Gondolkodtató: Lüktetés
Éreztem. Éreztem a lüktetést. Hallottam a szavakat s a szél fuvallatát. Nem tudtam hol vagyok és ki is valójában, de éreztem a lüktetést. És éreztem a meleget és a hideget. Volt hogy fáztam, olykor melegem volt. De a lüktetés mindig itt dobolt bennem… Aztán egyre éreztem a feltöltődést mintha nőnék és éreztem a fényt ahogy melegít. Hallottam kisgyerekeket kacagva hallottam szerelmes hangokat búgva. A lüktetés ott volt bennem. Volt hogy kivirultam nevetve néztem a napba esténként meg összecsukódva pislogtam a holdra. Aztán egy nap nagy lettem megcsodáltam a világot és mit látok? Kezdenek elszáradni a virágok. De én itt vagyok és a lüktetés most már nagyon dobog a lelkemben érzem most már máshol a helyem. Na megfogott egy kislány, fog a kezében, kék szemek, fitos orr, és öröm az arcán, a száját csücsöríti, és juhé szállok, hát én PITYPANG vagyok! Szét lüktetem magam és mindenkinek boldogságot okozok és hallom ahogy a kislány boldog. Írta: Márkus Zsóka
Félelmetes! Egy óra, ami megmutatja, hogy mikor halunk meg!
A mai világban annyi kütyü létezik már, de hogy egy ilyen órát kitaláljanak… erre soha nem gondoltunk volna! Ez a bizonyos szerkezet úgy lett kialakítva, hogy megmutassa a halálunk pontos idejét. A feltaláló, Fredrik Colting úgy gondolja, hogy ez azért jó, mert így minden egyes perc értelmet nyer az életben. Az óra a Death Watch nevet kapta, és perce pontosan számol vissza. A svéd feltaláló, a nagypapája halála után gondolkozott el az életen: ” Ha meghaltál, akkor már semmi nem számít, viszont az lényeges, hogy miket teszünk meg, amíg élünk.” A használóknak ki kell tölteniük egy kérdőívet, amiben fontos kérdésekre adnak választ: mennyit isznak, dohányoznak, sportolnak, valamint hogy mennyi a testtömegük és hány évesek. ” Előfordult már nem egyszer és nem is kétszer, hogy egy ember halálközeli élményen ment keresztül, vagy súlyos beteg. Ennek a kütyünek a segítségével talán megtanulja jobban megbecsülni a saját életét” – mondta Mr. Colting. Az órát áprilisban dobják piacra, és mindössze 36 fontba kerül majd, ami közel 13,000 forint. Ti mit gondoltok? Sokkal jobban megbecsülnétek az életeteket, ha folyamatosan ketyegne egy óra a kezeteken? forrás: neon.hu
Szabad akarat vagy sorsszerűség?
Egy férfi felkereste Dzsunnaidot, a szúfi misztikust és megkérdezte: – Mi a véleményed az eleve elrendelésről, a kiszmetről, a sorsról és az ember szabadságáról? Az ember szabadon teheti, amit csak akar, vagy csupán dróton rángatott bábu egy ismeretlen bábjátékos kezében? Dzsunnaid a világ legcsodálatosabb misztikusa. Rákiáltott a férfira: – Emeld fel az egyik lábad! A kérdező dúsgazdag ember volt, és ezt Dzsunnaid tudta is róla. Valamennyi tanítványa, az egész iskola tisztában volt ezzel – ám Dzsunnaid mégis hangosan és durván reccsent rá: „emeld fel az egyik lábad!” A gazdag ember soha életében nem követte senki parancsait, és el sem tudta képzelni, hogy bárki ilyen erőszakolt, a tárgytól elrugaszkodott válasszal álljon elő a kérdésére. Azonban amikor egy Dzsunnaidhoz hasonló emberrel néz szembe, egyszerűen követnie kell. Felemelte hát az egyik lábát. Mire Dzsunnaid így szólt: – Ez nem elég. Most emeld fel a másikat is! A férfi bizony zavarba esett, és egyben fel is dühödött. – De hát te képtelenségeket kérsz! – mondta. – Azért jöttem, hogy feltegyek egy fontos kérdést, mire te egyszerűen válasz nélkül hagyod a kérdésemet, és arra kérsz, hogy emeljem fel az egyik lábam. Most meg hogy emeljem a másikat is?! Mit akarsz? Hogy emelhetném fel mindkét lábamat? – Értsd hát meg a lényeget: amikor arra kértelek, hogy emeled fel az egyik lábad, egyaránt szabadságodban állt a jobb és a bal lábadat választani. Senki sem rendelte el, hogy melyiket emeld fel; te magad választottad a jobb lábadat. Mihelyt azonban a jobb lábad mellett döntöttél, a balt már nem választhattad. A szabadságod rendelte el a rabságod tényeit. A bal lábad immár béklyóba volt kötve. Az ember fele részben szabad, fele részben rab, de a kettő közül a szabadság az első. Rabságát pedig épphogy a szabadsága határozza meg – az, hogy miként él a szabadságával. Senki sem ücsörög odafent azzal bajlódva, hogy előre bevésse a sorsod a fejedbe, vagy vonalakat rajzoljon a tenyeredre. Még egy mindenható Isten is belefáradt volna mostanra, ha ilyen ostobasággal kellett volna foglalkoznia, hogy vonalakat rajzoljon az emberek tenyerére? Nem Isten felelős a tetteidért. Isten nem létezik. Ezek csak a mi stratégiáink arra, hogy másra hárítsuk át a felelősséget. Szabad emberi lény vagy, azonban a szabadság minden egyes megnyilvánulása felelősséggel jár – és ez jelenti rabságodat. Egyaránt nevezheted a dolgot rabságnak, ami nem valami tetszetős szó – vagy felelősségnek – jómagam így szoktam nevezni. Szabadság és következmény Megválasztasz bizonyos cselekedeteket – ebben áll a szabadságod. Azonban a további következményekért neked kell vállalnod a felelősséget. Tökéletesen egyetértek azzal a tudományos elképzeléssel, hogy ok és okozat elválaszthatatlanul összefonódik. Ami az okot illeti, szabad vagy. De aztán nem szabad megfeledkezned róla, hogy az okozatról te magad határoztál az okod révén. Voltaképpen ebben a tekintetben is szabad vagy; az okozat a te szabadságod folyománya. Fogd fel az életet igen egyszerűen, minden teológiától mentesen, és meg fogsz lepődni: a problémáid tovatűnnek! Az élet egy rejtély, nem egy probléma. Probléma az, amit meg lehet oldani; rejtély az, amit át lehet élni, megoldani azonban soha. A meditáció pedig nem egyéb, mint e rejtély felfedezése – nem a magyarázata, nem is a megoldására irányuló kutatás, hanem a felfedezése? Hogy lassanként feloldódj a rejtélyben, ahogyan egy hullámfodor olvad vissza az óceánba; ez a fajta beolvadás az egyetlen vallásosság, melyet ismerek. Minden egyéb badarság? (Részlet Osho Végzet, szabadság és lélek című könyvéből) forrás: astronet.hu
HIHETETLEN: 60 ÉVIG EGY VASCSŐBEN ÉLT AZ ASSZONY
