Képekben az ember utáni élet
A Spektrum július elsejétől, minden hétköznap este 7 órától vetíti az Élet az emberek után sorozatot. Az Élet az emberek után azt kutatja, hogy mi történik az emberek táplálékául szolgáló állatok millióival, mi lesz az ipartelepeken tárolt vegyi anyagokkal, kik hódítják meg az aluljárókat és az épületeket, mi lesz a Föld körül keringő műholdak sorsa – közölte a csatorna. A sorozatban arra próbálnak választ találni, hogy mi az oka annak, hogy a hatezer éves kőépítmények szinte változatlanul állják az idő ostromát, míg az alig negyedszázada elhagyott településeket már elkezdte visszahódítani a természet. Vajon tud-e az emberiség örök nyomokat hagyni a Földön, vagy csak idő kérdése, hogy a legértelmesebb élőlény nyomtalanul eltűnjön a bolygóról? Ezeket a kérdéseket mérnökök, biológusok, geológusok, éghajlatkutatók és régészek valamint számítógépes animációk próbálják megválaszolni a műsorban. forrás: origo.hu
Mátrix elmélet
Hogyan próbálja meg lelebbenteni a fátylat egy mátrix kép a valóságról? A Mátrix az a film, amelyik bemutatta, hogy a körülöttünk lévő világ csak látszat és valami egész más a valóság. Ha megnézzük, nemcsak ez a film az első próbálkozás a szemek felnyitására, hogy valami nincs rendben a világgal. Már az ókori filozófusok is komolyan foglalkoztak azzal, hogy mi számít valóságnak. És az ember belül nyugtalan. Nincs kellő tudása. Nem tudja honnan jött és miért van itt. És így a művész is nyugtalan. Keresi a választ, és ha közelebb kerül az igazsághoz, akkor műveiben igyekszik tovább adni amit megtalált. A következő kép pontosan ennek példája. Igyekszik megláttatni azt, ami a színfalak mögött van. Íme teljes egészében: Mi köze a Mátrix világához annak, amit a kép közöl? Ahogy a film, ez sem annyira egy kellemes, lehetséges valóságot mutat be. Nem biztos, hogy tetszik, amit a kép mutat; nem kell egyetértened vele, hacsak nem te is így látod. Egy kiábrándító nézőpontot ad, ugyanakkor ábrázolja a kiutat is egy magasabb szint felé. Bár önmagában is megfejthető a kép összes mondanivalója, az alábbiakban egyes részletei és azok mögöttes tartalma is bemutatásra kerülnek. Amennyiben szeretnéd megfejteni saját magad, akkor csak a fenti képet nézd. Ha valamelyik részével nem boldogulsz, lentebb további mondanivalók várnak. Tegyük fel, hogy az emberből robotot csinálnak, aki csak díszleteket hajszol. Hiányoznak az élet valódi értékei, minden csak felszín, fény és csillogás. Ez a része a képnek azt is mutatja, hogy az ilyen dolgok bármikor összeomolhatnak, mert nincs alattuk stabil alap. Mivel sokan el vannak foglalva a felszínes dolgokkal, nem is látják a háttérben közeledő tüzet, ami a pusztulást jelképezi. A Mátrix filmben is elhangzik, hogy „az elme börtön a tudat számára”. Az ember, azon túl, hogy gépiesen kell élnie, mint egy robot, belül a saját gondolataiban is le van foglalva. A múltat nézi a most helyett, ahogy a fejben lévő belső TV szimbolizálja. Odafigyel a belső hangokra, amelyek azt sugallják, hogy nem képes elérni a dolgokat. Így nem bízik magában és nem hiszi el, hogy sokkal többre képes. A belső hangokat a TV két oldalán lévő hangszórók jelképezik. És valahol, tudata legmélyén arról álmodik, hogy ki tud szabadulni ebből a börtönből. Ezt jelzi a kulcs kezében. A képen megjelenik a gonoszság is. Valaki képes a színfalak mögül rejtett eszközeivel „távirányítani” másokat úgy, hogy azok úgy viselkedjenek, ahogy az neki megfelel. Ezért akit mások irányítanak, nem tudja a saját életét élni. A média befolyása is feltűnik, TV-hez láncolás formájában. Annyira meghatározza a média az emberek életét, és sokan annyira függenek tőle, hogy már mással nem is foglalkoznak. Rögtön révült tekintetek tapadnak a képernyőkhöz, amikor ott felhozzák a pénz témáját. Oly mértékben lefoglalják ezek a dolgok az embereket, hogy már nem is foglalkoznak azzal, hogy kiutat keressenek ebből a Mátrix állapotból. Hiába világít ott a kijárat (EXIT felirat). Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb manipuláció, meg sem vizsgálják. A tábla egy olyan irányba mutat, ahol hatalmas és korlátlan képességek várják azokat, akik elég bátrak ahhoz, hogy ne hallgassanak se másokra, se a belső hangokra, és megvizsgáljanak, kipróbáljanak minden lehetséges dolgot, ami szabadulást ígér a Mátrix börtönéből. A nagy színfalon túl sokkal ragyogóbb élet és sokkal nagyobb lehetőség képe jelenik meg. A mátrix kép végső mondanivalója ez: Ne add fel a kijárat keresését és vizsgáld meg becsületesen, mások véleményétől függetlenül azokat a lehetőségeket amiket találtál! Ki tudja, lehet, hogy az egyik valóban a kijárat lesz. forrás: festmenybolcsessegek.ewk.hu
Birtokolni és nem akarni
Sok éve már annak, hogy először hallottam a vágy nélküli létezés botrányos eszméjéről. Rémesnek tűnt – teljesen élettelennek és értelmetlennek. Hogyan lehet valaki emberi és eleven és vidám és boldog, ha nincsenek vágyai? És hogyan lehetnek tárgyak a birtokában? Nem képtelenség-e, hogy valakinek legyen mosogatógépe meg ezer könyve, új CD-lejátszója és faxkészüléke, szép kertje és elektromos fűnyírója, anélkül hogy vágyna rájuk? Én meg tudom érteni a szerzetesi eljárást, a lemondást minden tulajdonról mint a vággyal való megküzdés módját – de ez nem a világi zen gyakorlóinak az útja. Nekünk gyakran igenis van mosogatógépünk és faxkészülékünk, kertünk és drót nélküli sövénynyírónk. Nemrégiben új trükköt kezdtem el tanulni a vágyakkal kapcsolatban. Szerelmes lettem. Csodálatos volt és izgató és csupa gyönyör, boldogság és öröm. De az új szeretőm messzire lakott, és gyakran maradtam ott nélküle. Sóvárogtam utána. Kívántam. Odafigyeltem erre, és mire jutottam? Természetesen arra, hogy mindezek a vágyak csupán újabb mentális tartalmak, egyszerűen további gondolatok és érzés, hozzáadandók a sok másikhoz abban a nagy térben. Voltak fájdalmak a szívem tájékán, rángások a végtagjaimban, üresség és epekedés a lábam között, csillapíthatatlan vágy, hogy levelet írjak neki. De mindezek csupán újabb megjelenései voltak ugyanannak – mind, mind részei az érzéseknek, hangoknak, sóhajoknak és gondolatoknak, amelyekre egyformán kellett ügyelnem. Ez teljesen átalakította a vágyakat. Nem foszlottak szét. A szeretőm utáni vágy nem tűnt el, de nem is volt szükséges a számomra, hogy most rögtön kielégüljön. Ahelyett az érzés helyett, hogy ha azonnal nem láthatom, boldogtalan leszek, azon kaptam magam, hogy üldögélek a vággyal együtt. Jó volt így. Még ez az óriási nagy sóvárgás is csupán egy újabb örökké változó pillanat lett. Ugyanez áll minden vágyra. Újabb adag csokoládépuddingot szeretnék. Valójában vagy maradt számomra elegendő belőle, vagy nem. A vágy vagy beteljesül, vagy nem. Attól függően, hogy az egyik vagy a másik történik, én vagy a teli, csokoládétól megcsömörlött bendőre figyelek oda, vagy a valamivel üresebbre, amelyben csak egy adag van. A kettő közül bármelyik jó lesz. Odafigyeléssel az a furcsaság áll elő, hogy mintha valójában minden jónak tűnne, akár teljesülnek a vágyak, akár nem. Az ilyen fajta közelítés fokról fokra átalakítja a vágyakat. Nem tűnnek el, de nem hajszolják az embert többé. Mintha az odafigyeléstől egyszerűen elvesztenék az erejüket. És nem kevésbé, hanem annál inkább elevennek érezzük magunkat.
