Címke: emberek

20 kép amit biztos hogy nem felejtesz el

Az alábbi képek 1930-ból származnak, valós személyeket ábrázolnak. Akkoriban „szörnyként” élni nem volt túl könnyű a társadalom kirekesztette őket így nem tehettek mást a cirkuszban kénytelenek voltak mutogatni furcsaságukat, fogyatékosságukat, másságukat.

Pizzát adtak egy hajléktalannak, majd visszakérték tőle. Ami ezután történt, mindenkit ledöbbentett – VIDEÓ

A srác vadidegenektől kér egy szelet pizzát, kevés sikerrel. Senki nem ad neki, hiába próbálkozik. Aztán egy hajléktalant meglepnek egy doboz pizzával, aki nem is találja a szavakat a kedves gesztus után. Kicsit később a srác átöltözve leül a hajléktalan mellé, és kér tőle egy szelet pizzát. A hajléktalan reakciója valami elképesztő. Néha azok adják a legtöbbet, akiknek semmijük sincs…  

A világ 10 legbizarrabb fóbiája

Olyan kifejezések hallatán, mint a tériszony, a bezártságtól való félelem, vagy a pókoktól, bogaraktól való iszony sokan már meg sem lepődünk. Ezek a visszatetszést keltő dolgok már annyira beleivódtak mindennapjainkba, hogy vállunkat rántva olvasunk tovább. Valaki fél a pókoktól. Nagy ügy. Van azonban a fóbiáknak néhány olyan speciális fajtája, ami mellett nehéz elmenni szó nélkül. Talán hihetetlenül hangzik, se szép számmal vannak emberek a világban, akik rettegnek az alábbi dolgoktól. Egy csokorba gyűjtöttük ezeket!  1; Cathisophobia: Félelem az üléstől A betegség tüneteit produkáló személyek bármit képesek megtenni azért, hogy ne kelljen leülniük. Valószínűleg az egykori otthoni, illetve iskolai sarokba ültetés büntetésként való eszközeként alakulhatott ki. Más elgondolás szerint a befolyásos emberek előtt történő helyet foglalás szorongásérzete felelős a fóbia megjelenéséért. 2;. Automatonophobia:  A hasbeszélő báboktól való rettegés Mi tagadás, kicsit együtt lehet érezni ezekkel az emberekkel. A legvadabb rémálmunkban ne jöjjön elő egy magától beszélő, kopott, régi baba. Bár a betegség eredete ismeretlen, valószínűleg épp a természetellenesség lehet felelős a fóbia kialakulásáért. Az automatonophobiában szenvedők idegenkednek a nem szokványostól, a megmagyarázhatatlantól.   3; Arachibutyrophobia: Félelem, hogy a mogyorókrém a szájpadlásra tapad Egy ebben a betegségben szenvedő férfi beszámolója szerint teste izzadni, s rángani kezd, hacsak egy üveg mogyoróvaj közelében tartózkodik. Elmondása szerint szájpadlása érdessé válik, s viszket, már attól is, ha meghallja a krém nevét. Kissé furcsa fóbia, de talán erre a legkönnyebb gyógyírt találni: nem kell a lakásban mogyoróvajat tartani. 4; Deipnophobia: Félelem a vacsora alatti beszélgetésektől Illetve leginkább a beszélgetés hiányától, s az azt okozó kínos csendtől. A deipnophobiások egyszerűen rettegnek igent mondani egy vacsorameghívásra, mert a víz is kiveri őket a gondolattól, hogy kukán ülnek majd az asztalnál, s csak bámulnak maguk elé. A betegség kialakulásában valószínűleg nagy szerepe van a TV, az internet, illetve a videó játékok széles térnyerésének is, mely szociális elszigetelődéshez vezethetett. 5; Agyrophobia: Félelem az úton történő átkeléstől Bár a betegségnek több fajtája is létezik, egyes személyek csak a sztrádáktól, mások az egészen forgalmatlan kis utacskáktól is frászt kapnak, egy azonban közös bennük. Legyen bármilyen széles, illetve forgalmas is a betoncsík, az agyrophobiások irtóznak átkelni rajta.  6; Phanphobia: Félelem a félelemtől A fóbiában szenvedők gyakorlatilag mindentől félnek. Rettegésüknek nincs konkrét, megmagyarázható oka, leginkább attól rettegnek, hogy rettegni fognak. Talán az összes közül ez a leginkább alattomos betegség, hiszen nem lehet elkerülni, s bármikor, a lehető legváratlanabb pillanatokban, szituációkban törhet elő. 7; Sesquipedalophobia:  A hosszú szavaktól való rettegés Nem túl empatikus a betegséget elkeresztelő emberektől, hogy szerencsétlen sesquipedalophobiások saját betegségüket sem tudják kimondani anélkül, hogy össze ne csinálják magukat. Igazán választhattak volna rövidebb nevet a betegségnek, hogy ne kínozzák szerencsétlen fóbiásokat. 8; Papaphobia:  A pápától való félelem Talán az összes fóbia közül ez a legbizarrabb, de ha hisszük, ha nem, a jelenség létezik, s világszerte többen is szenvednek benne. A betegség valószínűleg összekapcsolódik (legalábbis megfigyelések szerint) a szent tárgyaktól, templomoktól, egyházi szertartásoktól való félelemmel. 9; Dextrophobia:  A jobboldaltól való iszonyat Itt most ne a politikai jobboldalra gondoljunk, hanem egyetemlegesen minden dologra, ami jobbra van. A dextrofóbiást minden zavar, ami például nem az asztal baloldalán helyezkedik el. Ennek következtében a betegségben szenvedő folyamatosan rámol, elrak, áthelyez. Igyekszik mindent a baloldalra tenni, a jobbat pedig szabadon hagyni. 10; Genuphobia:  A térdektől való rettegés A betegségben szenvedőket akár a saját térdük látványa is ki tudja zökkenteni a nyugalmukból, így nem lehet kellemes ezzel a fóbiával együtt élni. Néhány genufóbiás betegnél megfigyelték, hogy az iszonyatuk ellenére keresik a térdek látványát. Szegények nyáron rendesen szenvedhetnek egy nagyvárosban. forrás: eszmeletlenvilag.hu