71 éves korában hunyt el egy amerikai asszony, aki hat évtizeden keresztül egy vascsőben élt. A gépet soha nem hagyhatta el, különben meghalt volna. A körülmények ellenére befejezte a gimnáziumot, sőt egyetemi diplomát is szerzett. Martha Mason 11 éves korában vált teljesen mozgásképtelenné egy gyermekbénulásos járvány során. Az asszony ekkor került be először egy egész testét beborító vastüdőbe. A cső csupán a fejét hagyta szabadon, azonban a nő még így is sikeres életet élt – írja a Daily Mail. A lebénulást követően az orvosok azt mondták Mason szüleinek, hogy legjobb esetben is csak egy évet jósolnak a lánynak. Ezzel szemben az asszony 60 boldog évet élt le a vastüdőben. Mason először azzal döbbentette meg környezetét, hogy elhatározta, betegsége ellenére be akarja fejezni a középiskolát, majd gimi után bejelentette: egyetemre akar járni. Az asszony kiváló eredménnyel diplomát szerezett angol nyelvből és irodalomból ezt követően pedig a helyi lap újságírója lett. Szülei halála után egy ápolókból álló csapat lett a családja, akikkel Manson gyakran felolvasó esteket tartott és vacsorákat rendezett. Halála előtt egyik utolsó interjújában az asszony így nyilatkozott a vascsőben eltöltött évekről: – természetesen, ha lett volna lehetőségem választani, nem így akartam volna leélni az életemet. De nagy szerencsém volt a szüleimmel és azokkal az emberekkel, akik foglalkoztak velem. Együtt a legjobbat hoztuk ki ebből a szokatlan helyzetből. borsonline.hu
KITALÁLTÁK, HOGYAN ÉLHETÜNK A MARSON
Egyre inkább körvonalazódnak az emberi élet lehetőségei a Marson. Egy német építészcsapat szerint az ideális az lenne, ha föld alatti barlangokban alakítanának ki lakásokat. A németországi ZA Architects építész-csapata úgy véli, hogy a Marson talált bazaltot fel lehetne használni építőanyagként a vörösbolygón való élet megkönnyítéséhez. Terveik szerint a planétára felküldött robotok fúrnák ki a Mars alapkőzetét, így nem kellene hozott anyagból dolgozni: amikor az első telepesek megérkeznek, egyszerűen csak ablakokat és ajtókat raknának rájuk, s máris kész a sugárzástól védett, hőszigetelt otthon. Zúzott bazaltból készítenék a nagy teherbírású hálószerkezetet, így osztanák meg a tereket – A Mars felszínének fő alkotóeleme a bazalt, amely jól szigetel, és erősebb, mint az acél. A kíváncsiság előbb vagy utóbb az embert a Marsra viszi. Nem lenne jó egy élhető állomást kialakítani? – tette fel a költői kérdést Arina Ageeva, a ZA Architects építészcsapat tervezője, aki szerint logikusnak tűnik, hogy az emberek barlangokban – és ne konzervdobozszerű építményekben – éljenek a vörös bolygón. Ráadásul már azt is kitalálták, mivel osztanák be a nagy tereket: zúzott bazaltból készült, a karbonszálas anyagokhoz hasonló teherbírású hálószerkezetben gondolkodnak, amelyet a repülőgép- és az autóipar már használ. Erősebb és könnyebb, mint az acél, könnyen kezelhető, tűzálló és nem korrodálódik. A kiküldött kolónia – az építészcsapat szerint – a saját élelmiszerellátásáról is képes lenne gondoskodni. – Az élelmiszer-termelést is meg kell oldani, mert nagyon drága lenne a Földről szállítani a vörös bolygóra a táplálékot. Szerencsére némely marsi talaj alkalmas a mezőgazdaságra, például a spárga termesztésére – mondta Arina Ageeva. forrás: borsonline.hu
Egy tudós, akinek megváltoztatta az életét az agyvérzés! (VIDEÓVAL!)
Jill Bolte Taylor olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki. Megdöbbentő történet. A videót magyar felirattal itt tekintheted meg:
Szexuális játékból lett vérengzés!
