10 paranormális fotó, amiben nincs semmi paranormális
Teljesen logikus magyarázat áll azoknak a fényképeknek a hátterében, amelyek valamiért híresek lettek. Figyelem! Durva illúziórombolás következik! Ha eddig hitt a következő 10 paranormális fénykép történetében, akkor most szembesülnie kell a lelombozó valósággal, ami az, hogy ezekben a képekben nincs semmi paranormális. Nessie: Rengetegen próbálták megtalálni a Loch Ness-i szörnyet, amitől sokan rettegnek. Ők teljesen feleslegesen pazarolták az idejüket és az energiájukat. A képről, amit egy nőgyógyász készítette a feleségével a Loch Ness tó partjainál, ugyanis kiderült, hogy hamis, és Nessie valójában egy játék tengeralattjáró. Nagyláb: Nessie mellett ez a másik leghíresebb szörny, amiről fénykép készült. A fotót Roger Patterson és barátja, Robert Grimlin készítették. Később többen is bebizonyították, hogy a fényképen egy férfi látható beöltözve. Tündéres képek: Az egész világ, és még a híres Arthur Conan Doyle is elhitte a két kislánynak 1917-ben, hogy tündérekkel pózoltak a fényképezőgép előtt. Hetven évvel később a lányok bevallották, hogy egy mesekönyvből merítették az ihletet, és kartonpapírra megrajzolták a tündéreket, amikről aztán elhitették, hogy igaziak. A Mulmer szellemfotó: Az ékszerkészítő Mulmer nagyon szeretett fényképezni, és állítólag érdekes szellemképeket is csinált. Az egyik ilyenen, ami híres lett, Abraham Lincoln özvegye látható. Később kiderült, hogy csalással készült a fotó. Vénuszi felderítőhajó: George Adamski fényképezte le a felderítőhajót, és állította, hogy kapcsolatba lépett a vénusziakkal. Erről több előadást is tartott. A probléma csak az, hogy mindez hazugság. A vénuszi felderítőhajó valójában egy lámpabúra, amelyre pingpong labdákat raktak. Gondolatvetítés: Ted Serios arról vált híressé, hogy képes volt a gondolatait filmre vetíteni. Ez úgy nézett ki, hogy a férfi leitta magát, majd ordított, miközben egy apró szerkezetet tartott a kezében. Ted képein autók, épületek és emberek láthatóak. Ez annyira megfogta anno az X-akták íróinak a fantáziáját, hogy ennek szenteltek egy epizódot. Később kiderült, hogy az egész gondolatvetítés csalás. Kislányos szellemkép: Shropshire-ben égett le az az épület, amiben állítólag egy kislány miatt keletkezett tűz. Később Tony O’Rahilly azt állította, hogy lefényképezte a lángok között álló gyermeket, akinek a ruházata azt a benyomást keltette, mintha 1677-ből került volna a fotóra. Évekkel később kiderült, hogy a fénykép régebb óta létezik, és a kislányt valószínűleg utólag tették rá. A Los Angeles-i csata: 1942-ben a Pearl Harbor katasztrófája után bukkantak fel a furcsa fények Los Angeles egén. Másnap az újságok a címlapon közölték le a sztorit, hogy UFO-t láttak az égen. A kormány azt állítja, hogy ez félreértés, és a fények forrása valójában egy meteorológiai léggömb volt. A lebegő ember: Colin Evan, egy spiritualista médium azt állította, hogy képes lebegni, mert a lelkek felemelik. Az emberek elhitték, amit Evans állított, ezért elmentek a műsorára, ami annyiból állt, hogy a férfi ugrált egy széken. A közönség ezt megdöbbenve nézte, és közben arra gondoltak, hogy miért adtak ki pénzt egy ilyen butaságra. Az időutazó hipszter: 1941-ben egy hídavatáson készült a fénykép, amin egy olyan férfi látható, akinek a ruhája nem illik a korhoz. A napszemüveges alakról, akinél egy elektronikus eszköz volt, elhíresült, hogy időutazó. Később kiderült, hogy a negyvenes években is lehetett kapni ilyen ruhát, és az eszköz valójában egy fényképezőgép. (Forrás: bizzariummagazin)