A valaha hallott legidiótább tetoválás-kérések

1. “Egyszer megkértek, hogy tetováljak Archert egy kisbaba vállára. Amikor nemet mondtam, az apjától kaptam egy jobbegyenest…” 2. “Egy kicsit túlsúlyos hölgy szerette volna a belső combjára tetováltatni UV-tintával, hogy Csúszós, ha nedves… Nem csináltuk meg neki.” 3. “Egy újdonsült anyuka a pasija nevét akarta tetováltatni az öt hónapos gyereke mellkasára…” 4. “Van a közelben egy tetoválószalon, ahol nem csinálnak rajzfilmfigurákat, YOLO feliratot, valamint cigi- és piamárkákat… szerencsére.” 5. “Egy lány egy Snorlaxot szeretett volna magára tetováltatni, aki éppen egy három lábujjú lajhárral füvezik, miközben bendzsózik, a háttérben pedig egy hatalmas marihuánalevél és egy kelta kereszt látható. Ennyire azért nem vagyok ügyes…”   6. “Thaiföldön voltam bulizni, amikor észrevettem, hogy egy srác nagyon sír a tengerparton. Odamentem megkérdezni, hogy mi történt vele, és akkor láttam, hogy egy Superman-jelet tetováltak a homlokára. Szép éjszaka lehetett.” 7. “Egy ismerősöm az egyik energiaital márka logóját akarta a micsodája fölé varratni. Senki nem vállalta…” 8. “Egy kedves barátom, aki tetoválóművész, egyszer kizavart a boltjából egy ürgét, aki mókusokat akart varratni magára – amik éppen a golyóit eszik.” 9. “Két srác akart egyentetkót: repülő, sz*xelő kacsákat. Nem bírtuk abbahagyni a röhögést.” 10. “18 évesen Lou Begát akartam a fenekemre tetováltatni. Két szalon is elküldött, aztán feladtam a próbálkozást. Ma már nagyon örülök, hogy nem voltam kitartóbb ez ügyben.” 11. “Egyszer egy 18 éves lány jött be a pasim szalonjába, és azt kérte, hogy tetoválja végig a nyakát párducmintásan, hogy menjen az aszimmetrikus hajához. A barátom felvilágosította, hogy a haja meg fog nőni, de a tetkó akkor is ott marad…” 12. “Egyszer felszedtem egy csajt a klubban, aki azt mondta, hogy lefekszik velem, ha a fenekemre tetováltatom, hogy Jennifer csicskája. Belementem, de szerencsére a tetkós nem vállalta, Jennifer pedig hazament.” forrás: aztadom.co

