Muszáj gyarmatosítani a Marsot
Stephen Hawking szerint kétszáz évünk van hátra a Földön. A második emberként Holdra lépő Buzz Aldrin erre azt mondta, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. A Smithsonian Intézet az űrrepülés aktuális kérdéseiről, többek közt a Mars-utazás szükségességéről faggatta a legendás űrhajóst. Az Apollo-11 küldetés tagjaként Buzz Aldrin volt 1969-ben a második ember, aki a Holdra lépett. Az azóta eltelt években az űrkutatás és a műszaki fejlődés lelkes szószólójává vált, rendszeresen szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok ismét hajtson végre jelentős befektetéseket az űrprogramban.Mission to Mars: My Vision for Space Exploration (Küldetés a Marsra: gondolataim az űrkutatás jövőjéről) című könyvében Aldrin részletesen leírja a vörös bolygó meghódításának több lépcsős tervét, amelynek csúcspontja az első állandó, emberi település létrehozása a Földön kívül. Az alábbiakban az eredeti beszélgetés fordítását közöljük. Több mint négy évtized telt már el, mióta a Holdra lépett. Hogyan értékeli az elmúlt évtizedek amerikai űrprogramját? Időnként felbukkantak nagyszabású tervek, de az Egyesült Államok nem finanszírozta ezeket megfelelően. Az Apollo-program holdraszállásai után az érdeklődés csökkent. A vietnámi háború nemcsak az amerikai kormány figyelmét, hanem az anyagi erőforrásait is lekötötte, miközben az amerikaiak általában is közömbösekké váltak az USA vezető szerepét és a műszaki fejlődést illetően. Az Apollo-program idején az oktatásban, a tudományban, a műszaki területeken és a matematikában nemzetközi összehasonlításban erősödtek a pozícióink, később azonban hátrébb csúsztunk. A magam eszközeivel megpróbálok javítani ezen a helyzeten. Az Apollo óta eltelt időszakban az űrrepülőgép volt a legfontosabb csúcstechnológiai vállalkozás. Sikerként értékeli a programot? Két személyzet az életét vesztette, jelentősen túllépték a költségvetést, valójában mégsem érte el a program az eredetileg kitűzött célokat. Természetesen úttörő szerepet játszottunk a nemzetközi együttműködésben, a súlytalansági kísérletekben, és gyarapítottuk orvosi ismereteinket az űrben eltöltött hosszú idő hatásairól. A kísérletek azonban a nemzeti laboratóriumok szintjéhez képest csalódást keltőek voltak. Csak az oroszok segítségével tudtuk megépíteni az űrállomást. Mi több, most az Egyesült Államok finanszírozza az orosz űrprogramot, hogy saját honfitársaink ott lehessenek a 100 milliárd dollár költséggel megépített Nemzetközi Űrállomáson, mert nyugdíjaznunk kellett az űrrepülőgépeinket. A NASA 2011-ben befejezte az űrrepülőgép-programot. Úgy gondolja, idő előtti volt ez a döntés? Nem. A programot törölni kellett, de a NASA-nak és az Egyesült Államoknak 2004 eleje és 2010 vége között hét éve volt arra, hogy pótolja az űrrepülőgépeket. Ezt viszont elmulasztották megtenni. Aggodalmát felezte ki, amiért az Egyesült Államokban visszaesés tapasztalható. Úgy véli, hogy más kormányok és űrügynökségek jobban teljesítenek? Például az oroszok, vagy az Európai Űrügynökség? Ők mindketten alulfinanszírozottak. De azért az oroszok továbbra is képesek személyzetet feljuttatni a 100 milliárd dolláros Nemzetközi Űrállomásra. A kínaiak – orosz segítséggel – sokat fejlődtek, akár le is hagyhatják az Egyesült Államokat. Az Apollo-program idején folyt az úgynevezett űrverseny a Szovjetunióval. Mi a véleménye, az Egyesült Államoknak fontos, hogy vezető szerepet játsszon a világ űrkutatásában, vagy inkább az országok közötti partneri viszonyra lenne szükség? Az Egyesült Államoknak feltétlenül vezető szerepet kell játszania az űrkutatásban, ez túlélésünk kulcsa. Ez ösztönzőleg hat a jövő generációkra. Ön kritikusan viszonyult Bush elnök és a