Kísérteties fotók egy elhagyatott gyárból
Egy Reddit felhasználó úgy döntött, hogy beoson egy elhagyatott gyárba, és felfedezi. Vitt magával egy fényképezőt is, és mivel nem látott, belefotózott vakuval a korom sötétbe. Ez volt a képen: Egy szliuett, amitől majdnem összepisilte magát. Egy miniszívroham után úgy döntött, hogy odamegy felderíteni a terepet… Valaki szerette volna megviccelni a kéretlen látogatókat. forrás: megablog.hu
Szellemre vadásztak, átment rajtuk a vonat
Öt amerikai fiatal a szellemeket akart nézni, ezért a közeli vasúti sínekhez autóztak, majd leparkoltak rajtuk. A vonat jött, a kocsijuk nem indult – ketten szörnyethaltak, egyiküket kórházban ápolják. Két tizenéves amerikai lány szörnyethalt, egyet pedig súlyos sérülésekkel a Cape Girardeau-i kórházban ápolnak, miután a fiatalok síneken parkoló kocsijába egy száguldó vonat csapódott hétfő éjjel – írja a Daily Mail. Az éppen iskolai szünetüket töltő tinik öten voltak egyikük szüleinek terepjárójában, és szellemvonatosat játszottak. Mint azt Jim Akers nyomozó kifejtette, ez nem egyedi jelenség. Lényege, hogy a fiatalok a sínekre parkolnak, megvárják, amíg az ablakok bepárásodnak, és ijesztgetik egymást. Amikor jön a vonat, gyorsan elhajtanak – elvileg. Az eset halálos áldozatai, a tizenöt éves Victoria E. Swanson és a tizenhét éves Haley Whitmer (mindketten Poplar Bluff-i lakosok) már többször játszottak ilyet, eddig mindig megúszták. Most azonban a Whitmer szüleinek terepjárója nem akart elindulni. Ketten gyorsan kioldották biztonsági övüket, el is tudtak menekülni. Victoria és egy másik lány, Kaitlyn P. Fowler (őt ápolják kórházban) azonban pánikba estek, és nem tudták kicsatolni magukat. Haley megkerülte a kocsit, hogy megpróbálja kimenteni őket, de csak Kaitlynt sikerült, õ Victoriával szörnyethalt. A St Louisból San Antonióba tartó vonaton senki sem sérült meg. A rendőrség egyelőre nem tudta megállapítani, hogy ki vezette a dzsipet. Az azonban biztos, hogy a társaságból senki sem fogyasztott alkoholt vagy kábítószert. Városi legenda. Az ütközés helyszíne egyébként a helyi legendárium része: a Wilcox Road vasúti sínjeihez szívesen járnak a szellemvadászok. A környéken élők szerint már este tíztől van szellemjárás, merthogy a XX. század elején kisiklott itt egy vonat. Ha kíváncsi néhány, ezzel foglalkozó oldalra, itt vagy itt találja őket. Akers nyomozó szerint az elhunyt lányok már-már megszállottjai voltak a környék szellemes sztorijainak, rendszeresen jártak a sínekhez, és ijesztgették egymást. A környéken élők ugyanis tele vannak bizarr történetekkel, például arról, hogy a száz évvel ezelőtti balesetben egy terhes nő is meghalt, azonban a magzat nem volt a méhében. Vagy a férfiról, akinek levágta a vonat a fejét, de sosem találták meg (egyes források szerint anélkül is a helyszínen rémisztget). A szellemvonatosai helyi változata szerint amikor a sínre parkolt kocsi párás ablakán már nem lehet kilátni, az ember meghallja a vonat füttyét, amely egyre hangosabb lesz, majd elhallgat, esetleg fény is jön. Azután valaki kopog az ablakon ? kinézésbál kiderül, hogy egy nő az, aki erről kérdez, hogy a gyereke. Aki kiszáll, a legendárium szerint a csonkolt urat is látni fogja, amint levágott fejét keresi a sunyásban.