Összeveszett szerelmével egy szexuális játékon, majd agyonlőtte az asszonyt egy nyugalmazott kanadai rendőr közös otthonukban. A férfi most a bíróságon már azt mondta: önvédelemből lőtt, megijedt a nőtől. Keith Wiens (57), az egykori rendőr és párja Lynn Kalmring (†55) videójátékokkal ütötték el az időt esténként, amire fogadást is kötöttek. A nyertes többnyire valamilyen szexuális játékot eszelt ki a másik számára. Aznap este Lynn kerekedett felül, és rögtön ki is készített pár szexuális játékszert a hitvesi ágyra. Keith azonban fáradt volt, ezért lelökte a játékokat a párnáról, és bemászott az ágyba. A neje ezen teljesen kiborult, majd azzal vádolta meg a férfit, hogy nem is találja vonzónak őt. A férj ekkor elszenderedett, majd arra ébredt, hogy a nő teljes erőből ütlegeli őt. Azt mondta neki, hogy csomagoljon, és aludjon máshol az éjszaka, mire a nő kirohant a szobából. – Lynn teljesen kifordult önmagából. Úgy viselkedett, mint aki megőrült, és akkor támadt rám, amikor aludtam. Nem tudtam, mi következik, ezért megijedtem – mondta Keith. A videó még a volt rendőr letartóztatásakor készült: A férfi egykor a kanadai rendőrségnél szolgált, önvédelmi fegyvere is volt, amit a hálószobában tartott. A pisztolyt a heves vita után elő is vette. A nő eközben felhívta a húgát, aki a bíróságon azt állította: Lynn dühtől remegő hangon elújságolta neki, hogy a férjéhez vágta a jegygyűrűjét, illetve némi készpénzt – derül ki a Huffington Post internetes magazin cikkéből. Keith ezután tisztázatlan körülmények között lelőtte a nejét; közvetlenül a bal szeme alá tüzelt, és ott helyben kioltotta az életét. Utólag azt vallotta, hogy Lynn egy konyhakéssel jelent meg a hálószobában, és hogy csak önvédelemből lőtt. A törvényszéki patológus meglehetősen gyanúsnak találta mindezt, hisz a férfi egyáltalán nem sérült meg, dulakodásnak semmi nyoma nem volt, a kést pedig véleménye szerint utólag tették az áldozat kezébe, a halála után. A tárgyalás folytatódik, ítélet még nem született a különös gyilkosság ügyében. forrás: blikk.hu
Ők lesznek a Föld utolsó lakói
Brit kutatók számítógépes modellje alapján a Föld utolsó élőlényei a mélyen a föld alatt élő mikrobák lesznek, de végül ezek is elpusztulnak. Több milliárd év múlva a Nap egyre nagyobb átmérőjű csillaggá, egy úgynevezett vörös óriássá dagad. A folyamat valószínűleg elnyeli a legbelső bolygókat (Merkúr, Vénusz), a Földön pedig elpusztítja az életet. Jack O’Malley James, a St. Andrews Egyetem kutatója és munkatársai számítógéppel modellezték, milyen lesz a Földnek e távoli jövője. A brit Nemzeti Asztronómiai Gyűlésen előadott eredményeik szerint nagyon kevés lesz az oxigén, így az utolsó élőlényeknek szinte oxigénmentes, nagy nyomású és – az óceánok elpárolgása miatt – rendkívül sós környezetben kell boldogulniuk. Erre csak a szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott (extremofil) mikrobák (baktériumok és archeák) képesek. A folyamat kezdetén, az óceánok elpárolgása során a mostaninál sokkal több vízgőz kerül az atmoszférába. Mivel a vízgőz üvegházhatású gáz, ez a folyamat öngerjesztővé válik, és a földi hőmérséklet 100 Celsius-fokkal vagy akár még többel is megemelkedik. Ez – a csökkenő oxigénszinttel kombinálva – a növények és a nagyobb élőlények gyors kipusztulásához vezet. Nem sokkal ezután már csak az úgynevezett extremofil mikrobák maradnak életben. Ezek a mikroorganizmusok ma is megtalálhatók a Földön, és képesek megbirkózni egészen szélsőséges körülményekkel is. A kutatók szerint ezek néhány típusa kibírja majd a jövőbeni Föld forró, száraz és mérgező atmoszféráját. Úgy vélik, hogy valószínűleg az utolsó vízcseppek körül fognak csoportosulni a föld mélyén. Végül azonban a körülmények olyan rosszra fordulnak, hogy az élet utolsó nyoma is eltűnik majd bolygónkról. forrás: origo.hu
Az élet egy öreg bácsi naplójából
