Forint gyengülése: mi áll az árfolyamromlás mögött?
Forint gyengülése: miért került ismét nyomás alá a magyar fizetőeszköz? A forint gyengülése az elmúlt napok egyik legfontosabb gazdasági témájává vált, miután az euró árfolyama újra 364 forint közelébe emelkedett. Ez azért keltett figyelmet a piacokon, mert a magyar deviza júniusban még több hónapos csúcs közelében járt, most viszont ismét jelentős gyengülés látható. A háttérben nem egyetlen ok áll, hanem több gazdasági és geopolitikai tényező együttes hatása. Hirtelen fordulat történt a devizapiacon Június közepén az euró árfolyama még 350 forint körül mozgott, ami az idei év egyik legerősebb forintárfolyamát jelentette. Július második felére azonban az euró ismét 364 forint fölé emelkedett, vagyis néhány hét alatt érezhetően romlott a forint helyzete. Az MNB hivatalos árfolyamadatai szerint július 17-én az euró középárfolyama már 362,58 forint volt, míg a dolláré 316,91 forintot tett ki. Miért indult meg a forint gyengülése? A piaci elemzők több tényezőt is megneveznek. Az egyik legfontosabb a nemzetközi befektetői hangulat romlása. A Közel-Keleten kialakult újabb feszültségek miatt a befektetők világszerte óvatosabbá váltak, és a kockázatosabb eszközök helyett a biztonságosabb befektetések felé fordultak. Ilyenkor a feltörekvő piacok devizái – köztük a forint – gyakran gyengülnek. A szakértők szerint az energiaárak emelkedése szintén kedvezőtlenül hat a magyar fizetőeszközre, mivel Magyarország jelentős energiaimportőr ország. Az energia drágulása növelheti az ország külső finanszírozási igényét, amit a devizapiacok rendszerint érzékenyen áraznak. A korábbi erősödés után profitot realizálhattak a befektetők Több elemző szerint a júniusi erős forintárfolyam mögött jelentős befektetői pozíciók épültek fel. Amikor azonban megjelentek a nemzetközi kockázatok, sok piaci szereplő lezárta ezeket az ügyleteket, ami tovább gyorsíthatta az árfolyamgyengülést. Az ING Bank és más piaci szereplők szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói önmagukban nem indokolnak drámai forintgyengülést, ugyanakkor a nemzetközi bizonytalanság rövid távon jelentős árfolyammozgásokat okozhat. Mit jelent ez a családok számára? A forint gyengülése a hétköznapokban elsősorban az importált termékeken keresztül érezhető. Különösen érintheti: a külföldi nyaralást tervezőket; az euróban fizető online vásárlókat; az import termékeket vásárlókat; a külföldről beszerzett építőanyagokat használókat; az olyan vállalkozásokat, amelyek devizában vásárolnak alapanyagot. Bár néhány forintos árfolyamváltozás rövid távon nem okoz azonnali drágulást, tartós gyengülés esetén a költségek előbb-utóbb megjelenhetnek a fogyasztói árakban is. Mit várnak a szakértők? Az elemzők között nincs teljes egyetértés, de többen úgy látják, hogy a következő hetekben a 360 forint körüli euróárfolyam lehet a meghatározó tartomány. Ugyanakkor a geopolitikai események, az energiaárak és a jegybanki döntések továbbra is erős hatással lehetnek a piacokra. A jelenlegi helyzet inkább figyelmeztetés, mintsem pánikra okot adó esemény. Az azonban jól látszik, hogy a forint gyengülése ismét érzékenyen reagál a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatokra.