Barbadosi mozgó koporsók
A kutatók több mint kétszáz éve keresik a magyarázatot a rejtélyes barbadosi mozgó koporsókra. Hátborzongató eseményeknek voltak tanúi azok, akik a Chase család temetéseire jártak, ugyanis akárhányszor felnyitották a sírboltot, abban állandóan elmozdultak a rendezett koporsók. Az esetekre senki se talált ésszerű magyarázatot, hiszen behatolásnak soha nem volt semmi jele. A történet 1807-ben kezdődött, amikor is Thomas Chase, barbadosi ültetvényes és rabszolgatartó, megvásárolt egy sírboltot, a sziget délnyugati részében található, Krisztus Egyház temetőben. A faragott kőből készült építményt, hatvan centis betonfal vette körül. A bejáratot nehéz márványlap zárta el, tehát komoly fizikai erő kellett ahhoz, hogy valaki elmozdítsa a helyéről. Alig, hogy megvásárolta Chase a sírboltot, máris megtörtént az első temetés, ugyanis ugyanabban az évben elhunyt Thomasina Goddard, az egyik női rokon, akit fakoporsóban helyeztek örök nyugalomra. Őt követte egy év múlva Chase két éves kislánya. Mary Annet már ólomkoporsóba temették el. 1812-ben megtörtént az újabb tragédia, amelyben Chase másik lánya, a tizenkét éves Dorcas hunyt el. A szóbeszéd szerint ő öngyilkos lett, mert nem bírta tovább az apja kegyetlenségét. Az ő földi maradványait is ólomkoporsóba tették, és úgy helyezték el a kriptában, hogy a ő koporsójára tették a húgáét. Egy hónappal később állítólag Thomas Chase öngyilkosságot követett el. Az ő ólomkoporsóját csak nyolc rabszolga bírta el. S itt kezdődött a máig érthetetlen eseménysorozat! A családfő temetésére összegyűlt gyászolók rémülten nézték a felnyitott sírboltban uralkodó káoszt, ugyanis a koporsók nem egymás mellett feküdtek, hanem Mary Anne-é fejjel lefelé, a falhoz volt támasztva. Az esetet még hátborzongatóbbá tette, hogy behatolásnak, titkos járatoknak semmi jele sem volt. A koporsókat újra sorba helyezték a földön, és lezárták. 1816-ig nem is nyúlt hozzá senki, de akkor kétszer megint fel kellett nyitni. A gyászolókat újra ugyanaz a kép fogadta. A koporsók össze-vissza voltak. Most Thomas Chase, rettenetesen nehéz, koporsója állt a falnak támasztva. Természetesen az emberek újra elrendezték a koporsókat, és remélték, hogy többé nem fordult elő a bizarr eset. A rémes események sora idővel olyan tömeget vonzott, hogy már maga a kormányzó is kíváncsi lett, hogy mi folyik a sírboltban, ezért a következő -1819-es – temetésre ő is elment. A helyzet megint ugyanaz volt. Lord Combermere ekkor úgy döntött, hogy a végére jár az ügynek. Miután újra rendet tettek a kriptában, a kormányzó őröket rendelt a sírbolthoz, felszóratta homokkal a földet, a márványlapot bevakoltatta, és titokban Lord Combermere pecsétjét is elhelyezték a bejáraton. Sajnos az elővigyázatosságnak semmi értelme sem volt, ugyanis 1820. április 18-án mozgolódást lehetett hallani a sírboltból, amit azonnal felnyitottak. A koporsók most is kaotikus állapotban hevertek, de érintetlen maradt mindegyik „riasztórendszer”. A család megmaradt tagjai ekkor döntöttek úgy, hogy többé nincs szükségük a sírboltra, és szeretteiket inkább elvitették onnan a Crist Church temetőbe. Az eseményekre már sok-sok magyarázat született, de igazából egyik sem állta meg a helyét. Egyes vélemények szerint a rabszolgák álltak bosszút a családon. Ez azért valószínűtlen, mert a rabszolgákat szabályosan kényszeríteni kellett, hogy a sírbolt közelébe menjenek. Egy