Régen annyira nem volt jó dolog bűnözni: iszonyatosan durva kínzóeszközök a múltból

Nem is mindegyikről tudjuk, hogy pontosan micsoda, és hogy hogyan használták, de azért a legtöbbről van elképzelésünk. Ahogy ezeket az eszközöket elnézzük, nagyon hálásak vagyunk, hogy a modern Európában élünk, és még az elméleti valószínűsége is csekély, hogy közelebbről is megismerkedhetünk valamelyikkel. Azért az elmondható, hogy az emberek mindig elég találékonyak voltak, ha fajtársaik életének kioltásáról volt szó. Külön tudományágak épülnek ma eme ősi hagyományra, és abban is biztosak lehetünk, hogy régen sem voltak híján a kreativitásnak: változatos halálnemek kilométer széles skálája állt rendelkezésre. forrás: megablog.hu  

Az igazi hősök nevét sosem ismerjük: a nő, aki 2500 embert mentett meg a világháborúban

Irena Sendler a második világháború alatt a varsói gettóban dolgozott, mint vízvezeték szerelő és varrónő. Jó oka volt erre. Irena nem párthűségből, vagy ideológiai túlbuzgóságból kért engedélyt a munkavégzésre: ártatlan zsidó gyerekeket, gyakran pici babákat csempészett ki a gettóból. Volt egy jó nagy szerszámos doboza, annak az aljában alakított ki helyet a gyerekeknek. A nagyobbacskákat vászonzsákokba rejtette, amíg átjutott az őrségen.   Ez sem volt egyszerű: Irena betanította a kutyáját, aki mindenhova elkísérte, hogy ugasson, ha kisgyereket csempész ki a táborból. A kutyák ugatása elnyomta a babák sírását. Összesen nagyjából 2500 gyereket mentett ki a táborból. Mindegyiknek felírta a nevét, és a kertje végében ásta el a fecniket, egy befőttes üvegbe. Az óvintézkedései ellenére mégis elkapták: a náci tisztek mindkét karját és mindkét lábát eltörték, majdnem halálra verték.   A háború után megpróbálta felkeresni a gyerekeket és a szüleiket, hogy újra egyesülhessenek a családok. Öt éve hunyt el, 98 éves korában. 2007-ben Irenát jelölték a Nobel-békedíjra. Nem ő nyerte meg. Al Gore nyert, egy diavetítéssel a globális felmelegedésről… Oszd meg, ha te is úgy gondolod, hogy a világnak tudnia kellene Irenáról, és a hihetetlen kockázatról, amit a gyerekek megmentéséért vállalt! forrás: megablog.hu  

Tehénvizeletet isznak a rák ellen Indiában

Elképesztő módon, az Indiaiak szerint a tehénvizelet több száz betegség kezelésére alkalmas, többek közt a rák ellen, veseelégtelenségre, a szervezet elsavasodása ellen, illetve a bőrbetegségeket is hatékonyan megszünteti. Ráadásul, aki rendszeresen fogyasztja, hosszabb ideig is fog élni. Nyilván semmilyen tudományos bizonyíték nem áll senkinek a rendelkezésére, de ez a fogyasztókat nem zavarja. A szekta tagjai egészen biztosak benne, hogy szent állatuk első, hajnali vizelete kigyógyítja őket a halálos kórból. A tehenészet előtt évek óta hosszú sorokban állva várják a napi „áldást”, úgy isszák, mintha a legfinomabb bor lenne. A hindu pap állítólag ősi, szanszkrit írásokban talált rá a tehénvizelet gyógyító erejére és már a kúra továbbfejlesztését is tervbe vette. Gyógyteát, szappant, fogkrémet és kenőcsöt akar készíttetni belőle busás haszon reményében. Vallási rítus keretén belül veszi le az állatok vizeletét hajnalban és osztja szét a hívők között. forrás: erdekesvilag.hu

TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉK VAN ARRA, HOGY SZÓ SZERINT ISTENEKKÉ VÁLUNK?

