Címke: szellem

Szép álmokat! Ha félős vagy, NE NÉZD MEG!

Pár válogatott fotó, amitől még a hideg is kiráz! Te megijednél?   Halloween party, de ki az ott a háttérben? És mit akar?   Váratlan vendég sátrazás közben…   Kukucs, most megvagy!   „Valaki” nem tud aludni, és sétálgat éjszaka! (Amikor élőben ilyet csinál a lámpa bárhol, feláll a hátamon a szőr. )   Vajon ő mióta vár ott?   Ingatlan csendes helyen, áron alul eladó! Nem értem miért nincsen rá vevő…   Kukucs, ki az ott?   Elveszek a szeme világában…   Én vagyok a hunyó!   Bébiőr felvétele. Vajon mit láthat az éjszaka közepén a kisgyerek földbe gyökerezett lábakkal?   Újabb ingatlan hirdetés! Be mernél menni?   Jófej haverok… Éjszakai túra az erdőben!   Belém bújt a kisördög…   Szép kislány, de valahogy mégis kiráz a hideg, ha ránézek!   Kapás van!!   Forrás: Google

4 féle szellem is kísérthet az otthonodban!

[dropcap]Te melyiktől tartasz jobban?[/dropcap]   Nem csupán ódon kastélyokban, hanem akár az otthonodban is lehetnek szellemek. Szoktad azt érezni otthon, amikor egyedül vagy, hogy valójában nem is vagy egyedül? Mintha lenne valaki más is a lakásban vagy a szobában, aki azonban nem emberi lény, hanem más természetű, mondjuk egy kósza túlvilági lélek? Könnyen lehet, hogy valóban kísértet jelenlétét érzed, ám az is előfordulhat, hogy csupán gyermekkori félelmeid vagy egy rég látott horrorfilm visszhangja csapja be a megérzéseidet. Mindenesetre, ha valóban szellem vendégeskedik nálad, jobb, ha tudod, kivel is állsz szemben. Íme, a négy szellemtípus az ezoterikus nézetek szerint.     Intelligens szellem Az intelligens szellemek leggyakrabban – így mondják az ezoterikusok – olyan lelkek, akik még nem akartak meghalni, vagy volt valamilyen félbehagyott teendőjük, ezért itt ragadtak ebben a világban. Kísértésükkel azt szeretnék elérni, hogy az emberek ne felejtsék el őket. Az ilyen típusú szellem nem csupán látogató, hanem egy olyan kósza lélek, akivel akár kommunikálhatsz is. Szellemidézésben jártas ezoterikusok körében bevett szokás a szellem kérdezgetése, aki erre valamilyen egyezményes jel segítségével válaszol. Érdeklődnek, ki volt életében, mikor és hogyan halt meg, így a személy, akinek a lakásában vendégeskedik a túlvilági lélek, többet megtudhat látogatójáról.     Ott maradó feszültség Különös, de a szellemeknek nem csupán olyan formája létezhet, amely valaha emberként élte az életét, hanem visszamaradt energiából is keletkezhet kísértet. Az ember ugyanis, bárhol is van és bármit csinál, bizonyos energiával rendelkezik. Ez az energia a mindennapok során gyakran látogatott helyeken ott maradhat. Olyasmi ez, mint amikor egy üres papíron satírozni kezd az ember egy ceruzával. Ott, ahol a ceruza a legtöbbször áthaladt, a satírozás sötétebb lesz. Ugyanígy van ez például egy gyakran használt lépcső vagy egy kedvenc fotel esetén is. Ahol az ember sokat tartózkodik, illetve gyakran közlekedik, energiát hagy hátra, amely egy idő után felhalmozódik.     Poltergeist-jelenség A Poltergeist szó annyit tesz, zajt csapó lény. Már a 19. század elején is foglalkoztatta az embereket, mi áll a furcsaságok mögött, amelyeket tapasztaltak. A Poltergeist-jelenség sajátossága, hogy hatására megbolondulnak az elektromos eszközök. Kikapcsolódik a mobil, leoltódik a lámpa, bekapcsolódik a televízió és így tovább. A Poltergeist, vagyis a kopogó szellem jelenlétére más is utalhat. Ha gyakran hallasz koppanásokat a lakásnak abból a feléből, ahol nincs is senki, vagy olyan hangot, mintha valaki belülről motoszkálna a falban, ilyen szellem kísérthet nálad – ezt mondják az ezoterikusok.     Démoni jelenlét Hasonló a Poltergeist-jelenséghez, de sokkal gonoszabb annál, így tartják az ezoterikusok. Ez a típusú szellem ugyanis képes gonoszságát, negatív energiáit kivetíteni a lakásban élőkre, így pedig hatni az életükre. A démonoknak – úgy tartják – arra is van képessége, hogy felvegyék bárminek vagy bárkinek az alakját, és így besurranhatnak az ember mindennapi életébe – anélkül, hogy bármilyen feltűnést keltenének. Ugyanakkor az ezoterikusok szerint a démon fekete alak formájában jelenhet meg, és leggyakrabban az ajtóknál vagy a szobák sarkában áll meg. forrás: femina.hu  