Építőipari rezsióradíj emelése: drágulhat a felújítás
Építkezés vagy felújítás előtt áll? Rossz hír érkezett a kivitelezési költségekről Az építőipari rezsióradíj emelése miatt sok építkező és felújító magasabb kivitelezési költségekkel számolhat a következő időszakban. A frissen kihirdetett rendelet alapján az építőipar minimális rezsióradíja jelentősen emelkedik, ami közvetlenül befolyásolhatja a szakemberek munkadíját és a beruházások végső költségét. Több mint 16 százalékkal nő a minimális rezsióradíj A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint az áfa nélküli minimális építőipari rezsióradíj a korábbi 6764 forintról 7830 forintra emelkedik. Ez közel 16 százalékos növekedést jelent, amely már rövid távon is érezhető lehet az építkezések és felújítások költségvetésében. Az új érték néhány napon belül hatályba lépett, így a most induló munkáknál már megjelenhet az áremelkedés hatása – írja az economx.hu. Az új díjtételre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) tett javaslatot a választások után. Miért emelkednek a költségek? A szakmai szervezetek szerint az építőipart továbbra is jelentős költségnyomás terheli. Az energiaárak, a működési költségek, a munkavédelmi kiadások és a bérek emelkedése egyaránt hozzájárult a rezsióradíj növeléséhez. A problémát tovább fokozza, hogy számos építőanyag ára továbbra is érzékenyen reagál az energiaárakra, a logisztikai költségekre és az euró-forint árfolyamának változására. Több piaci elemzés szerint bár a korábbi évek extrém drágulása mérséklődött, 2026-ban továbbra is lassú, folyamatos áremelkedés figyelhető meg több termékkategóriában. Mennyire érinti ez a családi költségvetést? Első látásra a rezsióradíj emelése nem tűnik drámai változásnak, azonban egy több hónapig tartó kivitelezés esetében már jelentős többletköltséget eredményezhet. Különösen érintheti azokat, akik: családi házat építenének; teljes körű lakásfelújítást terveznek; energetikai korszerűsítésbe vágnának bele; tetőcserét vagy homlokzatfelújítást végeznének. Egy nagyobb projekt esetén a munkadíj az összköltség jelentős részét adja, így a rezsióradíj emelkedése végül több százezer forintos többletet is jelenthet. Mit tehetnek az építkezők? A szakértők szerint a jelenlegi piaci környezetben különösen fontos a pontos tervezés és az árajánlatok összehasonlítása. Érdemes: több kivitelezőtől ajánlatot kérni; előre rögzíteni az árakat szerződésben; időben megrendelni az építőanyagokat; számolni tartalékkerettel az esetleges áremelkedések miatt. Az is sokat segíthet, ha a beruházás előtt részletes költségterv készül, amely nemcsak az anyagköltségeket, hanem a munkadíjakat és az esetleges árváltozásokat is figyelembe veszi. Továbbra sem olcsóbb a felújítás Bár az építőipari piac a korábbi évek hektikus időszaka után valamelyest stabilizálódott, a költségek csökkenésére egyelőre kevés esély mutatkozik. Az építőipari rezsióradíj emelése azt jelzi, hogy a kivitelezési oldalon továbbra is erős a költségnyomás, amit végső soron az építtetők és a felújítók is megérezhetnek.
Megint jön a világvége, de most nem a maják mondják!
Szakértők szerint néhány évtizeden belül bekövetkezik a ma ismert civilizáció elkerülhetetlen bukása. És ezek a szakértők most nem a maják, hanem egy a NASA által finanszírozott tanulmányszerzői, akik szerint az iparra és a fogyasztásra épülő társadalmak hatalmas nyersanyag-szükségletük miatt bukásra vannak ítélve, és csak idő kérdése, hogy mikor üt be a katasztrófa. A tanulmány vezetője, Safa Motesharri az alkalmazott matematika professzora, a kutatás mögött pedig a Goddard Űrrepülési Központ állt. Motesharri szerint a felemelkedés és összeomlás folyamata egy megújuló folyamat, amire számos példát láthatunk a történelem során. A források fenntarthatatlan fokozatú kiaknázása, a javak egyenlőtlen elosztása és a túlfogyasztás az ipari társadalmak összeomlásához vezethet, akár néhány évtized alatt is, figyelmeztet az Ecological Economics nevű lapban megjelenő tanulmány. A kutatók szerint a történelmi példákból az is látszik, hogy még a jól szervezett, fejlett birodalmak is törékenyek és átmeneti jellegűek, hiszen a Római Birodalom sem tartott örökké. Az okok általában megegyeznek: a jóléti rétegződés mintázata (vagyis a gazdagok és a szegények közti különbségek) és a természeti kincsek és egyéb források erőltetett kiaknázása mindig szerepet játszott egy-egy társadalom bukásában. A tanulmány szerzői szerint a bukás elkerüléséhez fontos, hogy a javakat igazságosabban osszuk el, hogy drámaian csökkentsük a természeti kincsek kitermelését, de a népességnövekedést is fékezni kellene. forrás: index.hu
MUNKA NÉLKÜL JÁRNA A FIZETÉS!