másik, tudományosabb, elmélet az ólomkoporsókban látja a megoldást, ugyanis ezek légmentesen zárnak, tehát a bomlásnak indult testekből nem tudnak szabadulni a gázok, és ezért mozogtak a koporsók. Természetesen a természetfeletti világban hívő embereknek is megvan a maguk magyarázata, amely szerint Dorcas és Thomas lelke nem tudott nyugodni, hiszen nem természetes halált haltak. Az ijesztő történetről csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a mai napig nem találtak rá kellően ésszerű magyarázatot. forrás: costadelsolmagazin.com
Démonok szállták meg a fiatal lány testét
Állítólag démonok szállták meg, és hosszú szenvedés után meghalt. Anneliese Michel 24 éves volt. szonyatos gyötrelemről tanúskodik az a felvétel, amelyet Anneliese Michel exorcizmusán, vagyis ördögűző rituáléján készítettek. Anneliese-t saját állítása, családja és a vele találkozó papok szerint démonok szállták meg. Anneliese Michel gyötrelmes élete Anneliese 1952. szeptember 13-án született Lieblfingban, Nyugat-Németországban, egy többgyermekes, szigorú katolikus elvek szerint élő család gyermekeként. 16 éves volt, amikor kálváriája elkezdődött. A lány először arra lett figyelmes, hogy imádkozás közben furcsa hangokat hall, és hallucinációk is gyötörték. A hangok azt mondogatták neki, átkozott, és a pokolba fog jutni. Ez megijesztette, elkeserítette Anneliese-t, és mélyen depressziós lett. Viselkedése idővel egyre furcsábbá vált. Néha minden előzmény nélkül letépte a ruháit, szenet evett, vizeletét megitta, irtózott a megszentelt helyektől és tárgyaktól, valamint volt, hogy napokig kutya módjára viselkedett. Először epilepsziát diagnosztizáltak nála, majd pszichiátriai kezelés alá vonták. Gyógyszereket kapott, állapota azonban nem javult, csak súlyosbodott. Egyesek szerint a gyógyszerek azért nem segíthettek, mert a lány valóban nem pszichiátriai eset volt, hanem démoni megszállás áldozata. Annál is inkább, mert Anneliese az elmebetegekkel ellentétben maga is tisztában volt azzal, hogy beteg, és segítségre van szüksége. Amikor észrevette, hogy nem bírja elviselni a feszületeket, és semmit, ami szent, papi beavatkozást kért. Többször is elvégezték rajta az exorcizmus műveletsorát, mindhiába. Anneliese Michelt hallucinációi egyre csak gyötörték. Ördögi arcokat látott, majd egy alkalommal, amikor – saját elmondása szerint – Szűz Mária jelent meg neki, elhatározta, hogy nem eszik többé. 24 évesen, hosszú szenvedés után, kiszáradás és alultápláltság következtében meghalt. Ekkor nagyjából 30 kiló volt. Anneliese Michel exorcizmusa A német lányon az első ördögűzést 1975. szeptember 24-én hajtotta végre egy Ernst Alt nevű pap. Tíz hónap alatt 67 ilyen többórás ördögűzést hajtottak végre Anneliese Michelen, heti egy-két alkalommal. Az ördögűzés során egy 1614-es római katolikus szöveget használtak. A hangfelvétel Az első másodpercek után különös, hátborzongató érzés keríti hatalmába az embert, ahogyan a kínjában üvöltő Anneliese Michel hangját hallja. A felvételen hallatszik az is, ahogyan a pap az ördögűzésben alkalmazott szöveget mondja, illetve az is, ahogyan a lány időről időre őrjöngve beszélni kezd. A dolog érdekessége, hogy Anneliese Michel nem csupán az anyanyelvén, németül beszél, hanem latinul is. A megszállottság egyik jele pedig az, hogy az ember olyan nyelveken is megszólal, amelyeket egyébként nem ismer. További rémisztő furcsaság, hogy