EGY HÓNAP ALATT VÉGZETT A SZELLEM A HÁZASPÁRRAL

A dél-dakotai szerelmesek óriási hibát követtek el azzal, hogy egy száz éves házba költöztek. 38 napig bírták a horrort, utána inkább elköltöztek. Jules Ness és férje Dél-Dakotában vásároltak házat, hogy közös életüket ott folytassák. Igen ám, de a száz éves házban nem csak ők voltak. Egyik éjszaka égtelen csörömpölésre riadtak fel. A zajok a földszintről, azon belül is a konyhából jöttek. Azonnal kiugrottak az ágyból, és rohantak lefelé, hogy a betörőt még tetten tudják érni. „Nehéz lépteket hallottam, valaki lassan jött felfelé a lépcsőn, utána pedig a hálószobánk felé. Aztán jött az az irgalmatlan csörömpölés a konyhából. Egyszerűen nem hittem a szememnek: a székek mind fel voltak borítva az asztal körül” – mondta a Daily Starnak a nő. Férje rögtön ellenőrizte az összes ajtót, de mind zárva volt és nyoma sem volt annak, hogy valaki feszegette volna őket. „Olyan érzésünk volt, hogy az a valami minket akart, illetve azt, hogy menjünk el a házból” – tette hozzá az asszony, aki azt is elmondta, 38 napig bírták új otthonukban, mikor belátták, tényleg jobb lesz elköltözni. Kapcsolódó videó kísértetekről: forrás: borsonline.hu