NASA Holdra történő visszatérést célzó terveihez. A Hold azonban szerephez jut az Ön elképzeléseiben is, amikor a Marsra indítandó küldetést tervezi. Miként magyarázza ezt? Ha egyszerűen csak embereket küldenénk a Holdra, az nem jelentene előrelépést. Több mint 50 évvel az első holdraszállás után térhetnénk vissza a Holdra, ahol valószínűleg a kínaiak köszöntenék az űrhajósainkat. Ehelyett inkább űrhajósok nélkül kellene visszatérnünk a Holdra, ahol robotokkal felépítenénk egy nemzetközi holdbázist, így megtanulhatnánk, hogyan lehet majd a Marson is robotokkal felépíteni egy bázist. Milyennek képzeljük el a holdbázist? A bázis a későbbi amerikai bolygóközi űrhajók lakómoduljának egy kezdetleges változata lehetne. Kipróbálhatnánk a hőmérséklet-szabályozást a holdi 14 napos nappalok és 14 napos éjszakák világában, valamint a sugárvédelmet – ami elengedhetetlen, ha a Föld mágneses terén túlra akarunk merészkedni. Miután felépítettük a holdbázist, akkor Ön szerint a tapasztalatokat felhasználva embereket kellene küldenünk a Mars egyik holdjára, a Phobosra, hogy ott építsék fel a marsbázist. Ezt tartom a legjobb elképzelésnek. A Mars felszínén dolgozó Spirit és Opportunity robotjainknak köszönhetően rájöttünk, hogy ezeket nem lehet megfelelően irányítani a Földről. Amit a Marson öt év alatt elértünk, az egy hét alatt is megvalósíthatnánk – ami komoly előrelépés lenne -, ha emberi intelligenciát tudnánk telepíteni a Mars körüli pályára. Sokkal-sokkal könnyebb lenne az embereket fél vagy egy évre odavinni, azután visszahozni őket, még mielőtt úgy küldenénk oda őket, hogy állandóan a Marson maradjanak. Könnyebb lenne visszajönni a Földre, ha a Mars helyett a Phobosról indulnánk, mert a kisebb égitestnek kisebb a gravitációja? Pontosan így van. A Mars körüli pályán maradva kell felépítenünk a Mars felszínén a bázist, még mielőtt embereket küldenénk a bolygó felszínére. Akiket azután odaküldünk, azok állandó telepesek lesznek, mint ahogy a Mayflower telepesei is végleg elhagyták Európát. Úgy gondolja, találunk olyan embereket, akik vállalják, hogy egész hátralévő életüket a Marson élik le? Teljes mértékben. Miként lehetne erre rábeszélni az embereket? Óriási áldozatot kellene kérni tőlük. Hatalmas lépésre kellene rászánniuk magukat. Nem jelentene problémát, hogy önkénteseket találjunk, akik vállalják, hogy életük hátralévő részében ezt a küldetést teljesítik. Hamar rájönnének, hogy tettükkel beírnák magukat a történelemkönyvekbe. A Mayflower telepesei is rászánták magukat erre a lépésre. Kolumbusz is óriási vállalkozásba kezdett. Magellán is. Miért kellene az embereknek gyarmatosítani egy másik bolygót? A Földön járványok törhetnek ki, atomháború robbanhat ki vagy egy nagyobb kisbolygó becsapódása sodorhatja veszélybe a földi élet fennmaradását. Stephen Hawking szerint mintegy 200 évünk van hátra. Erre azt válaszoltam neki, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. Kennedy elnök híres, 1961-es beszédében azt mondta, hogy az évtized vége előtt embereket küldünk a Holdra. Úgy gondolja, hogy hasonló súlyú kijelentésre lenne szükség a Marshoz indítandó küldetés előkészületeinek megkezdéséhez? Éppen ez a célom. A világnak az a vezetője, aki ilyen kötelezettséget vállal, belekerül a történelembe. Sokkal inkább, mint Nagy Sándor, Izabella királynő vagy bárki más. Az Apollo-11 -17 küldetések 50. évfordulójának 2019 és 2022 közötti ünneplése kiemelkedően fontos időszak lehet, mert a Föld valamelyik országának vezetője ekkor elkötelezheti magát amellett, hogy az ember megjelenjen a Naprendszer valamelyik bolygóján. A Kennedy által a Hold meghódítására adott egy évtizedes határidő helyett azonban ebben az esetben valószínűleg két évtizedre lesz szükség.