a hangfelvétel elemzői szerint úgy hallatszik, mintha a lány nemcsak a saját hangján, hanem három különböző hangon szólalna meg. Ez történt Anneliese halála után Bár az ördögűzést szigorúan titokban végezték, a döbbenetes eset híre hamar elterjedt, és a lány családja bíróság elé került. A vád szerint a lány megmenthető lett volna, ha halála előtt napokkal orvosi segítséget vettek volna igénybe. A család a per kezdete előtt kérte, hogy lányukat exhumálják, bár hivatalosan a kérésüket azzal indokolták, hogy Annaliese-t a haláleset utáni kapkodás következtében túl olcsó koporsóba temettették el. Kérésüket kézhez kapva egy dél-bajorországi apáca a szülőknek beszámolt látomásáról, hogy Anneliese Michel teste még mindig teljesen épen fekszik a koporsóban. Ez a dolog még inkább az eset természetfelettiségére adott bizonyítékot. 1978-ban Anneliese Michelt újra eltemették. A hivatalos dokumentáció szerint testén a normális mértékű romlás jelei voltak tapasztalhatók. Érdekes ugyanakkor, hogy amikor édesapja meg akarta nézni Anneliese újratemetésre váró testét, ezt megakadályozták. forrás: femina.hu
A molyember rejtélye
[dropcap]Az egyik legbizarrabb eset, amit valaha feljegyeztek, Nyugat-Virginia-ban történt az 1960-as években.[/dropcap] Az első eset egy nővel és apjával fordult elő, amikor Ohio folyó mentén haladtak, a Route 2-n. Már nem voltak messze a Chief Cornstalk Hunting Grounds-tól, mikor hirtelen egy nagy, emberszerű alak sétált ki az út közepére. Mivel a nő autója lelassult, a furcsa valami kitárta szárnyait és elrepült. Érdekes, hogy a szemtanúk nem jelentették az esetet, mondván, ki hinné el Nekik. Az első nyilvánosságra hozott beszámoló 1965-ből származik. Egy nő, aki az Ohio folyó közelében él, elmondta, hogy fia egy angyalt látott. A nő csak legyintett és nem is gondolt többet a furcsa élménybeszámolóra, egészen 1966-ig. Ugyanis 1 évvel később, 1966 nyarán egy orvos felesége ugyanazon a területen egy hatalmas pillangószerű lényt látott. November 12-én 5 sírásó Clendenin közelében egy hatalmas barna embert látott kirepülni a fák közül. Az egyik szemtanú, Kenneth Duncan elmondása szerint majdnem 1 percig látták a lényt. November 14-én a Salem-i Newell Partridge 2 vörös objektumot látott lebegni egy mező felett. Németjuhásza, Bandit lement a mezőre, és soha többé nem került elő. A következő éjszaka, Mr. és Mrs. Roger Scarberry és Mr. és Mrs. Steve Mallette autóval hajtottak Point Pleasant közelében, amikor egy magas alakot vettek észre az úton. – Úgy nézett ki, mint egy ember, de magasabb volt. – nyilatkozta mondta Mr. Scarberry. – Legalább 6 láb magas lehetett. Hatalmas szárnyai hátrahajlottak. Felesége szerint a lény hatalmas szemei vörösen izzodtak. Miután Mr. Scarberry lassított, a lény felrepült és eltűnt az éjszakában. Elmentek Mason County hivatalába, ahol jelentették az esetet. Millard Halstead helyettes visszament a helyszínre a szemtanúkkal. Ahogy haladtak a helyszínen az autó rádiója egy furcsa hangot hallatott. Úgy tűnt, ez a terület a Molyember (ahogy a sajtó elnevezte)egyfajta otthona lehet, amit apró „igloos”-ok tarkítanak, amit a II. Világháború idején használtak a lőszerek tárolására. A szomszédos McClintic Wildlife Station egy sűrű erdővel borított hegyvidékes terület, alagutakkal. Ez a terület szintén alig lakott. Az egyik család, akik a területen élnek, szintén látták a Molyembert. November 16-án