Rémtörténet – A Great Eastern szelleme

Korának Titanicja volt a hajó, amely hátborzongató események főszereplője lett. Ha hajókkal kapcsolatos ijesztő történetek kerülnek napirendre, akkor a legtöbbünknek a Titanic jut az eszébe, pedig van egy másik óceánjáró, amelynek a múltja sokkal hátborzongatóbb. A Great Eastern története 1858-ban kezdődött, ugyanis akkor bocsátották vízre Nagy-Britanniában. Az óceánjáró korának a legnagyobb vízi járműve volt. Ehhez hasonló hajót évtizedekig nem épített senki. A Great Eastern azonban nem okozott sok örömöt az embereknek. Eleve az első vízre bocsátása nem járt sikerrel, ugyanis 1857. november 3-án egy csörlőkezelő meghalt munka közben. Az első próbálkozás után, még kétszer kísérelték meg vízre tenni a Great Eastern-t. Végül 1858. január 31-én sikerült a rámpáról a Temzébe juttatni a gőzöst, de ez sem volt teljes siker, hiszen az indítómotor megakadt és megállt. A hajó további egy évig a kikötőben rostokolt, és ezzel megkezdődtek az anyagi problémák, amik állandósultak, ugyanis a Great Eastern építése kétszer annyiba, azaz 732 ezer fontba került, mint azt eredetileg tervezték. A gőzöst a Great Ship Társaság fejezte be, és a Great Eastern végre elindulhatott az első útjára, ám inkább maradt volna ott, ahol volt, hiszen a balesetek és a szerencsétlenségek végigkísérték a sorsát. A Great Eastern építésének utolsó fázisában például eltűnt egy férfiakból álló csoport, köztük a hajóács mester is. A gőzös 1859. szeptember 8-án futott ki először a kikötőből, és Holyhead felé vette az irányt. Négy nappal később bekövetkezett az újabb tragédia, ugyanis az egyik kazán felrobbant, aminek következtében több ember meghalt. Amikor ez történt, akkor Isambard Kingdom Brunel betegen feküdt Londonban, mert nem sokkal a Great Eastern kifutása előtt szélütést kapott. Amikor meghallotta, hogy milyen szörnyűség történt a hajón, annyira rosszul lett, hogy szeptember 15-én meghalt. Az elátkozott óceánjáró ennyi halállal nem érte be, mert a szerencsétlenségek folytatódtak. A következő halott a kapitány volt, aki egy hosszabb úton veszett a tengerbe. A Great Eastern viharba került a negyedik útján. A csúnyán megsérült hajót Corkban javították, nyolc hónapon át, ami 60 ezer fontba került. 1862-ben három utat tett meg a gőzös. Ezek közül az utolsó megint balesettel ért véget, ugyanis a New York-i kikötő megközelítése közben vihar tombolt, amiben a Great Eastern egy hatalmas sziklának ütközött. A szikla 2,7 méter széles, 25 méter hosszan szakította fel a hajótestet, de szerencsére az utasoknak nem esett baja, sőt, meg sem érezték a balesetet, hála a kettős héjnak. Miután az óceánjárót megint megjavították, 1863-ban újra vízre került, ám két út után végleg csődbe ment a Great Eastern tulajdonosa. Ezt követően a hajó nem indult többé hosszabb útra, hanem tengeralatti távírókábelek lefektetésében nyújtott segítséget. A Great Eastern által 48 ezer kilométernyi vezeték került a tengerekbe, valamint hat újabb kábelt fektetett Európa és Amerika között, egyet pedig az Indiai-óceánon keresztül, illetve közreműködött két régebbi vezeték kijavításában. A Great Eastern tragédiáit nem lehet a véletlenre, vagy a balsorsra fogni, ugyanis több utas is arról számolt be, hogy furcsa dörömbölő, ismeretlen forrásból származó hangot hallottak a messzebb eső fedélzet alatt. A személyzet pedig arról beszélt, hogy még az erős szélviharok alatt is hallani lehetett a kísérteties hangot, ami állandóan felébresztette a békésen alvó tengerészeket. S, hogy mi okozta a zajt? Az 12 évvel később derült ki, ugyanis akkor adták el vashulladéknak a gőzöst, ami évek óta rozsdásodott a kikötőben. Amikor szétszedték a Great Eastern-t, akkor a két hajótest között megtalálták annak a hajóácsmesternek és egy másik férfinak a csontvázát, akik a hajó építése közben tűntek el rejtélyesen. A tragédiákért, tehát valószínűleg az elhunytak nyughatatlan lelke volt a felelős. (Forrás: noiportal.hu)