Mi lenne, ha azt mondanám neked, hogy 1000 éven belül a mostani fizikai és mentális állapotunkkal jelentéktelen ősemberek leszünk a jövő emberiségéhez viszonyítva? Elsöprő mennyiségű tudományos bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy nem csak a fizikai testünk fejlődik felgyorsult ütemben, hanem a tudatunk is. Ténylegesen egy evolúciós gyorsító sávban vagyunk, s talán működés közben is szemtanúi lehetünk a meg istenülésről szóló próféciáknak. A tudatunk és a testünk a Föld történetében eddig még soha nem látott ütemben fejlődik. Körbetekinthetünk a világban és észrevehetjük a drámai spirituális fejlődés jeleit, ahogy egyre inkább kibontakoztatjuk a legteljesebb potenciálunkat. Most éppen egy ébredési folyamat megy végbe, s 2012.12.21. valóban a megvilágosodás új korszakának a hajnalát jelölte. Azonban, ahogyan ez a globális ébredés zajlik, úgy a fizikai járműveink és intelligenciaszintünk szintén fejlődik, mivel beléptünk az új korszak fényébe. 2007-ben, Dr. John Hawks, Wisconsin-Madison Egyetem antropológia professzora, egy olyan cikket közölt a nagyszámú szakértői bírálattal készültProceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban, melynek címe: Az ember alkalmazkodó evolúciójának újabb gyorsulása. Ez a cikk azt igazolja, hogy az emberiségen belüli pozitív szelekció százszor gyorsabb ütemben történik, mint bármikor máskor az emberi történelem folyamán, valamint hogy a fejlődésbeli intenzív sebességnövekedés különösen az elmúlt 5000 ezer évben ment végbe. A vizsgálat kifejezetten az egyszeres nukleotid polimorfizmusokként (Ez egy DNS szekvencia-variáció, amely akkor jön létre, ha egy nukleotid a genomban megváltozik, rövidítése SNP. Ezek teszik ki a humán genetikai variációk 90 százalékát.) ismert DNS szekvencia módosulásra irányult, amelyek a kromoszóma egy pontján jelentkező mutációk. Miként arra a Health and Medicine Week-ben rámutattak: „A kutatók az összekapcsolódó DNS bázispárok hosszú szakaszainak felfedezésével új genetikai módosulást azonosítottak be. Mivel a genetikai kicserélődésen keresztül az emberi DNS állandóan újraszerveződik, az LD egy hosszú, megszakítatlan szelete általában a pozitív szelekció bizonyítéka. Mivel az összekapcsoltság instabilitása gyorsan bomlik, amint az újjászerveződés sok generáción keresztül végbemegy, ezért ezeknek a megszakítás nélküli szegmenseknek a felfedezése az új adaptáció döntő bizonyítéka – mondja Hawks.” A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha az emberi népesség továbbra is növekedni fog, akkor az evolúciós gyorsulás hatása is követni fogja ezt a népességen tapasztalható új mutációknak fenntartott hely mennyisége miatt. Az eredeti újságcikk szerint megközelítőleg 1800 gén, illetve a teljes genetikai rendszerünk 7 százalékát érinti az utóbbi pozitív szelekció. Hozzáteszik: „Amennyiben az új alkalmazkodó allék továbbra is demográfiai növekedést jeleznének, akkor a neolitikum és a későbbi periódusok több mint százszor nagyobb alkalmazkodó fejlődési üteműek lehettek, mint ami az emberi evolúció nagy részére jellemző. A mezőgazdasági termelés, az étrendben bekövetkező változások és kísérletezés (például a tejben lévő laktózzal szembeni adaptív tolerancia), a betegségek (például a CCR5 gén bevezetése, amely az AIDS-szel szemben tesz ellenállóvá), valamint az emberpopulációnak az elmúlt 10 000 évben végbement jelentős kiugrása pozitív szelekcióra alkalmas optimális párzási helyekkel, illetve a masszív génállomány és a környezeti feltételek állandó megváltoztatásának bevezetésében rejlő, új alkalmazkodó mutációkkal ajándékozták meg a természetet. Például csak az elmúlt néhány ezer évben az európaiak gyors változásokon mentek keresztül egy olyan proteinekért felelős gén esetében, amely káliumionokat szállít az idegsejtek és az ízlelőbimbók esetében oda-vissza, valamit az Alzheimer-kórral és a rákkal kapcsolatos gének tekintetében is. John Hawks legmerészebb kijelentését a Wisconsin-Madison Egyetem honlapján jegyezték fel, ahol Hawks közölte: „Mi genetikai szempontból jobban különbözünk az 5000 évvel