Egy ausztrál vidéki város kórházának idősotthonában elhunyt egy idős férfi. Mindenki azt gondolta, semmi értékeset nem hagyott maga után. Később, amikor az ápolók csekélyke hagyatékát átnézték, az alábbi verset találták. Olyan erőteljes hatással volt rájuk a szépsége, a tartalma, hogy lemásolták, és a kórház minden nővérének odaadták. Az egyik nővér Melbourne-be is magával vitte. Az öregembernek az utókor számára hagyott egyetlen öröksége az óta számos magazin karácsonyi számában megjelent országszerte, többek között mentális egészség témájú magazinokban. Egyszerű, de ékesszóló verse mellé diaporáma is készült. És ez az öregember, akinek nem volt mit hagynia a világra, most „névtelen” versével az interneten bejárja az egész világot. A fura öreg Kinek gondoltok, amikor rám néztek? Mit láttok? Kit láttok, nővérek? Egy fura öreget, nem annyira bölcset, Mit lát, mit csinál – ő nem is tudja már. Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok, Hogy „Próbálja meg!” – választ sem kaptok. Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne, Eltűnik mindig a zoknija, cipője… Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát, Fürdetés, etetés tölti ki a napját. Ezt gondoljátok? És ezt látjátok? Szemetek nyissátok: hisz’ ez nem én vagyok! Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódva Megteszem, eszem is, mint a nővér mondja… Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája, Szerető fészkében egyik fiókája. Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója, Szerelmes társának boldog bevárója. Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrik Esküm emlékére, mit tartanom illik. Huszonöt évemmel, magam is apaként Őrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén. Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek! Téphetetlen szálak minket összefűznek. Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek, De marad a párom, így nem hullanak könnyek. Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak, Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak. Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt. Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt. Gyermekeim most már nélkülem megállnak. Múlt szeretet jár át, évek, mik elszálltak. Most már öreg vagyok. Kemény a természet. Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet. A test, a kellem, erő széthullik, elillan, Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van. Ám az éltes testben ott belül fiatal Vagyok még. Tépett szívem duzzad: A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad. Újraélem szerelmünket, hosszú életünket, Túlságosan gyorsan elszállt éveinket. Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik. Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén: Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok én!! (Ford. Barsi Boglárka) Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét. Egy nap valamennyien ilyenek leszünk! (Szerzője Phyllis McCormack, szerkesztette Dave Griffith.) A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem érinthetjük meg… a szívünkben kell éreznünk őket!
A vak leány
Volt egyszer egy vak leány, aki gyűlölte magát amiatt, hogy vak volt. Mindenkit gyűlölt, kivéve a kedvesét. A fiú mindig vele volt. Mondta egyszer a barátjának: – Ha láthatnám a világot, hozzád mennék feleségül. Egy napon valaki hozott neki egy szempárt. Amikor levették szeméről a kötést, láthatta az egész világot, beleértve a barátját is. A fiú megkérdezte: – Most, hogy látod a világot, hozzám jössz feleségül? A leány a fiúra nézett, és látta, hogy vak. A lehunyt szemhéjak látványa szinte sokkolta. Erre nem számított. Az a gondolat, hogy az élete hátralévő részében ezt kell nézze, arra a döntésre vezette, hogy visszautasítsa a fiút. A fiú csendesen könnyezett, majd pár nap múlva írt néhány sort: ‘Vigyázz jól a szemeidre, mert mielőtt a tied lettek, előtte az enyémek volta Valahogy így működik az emberi agy, amikor megváltozik a helyzetünk. Csak kevesen emlékeznek arra, milyen volt az életük azelőtt és ki az, aki mindig mellettük volt a nehéz időkben. Az élet Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót, gondolj azokra, akik nem tudnak beszélni. Mielőtt panaszkodsz az ételed íze miatt, gondolj azokra, akiknek nincs mit enni. Mielőtt panaszkodsz a férjedre vagy a feleségedre, gondolj azokra, akik Istenhez fohászkodnak, hogy legyen társuk. Ma, mielőtt panaszkodsz az életre, gondolj azokra, akik túl hamar mentek el a másvilágra. Mielőtt siránkoznál amiatt, hogy túl nagy távolságon kell vezessél, gondolj azokra, akik ugyanezt a távolságot gyalog kell megtegyék. És amikor fáradt vagy és panaszkodsz a munkádra, gondolj azokra a munkanélküliekre, akik szívesen végeznék a Te munkádat. És amikor gyötrő gondolatok rosszkedvűvé tesznek, mosolyogj egyet és gondolj arra, hogy élsz és csodálatos, ami körül vesz! forrás: sgforum.hu