Fertőzésveszély: halálos fenyegetéstől retteg a világ
Már korábban lehetett arról hallani, olvasni, hogy amennyiben minden csip-csup fertőzésre beszedjük az antibiotikumot, lehet rövid távon gyorsan megoldjuk a problémát, de hosszú távon az immunrendszerünk ellustul, hiszen azt tapasztalja, hogy az ő dolgát is elvégzi gyógyszer, már nem kell túlzottan védekeznie. Most viszont ennél súlyosabb a helyzet, hiszen az elmúlt évtizedekben a baktériumok ellenállóbbak lettek az antibiotikus kezelésekkel szemben, így ma már emberek tízezrei halnak meg, mert egyszerűen nem reagálnak a gyógymódra. A baktériumok ugyanis folyamatosan védekeznek az antibiotikumokkal szemben, a védekezés voltaképpen fejlődésből áll, hiszen a kórokozók különböző genetikai mutációs folyamatokon mennek keresztül, ennek következtében olyan anyagokat termelnek, amelyekkel hatástalanítják a gyógyszert, így rezisztensé válnak. A szakemberek szerint ez azért fordulhat elő, mert sok esetben az emberek indokolatlanul szednek antibiotikumokat, megkerülve még az orvosi véleményt is. A megfázásos betegségeket legtöbb esetben vírusok okozzák, ezek ellen nem véd az antibiotikum. Magyarországon ezek az ellenálló baktériumok évente 80–90 ember halálát okozzák, Európában pedig 25 ezer ember hal meg egy esetleges egyszerű bakteriális fertőzésben. Sokszor a páciens kéri, vagy követeli a háziorvosától az antibiotikumot, és sok esetben az orvos fel is írja. A kutatók még a kilencvenes években felismerték, hogy kevés az új, hatékony ellenszer a baktériumok ellen, és a régiek már nem fogják tudni legyőzni az új törzseket. forrás: twice.hu
Háromhavi semmittevésért fizet a NASA!
Havi ötezer dollárt, vagyis körülbelül 1,1 millió forintot fizet a NASA az ágyban heverészésért. A szervezet kutatói arra kíváncsiak, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre a súlytalanság, ami nagyon megviseli az emberi testet: a kutatókat leginkább a csontritkulás aggasztja, ami egy űrút hosszával egyenes arányban fokozódik. A munka látszólag lustálkodásnak tűnik, mégis kemény feladat. A jelentkezőknek hetven napon át kell egyhuzamban feküdniük a hátukon, és eközben a lábaknak magasabban kell lenniük a fej szintjénél. A kutatók szerint e a testhelyzet hasonlít a legjobban a súlytalansághoz. A megbízatás több mint három hónapra szól. Az alanyoknak a houstoni Johnson Űrközpontban az első két héten át mindennapi életvitelt kell élniük, hogy a kutatók normál körülmények között is vizsgálhassák a testi reakcióikat. A hetvennapos heverészés csak ezután kezdődik, utána pedig kéthetes rehabilitáció vár az önkéntesekre. Az alanyok a fekvős időszakban napi 16 órán át lesznek fényben, és 8 órát teljes sötétségben. A jelentkezők fekvés közben tévézhetnek, számítógépezhetnek és olvashatnak, sőt, látogatót is fogadhatnak. Enni is kapnak, de csak annyit, hogy ne változzon a testtömegük. Némi nehezítést jelent, hogy az alanyoknak tisztálkodás közben is feküdniük kell; a zuhanyozást az ágyukba kérhetik. Mozogniuk csak akkor és annyit szabad, amennyi a testük tudományos vizsgálatához szükséges. A kutatók többek közt a csontritkulást, az izomtömeg csökkenését, a vér és a nyirokrendszer keringését, illetve az immunrendszer változásait tesztelik. MTI