este 9 órakor Mr. és Mrs. Raymond Wamsley, Mrs. Marcella Bennett és Mrs. Bennett lánya, Tina jött látogatóba. Útközben egy vörös fényt láttak, ami az útjukat keresztezte. Valami nagy, szürke dolog a földön feküdt, majd lassan felemelkedett. Emberre hasonlított, de sokkal nagyobb volt és a szemei vörösen izzodtak. A szemtanúk a házhoz rohantak, és az alak csoszogva követte őket. A verandán állva bámulta Őket az ablakból. Mr. Wamsley hívta a rendőrséget, de mire ki értek, az ijesztő alak eltűnt. Mrs. Bennett, aki Point Pleasant szélén él, elmondta, hogy néha furcsa hangokat hall. Úgy írta le, mintha „egy nő sikoltozna”. Paul Yoder és Ben Enochs, két tűzoltó, azt mondta, hogy látta a Molyembert 18-án. Richard West hívta a rendőrséget, november 21-én, mondván egy szárnyas alak ül a szomszéd házának tetején. Hat láb magasnak írta le, szárnyfesztáva legalább 10 láb volt. Hatalmas, vörös szemei voltak. Tom Ury a Route 62-n vezetett november 25-én, amikor egy hatalmas, szürkés alakot pillantott meg. Szárnyait kitárva elrepült az autója felett, kb. 50 láb magasan. A következő napon, Mrs. Ruth Foster St. Albans látta, amint egy bizarr külsejű lény állt az udvarán. Ugyanezen a napon, Lowell-ben (Ohio) az emberek több „madarat” láttak átrepülni a Cat’s Creek-en. Három szemtanú követte őket az autóikkal, és azt állították, hogy barna foltos testük némi fényt bocsátottak ki. Mellük szürke volt, csőrük egyenes, fejük vörösesnek tűntek. Később még több észlelés volt. November 27-én, Connie Carpenter hazafelé tartott a templomból, amikor egy szürkés alakot pillantott meg a golfpályán, Mason közelében. A kreatúra egyenesen az autója felé kezdett repülni. Connie, azon kevesek egyike volt akik valóban látták a Molyember arcát. Ő csak annyit mondott: „Szörnyű volt!” Ugyanazon az éjszakán, St. Albans-ben két lány különös alakot vett észre a roncstelepen. A lény utánuk repült. December 4-én öt pilóta a Gallipolis reptéren (Ohio) egy óriás madarat látott ami körülbelül 70 mérföld per óra sebességgel repült. Szárnyai nem mozogtak, és más szemtanúkkal ellentétben, Ők állították, hogy hosszú nyaka volt. Mabel McDaniel (édesanyja, Linda Scarberry egyike a szemtanúknak) szintén látta a különös teremtményt Január 11-én, 1967-ben. Először repülőnek vélte, azonban hamar megbizonyosodott róla, hogy szó sincs erről, mivel túl alacsonyan repült. Barna volt és szárnyfesztáva legalább 10 láb volt. Márciusban egy ohio-i férfi azt állította, hogy egy repülő lény üldözte az autóját. Az utolsó észlelések egyike November 2-án érkezett, Mrs. Ralph Thomas-tól. Nyikorgó hangot hallott kintről, ezért utánanézett a hang forrásának. Egy magas, szürke alak repkedett néhány méterre otthonától. A későbbi évek során szórványosan érkeztek bejelentések, a legkülönösebb leírás szőrös humanoidokról szólt, ragyogó szemekkel, amiket a Jericco Road-on láttak 1968-ban. Szeptember 18-án jött az utolsó bejelentés. Nem lenne teljes a történet a Molyemberről, ha nem említenénk a híres Silver Bridge katasztrófát. 1967. December 15-én a Silver Bridge, amely keresztülszelte az Ohio folyót Point Pleasant-nél, összeomlott és legalább 50 autó esett a folyóba. 46 ember halt meg és kettőt soha nem találtak meg. Ez volt Point Pleasant legnagyobb katasztrófája. Állítólag feltűnt a híd közelében a Molyember, ezért többen jutottak arra a következtetésre, hogy a lény előre tudott a közelgő tragédiáról.