FÖLDÖNKÍVÜLI LÉNYT TALÁLTAK A MARSON – FOTÓVAL
Egy internetes ufófigyelő vette észre azt az eddig beazonosítatlan lényt, amit a Mars Curiosity megfigyelője örökített meg. Amatőr tudósok szerint egy gyíkféle lehet, a NASA viszont még nem nyilatkozott az ügyben. Hatalmas érdeklődés övezi a Mars Curiosity útját. A felderítő eszköz lassan egy éve folyamatosan képeket küld a Földre, az idegen bolygóról és most úgy tűnik, sikerült végre egy élőlényt is lefotóznia – írja a Daily Mail. Egy kifejezetten földönkívüli jelenésekre szakosodott oldal egyik bloggere fedezte fel azt a képet, amelyen egy eddig nem azonosított lény látszik. Formájából ítélve hüllő lehet. Az oldal szerkesztője szerint nem lehetetlen, hogy élnek hidegvérű állatok a Marson. – Ha csak egy kevés víz is van a bolygón, akkor elképzelhető, hogy megjelennek sivatagi állatok – írja az amatőr űrkutató a blogján. Egyesek viszont ennél is messzebb mennek. Néhány otthonülő ufófigyelő szerint lehetséges, hogy az állatot a NASA küldte fel az űrbe, hogy megfigyeljék életben marad-e. Bár a fotók már március óta megtalálhatók az interneten a NASA még nem adott ki hivatalos közleményt arról, mi látható a képeken. forrás: borsonline.hu
Titkolják az egyiptomi felfedezést, Rejtélyes leletek a föld alatt!
A híres Szfinx alatt valóban titkos alagútrendszer rejtőzik, mely minden eddiginél ősibb titkokat őriz? Az Egyiptomban található Nagy Szfinx akkor vált először ikonná a nyugati világ számára, amikor Napóleon katonái 1798-ban újra felfedezték. Azóta is többen a bűvöletében élnek, titokzatos tekintetét próbálják megfejteni. Mindig is misztikus légkör vette körül a szobrot, napjainkban pedig az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók is sokat töprengenek valódi korán és jelentésén. Megdöbbentő felfedezés A Gízai-fennsíkon, Kairótól 10 kilométerre nyugatra, a három híres nagy piramistól nem messze található Szfinx kelet felé néz. A Gízai-fennsíkról származó, viszonylag puha természetes mészkőből faragták ki, és eddig úgy hitték, hogy valamivel i. e. 2540 után készítették. Az ismert geológus, Robert Schock és John Anthony West egyiptológus legutóbbi vizsgálataikban azonban arra mutattak rá, hogy a szobron található mintázatot nem a szél és a homok formálta, hanem inkább a víz eróziójának eredménye lehet. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt volt a vidéken annyi víz, mely ezt a munkát elvégezhette, akkoriban Egyiptom éghajlata még mérsékelt és a mainál csapadékosabb volt. Nem meglepő módon az elméletet, mely szerint a Szfinx akár tízezer éves is lehet, az ortodox egyiptológusok rögtön megtámadták. Titkos termeket rejt a mélység? Az a tény, hogy a régészeti intézet megpróbálja eltitkolni a bizonyítékokat, nem az egyetlen ok arra, hogy a Szfinxszel kapcsolatban összeesküvés-elméletek szülessenek. Számos titkos társaság – mint például a szabadkőművesek – úgy tartja, hogy a Szfinx mellső lába alatt titkos termek találhatók, ezek közül az egyik a Levéltári terem, melyben egy régebbi civilizáció – sokak szerint az atlantisziak – túlélőinek jegyzetei lehetnek. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók természetesen lázba jöttek, amikor a Szfinx restaurálása közben a munkások oldalt találtak egy bejáratot. 1995-ben egy csoport a Szfinx közelében egy terület rendbehozatalán dolgozott, és a munkálatok során felfedeztek egy olyan alagútrendszert, mely feltehetően a Szfinx alá vezet. John Anthony West csapata szeizmográfos technológia segítségével üregeket talált, olyan szabályos alakú termeket, melyek a mancsok és a Szfinx oldalai között, néhány méterrel a föld alatt húzódnak. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók teóriája, mely szerint egyes titkos társaságok tudatában voltak annak, hogy Gízában több évszázada létezik egy föld alatti komplexum, beigazolódni látszott. Nyugtalanító részletek A Floridai Állami Egyetem csapata 1996 áprilisában kutatásba kezdett a Szfinx körül, mikor is a szobor előtt termekre és alagutakra bukkantak. Számos más csapat, akik hasonló céllal érkeztek a helyszínre, hasonló feltételezésekre jutottak. A Gízai-fennsík alatt található komplexum meglétét számos bizonyíték támasztja alá, az egyiptomi hatóságok mégsem engedélyezik a termek feltárását, de még a további távérzékelési módszerekkel végzett vizsgálatokhoz sem járulnak hozzá, sőt, a felfedezést igyekeznek titkolni a közvélemény elől. Merész feltevések Egyes vélemények szerint azért próbálják eltitkolni az alagútrendszer meglétét, mert az egyiptomi szabadkőművesek próbálják megakadályozni, hogy az atlantiszi tudás, melyet az őriz, a világ tudomására jusson. Mások azon tények alapján gyártanak összeesküvés-elméleteket, hogy többek, akik részt vettek a Szfinxszel kapcsolatos nyomozásban, szoros kapcsolatban állnak a NASA-val. Amellett, hogy a tízezer éves Szfinxet egy olyan civilizáció építhette, melynek még a létezésére sincsenek bizonyítékok, ráadásul pont egy hatalmas föld alatti komplexum fölött áll, az is érdekesen gyanússá teszi a helyzetet, hogy dr. Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója a legvakmerőbb régészeket, közöttük Westet, ki is tiltotta a Gízai-fennsíkról. forrás: femina.hu
Rejtélyes képek érkeznek a Marsról
Hatalmas izgalmat generál az augusztus elején a vörös bolygóra küldött Curiously Rover robotfelfedező. A képeken, amelyeket a Földre küld egyre több rejtélyes dolog bukkan föl, lelkes amatőrök és izgatott kutatók próbálják megfejteni, vajon mi lehet a képeken. Legutóbb egy beazonosíthatatlan lény maradványát vélték fölfedezni. Egyelőre sem megerősítve sem cáfolva nincsenek azok a hírek, melyek szerint a Curiously Rover idegen lény testrészeire bukkant volna a Marson. Az internetnek köszönhetően a képek azonnal bejárják világot, így teret adva a találgatásoknak. A robotfelfedező csupán három hete van a bolygón, azonban ez idő alatt már sok kutatási anyagot küldött vissza a Földre. Nemrég egy mumifikálódott emberi ujjra hasonlító tárgyat láttak az egyik képen, ami azonnal elindította a találgatásokat, lehet, hogy járt már ember a Marson? Esetleg egy ismeretlen lény maradványát találták meg? Van itt papucs és UFO is Nem sokkal ez előtt egy még döbbenetesebb kép borzolta a kedélyeket. A fotón egy elhajított szandálhoz vagy más lábbelihez hasonlító dolgot találtak. A NASA hatalmas erőkkel próbálja megfejteni a képeket, viszont ez idáig, nagyobb volumenű bejelentésre nem került sor. Ami azonban mindennél érdekesebbnek és jelentőséggel bírónak tűnik, azok a többször lefényképezett repülő objektumok. A Curiously Rover több alkalommal küldött vissza olyan képeket a Földre, amelyeken távolról látszódó beazonosíthatatlan tárgyak repülnek a Mars körül. A NASA állítja, nem saját és nem is általuk ismert űrszondák vannak a képeken – ídta hírül a Daily Mail. Egyelőre egyik rejtélyes képre sem érkezett tudományos, hivatalos magyarázat, így tovább folyik a lelkes UFO vadászok elméletgyártási hulláma. Ki tudja, még a végén nekik lesz igazuk. forrás: borsonline.hu
Űrpolipokat talált a NASA!