Ijesztő mendemondák

A világ legismertebb legendái, amelyekben a mai napig hisznek az emberek. Minden népnek megvannak a maga rémtörténetei, amelyek közül néhányat átvettek más kultúrák. Ezeknek a mendemondáknak legtöbbször nincs valóságalapja, ennek ellenére még ma is vannak, akik a „jobb félni, mint megijedni” elvet vallják ezekkel kapcsolatban. Éjjeli sugdolózás: Nagyon sok legenda kapcsolódik ehhez a szokáshoz. Az egyik ilyen szerint, az éjjeli sugdosás szellemeket és kígyókat vonz, míg Japánban úgy tartják, hogy a gyerekrablókat vonzza be, aki éjjel sugdolózik. Törökországban viszont attól félnek, hogy az ördög jelenik meg a házban. Az elalvás kockázata: Az alvás egy veszélyes tevékenység, hiszen olyankor kiszolgáltatottak vagyunk, éppen ezért fűződik hozzá számtalan mendemonda. Sokan abban hisznek, hogy a hálóban tartott növények elszívják az oxigént. Régen úgy tartották, hogy alvás közben a lélek elhagyja a testet, ezért könnyen meghalhatunk, ha hirtelen felriadunk. Holdfényben pedig tilos volt aludni, mert az őrületet és vakságot okozott a hiedelem szerint. Tükörrel szemben sem jó ötlet aludni, mert a negatív energiák megtapadnak azon, és visszajönnek hozzánk éjjel. Újszülött babák: Anno gyakori volt a csecsemőhalálozás, ezért Oroszországban például 40 napig nem láthatták idegenek a babát, akit a házból sem lehetett kivinni. A keresztény tradíciók szerint pedig nagyon kell vigyázni a babákra addig, amíg meg nem keresztelik őket, hiszen addig nem juthatnak a mennyországba, amíg a szertartást meg nem tartják. A Dominikai köztársaságban úgy gondolták, hogy a gyerek később megőrül, ha valaki üres bölcsőt ringat. Az ördögök velünk költöznek: Koreában él az a mendemonda, amely szerint, ha új lakásba költözünk, akkor a régi otthonunkban tanyázó szellemek és ördögi lelkek elbújnak a költöztető kocsiban, a cuccaink között, és beköltöznek velünk az új lakba. Persze minden hónapban vannak biztonságos napok, amelyeken ezek a rosszindulatú lelkek nem figyelnek. Néhány költöztető cég meg is jelöli ezeket a naptárban. Pinky Pinky: 1994-ben városi legendaként kezdődött a történet Dél-Afrikában. A mendemonda úgy szólt, hogy az általános iskolák mellékhelyiségében él egy szörny, ami megtámadja, és megerőszakolja a lányokat, ha rózsaszínt viselnek. Anno hatalmas hisztériát okozott a legenda, és többen látni vélték a szörnyet. Ma már senki sem hisz Pinky Pinky létezésében. Megláthatjuk jövendőbeli férjünket: Nálunk is ismert az a szokás, amely szerint október 31. éjszakáján éjfélkor be kell állnunk a tükör elé, a sötétben, a hátunk mögött égnie kell egy gyertyának, majd a tükörben a saját arcunkat kell néznünk, miközben beleharapunk egy almába, és lassan fésüljük a hajunkat. Ha elég sokáig koncentrálunk, akkor megpillanthatjuk a jövendőbeli férjünket. Egy másik verzió arról szól, hogy meg kell hámozni egy almát úgy, hogy a héja ne szakadjon meg, majd ezt dobjuk át a bal vállunk felett. A héj meg fogja mutatni a leendő férjünk nevének kezdőbetűit. Halott kezek: A néphit úgy tartja, hogy a halott emberek keze ki tud gyógyítani bárkit abból a betegségből, amelybe ő belehalt. Ha a beteg megérintette a halott kezét, akkor utána le kell feküdnie. Állítólag az ágynemű, amiben elhunyt az illető, szintén tartalmazza a gyógyító erőt. Holttestek nyitott szemmel: Régi hiedelem, hogy az a halott, akinek a szeme nyitva, keres valakit, akit magával vihet a túlvilágra. Általában a saját családjából választ „útitársat”. A britek ennek megelőzésére két pennyt tettek az elhunyt szemére, míg a görög mitológiában a halott szájába helyeztek pénzt, hogy ki tudja fizetni a révészt, aki átvitte a Styx folyón a túlvilágra. Egy másik legenda szerint, egy halottnak akkor marad nyitva a szeme, ha nem nyugodott meg. A halál csengője: Jól figyeljünk, ha kopognak, mert a mendemonda szerint, ha kopogás hallatszik az első ajtón, de senki sem áll előtte, akkor pár percig nyitva kell hagyni az ajtót, hogy a jó lélek bejöhessen. Amennyiben több kopogást hallunk, akkor ne nyissuk ki, még akkor se, ha éjjel folytatódik a kopogás, mert más esetben az ördögöt eresztenénk be a házba. Ha először három kopogás hallatszik, akkor egyáltalán ne nyissunk ajtót. Amikor feltalálták csengőt, akkor arra is kiterjedt a hiedelem, amely szerint, ha a csengő folyamatosan cseng, akkor valami borzalmas fog történni. Rágózás éjfél után: Sok kultúrában él a mendemonda, amely szerint, ha egy kisbaba végigsírja az estét, akkor az halált jelez. Törökországban egy ennél furcsább legenda létezik. Ott úgy hiszik, hogy éjfél után azért nem szabad rágózni, mert az rothadó hússá változik a szánkban. (Forrás: bizzariummagazin)