ezelőtt élt emberektől, mint amennyire ők különböztek a neandervölgyiektől.” Más szóval, ha veszünk egy i.e. 3000 évvel élt embert – például egy egyiptomit –, akkor azt fogjuk találni, hogy az jobban hasonlított a neandervölgyiekre genetikai szempontból, mint amennyire ránk hasonlít.” A Utahi Egyetem antropológusa és genetikusa, Dr. Henry Harpending, is részt vett ennek a tanulmánynak a lefolytatásában, és azt mondta a National Geographic-nak, hogy „Amennyiben az emberek mindig ilyen ütemben fejlődnének, a modern ember és a csimpánzok közötti különbségnek 160-szor nagyobbnak kellene lenniük, mint amekkora az valójában.” A hatalmas mennyiségű empirikus bizonyíték azt sugallja, hogy az ember az utóbbi időben a genetikai információk terén végbement felgyorsult természetes szelekció alanyai voltak!!! Arra is van bizonyíték, hogy ez a közelmúltban történt evolúciós sebességnövekedés nem csak biofiziológiailag jelentkezett, hanem ugyanakkor mentálisan is az intelligencia tekintetében. J.R. Flynn, az Új-Zélandi Otago Egyetem politológia professzora, felfedezte, hogy minden egyes évtizedben átlagosan 3 ponttal emelkedett az IQ-szint világviszonylatban, amióta az IQ-tesztek eredményeit mérik. (Ezt 1910 óta dokumentálják az USA-ban.) Ez azt jelenti, hogy aki 100 évvel ezelőtt benne volt a felső 10 százalékban az IQ-tesztek során, jelenleg a leggyengébb 5 százalékba tartozna. Ezek a növekedések állandó sebességgel mentek végbe a férfi és a női neműeknél egyaránt, és több mint 20 országban nyert tapasztalati úton visszaigazolást. Az átlagos IQ pontszám 100-tól indult, ezért ha egy ember 130 pontra teljesíti az IQ tesztet, akkor a tesztírók felsőbb kategóriájába tartozik, és egy 80-as eredmény messze átlagalattinak számítana. Meglepő, hogy az elmúlt évszázadban az IQ pontozást folyamatosan nehezíteni kellett, hogy az áltagos 100 fenntartható legyen. Flynn felfedezte, hogy a legnagyobb differencia a kulturálisan redukált tesztekben és a fluid intelligencia területén volt. A fluid intelligencia az a képesség, melynek segítségével a racionálisan és elvont módon gondolkodva találjuk meg a megoldásokat az újszerű problémákra a megszerzett tudástól függetlenül. Ez cáfolhatatlanná teszi a tényt, miszerint ezek nem a tanult tartalmak gyarapodásából fakadnak, melyekhez az emberek az egyre több hozzáférhető információn keresztül jutnak, minthogy az csupán a tanult ismeretek alkalmazására vonatkozó, kikristályosodott intelligenciát tükrözné. Ráadásul, más környezeti faktorok – mint például az oktatás és az előnyösebb gazdasági helyzet – kevésbé játszanak szerepet, ha megpróbáljuk megfelelő módon az olyan esetek közötti lévő hiányosságokat megmagyarázni, mint például a hollandoknál az elmúlt 30 évben tapasztalható 20 pontos növekedés az IQ-eredmények területén. Mint azt Flynn állítja az eredeti dolgozatainak egyikében: „A nemzetközi adatok ugyanazt a mintát követik, mint az amerikaiak. A növekedés 18 IQ-pont körül mozog generációnként (30 évenként) a Ravens teszteken, valahol 9 és 18 pont között van a Wechsler és Stanford–Binet teszteknél, nagyjából 9 pont a tisztán szóbeli teszteknél, csekély vagy nulla a Wechsler résztesztek esetében, mint amilyen a számtan, az információ vagy a szókincs.” A Ravens teszt az érvelés képességét méri a nyelvtől, az írástól és az olvasástól független, elvont feladatok felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tesztbéli növekedések nem annak köszönhetőek, hogy az emberek mennyi ismerethez és információhoz férnek hozzá, hanem éppen az ellenkezőjét mutatják meg,

Szívbemarkoló fotósorozat a magyarországi mélyszegénységben élőkről

A rettenethez szokott emberi szem már észre sem veszi őket, azokat, akik valamiért a társadalom legszélére szorultak, mocsokban élnek, éheznek, fáznak, nélkülöznek. A Magyar Református Szeretetszolgálat által meghirdetett “Nincsen számukra hely” c. fotópályázat célja az volt, hogy felhívják a figyelmet rájuk, a társadalom perifériáján élők helyzetére. Hétszázötven kép érkezett a fotópályázatára, amelyből 19 képet díjaztak. forrás: erdekesvilag.hu