Őrültség! Vagy mégsem? Két MSZP-s politikus, Harangozó Gábor és Braun Róbert 40-50 ezer forint közötti alapjövedelmet adna mindenkinek. Munka nélkül. Svájcban is hasonlót terveznek, igaz, ott hatszázezer járna fejenként. Kampányfogásnak sem utolsó mézesmadzagot lóbált meg az MSZP nemrég. A párt úgy véli, el lehet érni a következő parlamenti ciklusban, hogy mindenkinek járjon fejenként 40-50 ezer forint feltételek nélküli pénz. Svájcban is hasonlót terveznek, igaz, ott átszámítva hatszázezer forint járna. A kezdeményezés azért lenne különösen érdekes a magyarokra nézve, mert azok a külföldiek, akik bizonyítani tudják, hogy Svájcban élnek és legálisan dolgoznak, szintén megkapnák a juttatást. Vajon életképes lehetne egy ilyen kezdeményezés nálunk? – Hosszú távon reális lehetőség lehet Magyarországon is – állítja Vásárhelyi Mária. A szociológus szerint az emberek többsége nem a pénzért, hanem azért dolgozik, hogy értelmesen töltse az idejét. – Olvastam egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy mindez nem kerülne többe az államnak, mint a segélyek és hasonlók kifizetése. Ráadásul így megvalósulhatna a lakhatáshoz és az élelemhez jutás joga is – mondja a szociológus, aki attól sem tart, hogy a képzetlen munkaerőt igénylő tevékenységekre – mint például az utcák takarítása és hasonlók – nem lesz munkaerő. – Tévhit, hogy az emberek szeretnek otthon heverészni. Már a közmunkákra is sokkal több a jelentkező, mint a helyek száma – magyarázza Vásárhelyi Mária. forrás: borsonline.hu
ELHALLGATTATJA A FIDESZ A KIPAKOLÓ ADÓSZAKÉRTŐT?
A parlamentben egyhamar nem fog kiderülni: elcsaltak-e 1700 milliárd forintot a multicégek. A csalásról egy kiugrott adószakértő, Horváth András szólt, aki csak bizottság előtt mondhatná el érveit. A kormány viszont mást akar. Elôbb nyomozást, utána pedig, ha még kell, jöhetne Horváth. A parlamentben kiderülhetne, hogy Horváth András a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt adószakértője igazat állít-e. Horváth szerint évente 1700 milliárd forintot csalnak el multicégek a költségvetésből. Ahhoz, hogy a politikusok esetleges felelősségére vagy éppen ártatlanságára fény derüljön, bizottságot kellene felállítaniuk. Vagy már egy működő bizottságot megbízni, hallgassa meg Horváthot. Ehhez azonban a pártoknak egymással kellene először dűlőre jutniuk. Mi történt tegnap a T. Házban? Orbán Viktor kormányfô szavaiból az derül ki: addig nem hallgatják meg Horváthot, amíg az ügyészség valamilyen nyomra nem akad. – Mit akarnak és mit nem? Az MSZP a nemzetbiztonsági bizottság elé vinné Horváth ügyét. Egyébként a múlt héten a Fidesz mellett ők is meglékelték egy külön vizsgálóbizottság felállítását. – Horváth András a parlament karzatáról, az LMP szakértői páholyából figyelte a szócsatát. Addig, amíg ki nem küldték el onnan. – Az ügynek van egy másik, politikusokon túli vetülete is. Azt, hogy történt-e adócsalás, az ügyészség vizsgálja. Horváth András 1993-ig Fidesz-tag, Kőbányán önkormányzati képviselő volt. A NAV-nál 14 évig dolgozott kockázatelemzőként. Hatvanezer oldalnyi iratot gyűjtött össze bizonyítékként a csaló cégekről Étolajra léptek (Mit állít Horváth András? Mit cáfol az adóhivatal? ) – 1700 milliárd forint általános forgalmi adót (áfa) csaltak el magyar és külföldi kereskedelmi láncok. Hogyan? Erre két módszerük van: – 1. módszer: A kár jelentős részét határokon átnyúló adócsaló hálózatok okozzák. A főként gabonaüzletekben, illetve élelmiszeriparban (cukor, kávé, étolaj) érdekelt hálózatok fantomcégeket hoznak létre. 1000 milliárd a becsült kár. -2. módszer: A csalás másik módja, amikor költségcsökkentési céllal fiktív számlát számolnak el a cégek. 700 milliárd a becsült kár. – Működik az adóhivatalon belül egy multikat védő rendszer. – A szlovák cukor eladása különböző láncolatokon keresztül az áfacsalások egyik alappillére. Mindehhez adalékként egy adat: Szlovákia tavaly – papíron –, 156 ezer tonnával több cukorral kereskedett, mint amennyit összesen megtermelt, illetve behozott az országba. – A NAV feljelentette Horváthot, és cáfolta kijelentéseit. Két, a NAV-tól független adószakértő szintén úgy véli, Horváth megállapításai tévesek. – Horváth az ügyészségen tett feljelentést. forrás: borsonline.hu