Eckhart Tolle – Az emberi létezés legfontosabb dimenziója
Feszült vagy? Annyira leköt a jövővel való foglalkozás, hogy a jelent lecsökkented az ittléted eszközévé? A feszültséget az okozza, hogy ’itt’ vagy de ’amott’ akarsz lenni. Más szavakkal itt vagy a jelenben, de valójában a jövőbe akarsz lenni. Ez egy hasadék, ami belül kettészakít téged. Sok figyelmedet leköti a múlt? Gyakran beszélsz és gondolsz rá pozitívan vagy negatívan? A nagyszerű dolgokra amiket elértél, a felfedezéseidre, a megtapasztalásaidra, az áldozat történeteidre, a borzasztó dolgokra amik történtek veled, vagy talán amiket te tettél másokkal? A gondolkozási folyamatod az ami többek közt teremt bűntudatot, büszkeséget, neheztelést, dühöt, haragot, megbánást vagy éppen önsajnálatot. Azzal, hogy létrehoztad és felhalmoztad a múltat a pszichédben, te nem csak megerősíted ezt a hamis érzést, de szintén elősegíted a tested öregedési folyamatát is. Tovább erősíted ezt magadban, mikor felfedezel magad körül olyanokat akiknek szintén erős hajlama van ragaszkodni a múlthoz. Halj meg a múltnak minden pillanatban. Nincs szükséged rá. Csak akkor gondolj vissza rá, amikor feltétlenül fontos és kapcsolódik a jelenhez. Érezd ennek a pillanatnak az erejét és a Lét teljességét. Érezd a saját jelenléted. Gyakran aggódsz? Sok ’mi lesz ha’ gondolatod van? Azonosulsz az elméddel, amelyik kivetíti önmagát ebbe a jövőbeni szituációba és ezáltal az félelmet idéz elő. Nincs rá szükség, hogy felülkerekedj az ilyen fajta szituációkon, mert ezek nem is léteznek. Ezek csak mentális fantomok. Képes vagy megállítani ezt az egészséget és életet roncsoló őrültséget, csupán azáltal, hogy elismered a jelen pillanatot olyannak amilyen az. Légy tudatában a légzésednek. Érezd a levegő be és kiáramlását a testedben. Érezd a belső energia tered. Az összes dolog amivel valaha is foglalkoznod kellett a valódi életben – ami ellentétes a képzeletbeli elme kivetítéseivel – az a jelen pillanatban történt. Kérdezd meg magad ’Milyen problémám van most?’ Nem jövőre, nem holnap, vagy öt perc múlva. Mi a probléma ebben a pillanatban? A Mosttal mindig tudsz boldogulni, viszont a jövővel soha – és nem is kell. A válasz, a helyes reakció vagy megoldás ott lesz amikor szükséged lesz rá, nem előbb, de nem is később. Várakozó típus vagy? Mennyi időt töltesz az életedben várakozással? Én ’rövid távú várakozásnak’ nevezem például a sorban állást a postán, a közlekedési dugóban, a repülőtéren, várakozni amíg valaki megérkezik, befejezni a munkát stb. A ’hosszú távú várakozás’ várni a következő szabadságot, egy jobb munkát, gyerekek felnövését, egy igazán tartalmas kapcsolatot, sikerességet, több pénzt, fontossá válást, vagy épen megvilágosodottá válást. Ez a várakozás állapota egyáltalán nem szokatlan az emberektől, akik arra várva töltik az egész életüket, hogy végre majd elkezdhessenek valamikor élni. A várakozás az egy elmebéli állapot. Alapvetően azt jelenti, hogy akarod a jövőt és nem akarod a jelent. Te nem akarod azt amid van, azt akarod amid nincs. Minden fajta várakozással tudattalanul teremtesz belső konfliktust magad és a Most között – ahol te nem akarsz lenni és a kivetített jövő között, ahol lenni akarsz. Ez nagyon lecsökkenti a mostani életednek a minőségét azáltal, hogy nem a jelenben élsz. Például, sok ember várakozik a jólétre. Ez nem tud