A NASA kutatói bejelentették, hogy a Marsról hazahozott kőzetekben egy bizonyos ACH302 elnevezésű baktérium parazitát találtak. A parazitáról később kiderült, hogy képes reakcióba lépni az emberi szervezettel, és gazdatestként használni azt ahhoz, hogy késöbb kifejlődhessen mint önálló életforma. A felvételen, egy 3 napos parazita embriót láthatunk amely megszületéséhez, a NASA kutatói egy kísérleti bárányt használtak fel. A videón egy olyan szűrőt használtak, amely képes kiküszöbölni az élőlény által gerjesztett elektromos hullámokat. Eme elektromos hullámok miatt lenne lehetetlen egyszerű videó felvételt készíteni róla. Mint látható a videón is, az élőlény leginkább a polipra hasonlít, azonban a kutatók a DNS vizsgálatokkal megállapították hogy nem áll rokonságban a két faj. Mik is a veszélyei annak, ha ez az élőlény valamiféleképpen elszabadulna? Mivel képes az embereket is gazdatestnek használni, ezért a végkifejlet a sci-fi filmekben látott félelmeink váltaná valóra. (a képek illusztrációk!)
Megdöbbentő: Több ezer éves mechanikus szerkezetet találtak!
Szergej Nyefjodov orosz történész nyilvánosság elé tárta 12 éve tartó expedíciójának eredményét. A kutató munkáját Svante Pääbo, a svédországi Uppsalai Egyetem fiatal doktoranduszának egyiptomi felfedezése motiválta, amely egy ismeretlen szerkezetről szól Szehendet fáraó sírtábláján. (forditás: a doboz, amelyet az égiek küldtek az embernek) Szergej Nyefjodov, pénzt és időt nem kimélve kutatta eme szerkezetet, és idén 2012. szeptemberében járt sikerrel a Kaszpi-tenger déli csücskénél. Radiokarbonos kormeghatározással sikerült kideríteni, hogy a lelet kora több, mint 3200 éves. Tehát a tárgy kora egy időre tehető Szehendet fáraó uralkodásával. Emiatt joggal feltételezik a kutatásba bevont brit tudósok is, hogy a sírtáblán idézett „doboz”-ról van szó. A szerkezet rendeltetési célját még nem sikerült megfejteniük, azonban olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek egyelőre nem azonosíthatóak be, a jelenlegi periódusos listán. Emiatt a szerkezet felkeltette a Nasa tudósainak is az érdeklődését. Feltételeztető, hogy nem földi tárgyról van szó. A lelet hasonló a Antiküthérai szerkezethez, amelyet korábban, 1902. május 17-én Antiküthéra szigete mellett találtak meg. (Az antiküthérai szerkezet egyik rekonstrukciója az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban (Robert J. Deroski rekonstrukciója, Derek J. de Solla Price modellje alapján).) Eme szerkezetet a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, egy az i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban találták meg.