eljönni a jövőben. Mikor becsületes, elismerő vagy és teljesen elfogadod a jelen pillanatod valóságát – ahol vagy, aki vagy, amit most csinálsz – hálás vagy ezért, mindazért ami van, hálás magáért a létezésért. Hálát adsz a jelen pillanatnak és az élet teljességének, ez maga a teljes jólét. Ez nem tud eljönni a jövőben. Majd idővel ez a jólét manifesztálódni fog különböző módokon az életedben is. Ha elégedetlen vagy azzal amid van és ez még frusztrál és dühhit is, akkor ez motiválhat téged abban, hogy gazdaggá válj. De tud, még akkor is ha milliókat keresel, továbbra is a belső állapotod hiányosságait fogod tapasztalni és még mélyebbre kerülsz, ezáltal pedig továbbra is azt fogod érezni, hogy nem teljes az életed. Lehet sok izgalmas tapasztalatod amit pénzen megtudsz venni, de ezek a dolgok jönnek és mennek. Viszont egy üresség érzést hagynak maguk után benned, valamint egy igényt a még több fizikai és pszichológia vágyaid kielégítésére. Így nem fogsz a létezésben tartózkodni, nem fogod érezni a Most teljességét, ami az igazi, egyedüli jólét. Ad fel a várakozás állapotát, mint elmebéli állapotot. Mikor azon kapod magad, hogy várakozol vágd ki magad ebből az állapotból. Légy jelen. Csak legyél és élvezd ennek az állapotnak a létezést. Ha jelen vagy, akkor nincs benned semmilyen igény arra, hogy bármire is várjál. Ha legközelebb valaki azt mondaná neked ’Elnézést, hogy megvárakoztattalak.’ te válaszolhatsz így: ’Rendben van, de nem várakoztam. Csak itt álltam és jól éreztem magamat.’ Ez csak egy az elme szokványos stratégiáinak, amik részei az átlagos tudattalanságnak, hogy megtagadják a jelen pillanatot. Könnyen elkerülhetik a figyelmed, mert ezek annyira részei a megszokott életnek, ami – az örökös elégedetlenség háttér állapota. Minél többet gyakorlod a belső mentális-érzelmi állapotod figyelését, annál könnyebben veszed majd észre, mikor esel a múlt vagy a jövő csapdájába – amit tudattalanságnak nevezünk – és ilyenkor feltudsz majd ébredni az idő csapdájából a jelen pillanatba. De vigyáz: A hamis, boldogtalan önmagam, az elme alapvető azonosulása az időn él. Ő tudja, hogy a jelen pillant a halálát jelentené és ettől nagyon megijed. Mindent megfog tenni azért, hogy távol tartson téged ettől az állapottól és megpróbál majd az idő csapdájában tartani. Bizonyos szempontból a jelenlét állapota összehasonlítható a várakozással. De a jelenlét minőségben különbözik a várakozástól, mert az megköveteli a teljes éberséged. Néha ez előbukkanhat bármelyik pillanatban és ha ekkor nem vagy teljesen éber, csendes vagy nyugodt, akkor elvétheted azt. Ebben az állapotban a teljes figyelmed a Mostban van. Ilyenkor egy részednek sem szabad elkalandoznia az álmodozásban, gondolkodásban, emlékezésben vagy éppen a várakozásban. Ebben az állapotban nincs feszültség, félelem, csak az éber jelenlét. Te jelen vagy a teljes létezéseddel, a tested minden sejtjével. Ebben az állapotban a ’te’ ami a múltad és a jövőd, a személyiség aki vagy, nincs többé. Nincs semmi értékes amit elveszítettél volna. Te még teljesen önmagad vagy. Tény azonban, hogy sokkal teljesebb önmagad vagy, mint azelőtt korábban valaha is, vagy mondhatjuk úgy is, inkább csak most vagy igazán önmagad. A múlt nem tudja túlélni a jelenléted. Bármi legyen is az amit tudod kell a tudattalan múltadról, a jelen kihívásai felszínre fogják azt