A 10 legfélelmetesebb alagút

Csak a legbátrabbak mernek belépni a kísértetjárta, sötét helyekre, ahol még a bezártság érzet is tovább borzolja az idegeket. Az öreg, sötét helyek mindig remek táptalajt biztosítanak egy-egy rémtörténethez, ezért a barlangok, ódon kastélyok, és régi temetők mellől nem maradhatnak el az alagutak sem, hiszen azokban még a bezártság érzettel is meg kell birkózni a félelem mellett. A következő 10 alagút olyan hely, amelyhez egy-egy rémisztő legenda fűződik. Gold Camp Road Tunnels: Colorado pusztájának a közepén kanyarog az 56 kilométer hosszú Gold Camp Road, melynek három alagútja van. Ezeknek a neve az 1-es, 2-es, és a 3-as járat. A legenda szerint 1987-ben egy gyerekekkel teli iskolabusz haladt át a 3-as alagúton, amikor beomlott annak a teteje, és ezzel maga alá temetett mindenkit. A helyiek most azt mesélik, hogy szerintük az első két alagútban a gyerekek kuncogása hallható, míg a 3-as számú alagútban a diákok halálsikolya hozza rá az emberekre a frászt. Amennyiben pedig valaki autóval halad keresztül a járaton, akkor az illető járművének ablakán rejtélyes kéznyomok jelennek meg. Habár a környékbeliek állítják, hogy a legenda igaz, mégis az alagút történelméből csak az derül ki, hogy 1987-ben beomlott a 3-as, ám sehol sem esik szó iskolabuszról. Egy másik történet szerint az alagútban meghalt vasúti munkások szellemei kísértenek, ugyanis a Gold Camp Road Tunnels régen egy vonatok által használt útvonal volt. Hoosac Tunnel: Massachusettsben található a nem éppen precíz mérnöki munkával létrehozott alagút, amit 1876-ban adtak át, s ezzel 40 évre ez lett Észak Amerika leghosszabb, és a világ második leghosszabb alagútja. A 19. század elején még nem voltak olyan biztonságokat a munka körülményei, mint napjainkban, ezért a hegy belsejében történő robbanások több kárt okoztak, mint hasznot. Ennek köszönhető, hogy mire elkészült az alagút, addigra egy új becenevet kapott, ami a „Gyilkos Üreg”. Ezt azzal érdemelte ki, hogy az építése 24 éve alatt, 195 ember halt meg itt. A rengeteg munkahelyi baleset közül 1867. október 17-én történt a legrosszabb. Ekkor történt, hogy valamilyen ok miatt gáz kezdett szivárogni, aminek a következménye az lett, hogy egy gyertya lángja olyan erejű robbanást okozott, hogy a főjáraton végig söpörve azonnal megölt 13 embert. Később leküldtek az alagútba egy munkást, hogy vizsgálja meg az esetet. Amikor az illető visszajött, zavartan annyit mondott, hogy nincs remény. Ezt követően az aknát elárasztó víz felszínre hozta a darabokra szakadt testeket. A Hoosac Tunnel szellemtörténetei már az alagút átadása előtt elterjedtek. Az egyik ilyen legenda arról szól, hogy 1865-ben három robbantó mérnök, Brinkman, Nash, és Kelley, a járatban dolgoztak, amikor Kelley túl korán gyújtotta meg a detonátort, és ezzel megölte a két kollégáját. Kelley nem halt meg, ám hamarosan nyomtalanul eltűnt az alagút mélyén. Később megtalálták a megfojtott holttestét, de a gyilkosa sosem került rendőrkézre. Egyes vélemények szerint Brinkman és Nash barátai álltak bosszút. A paranormális jelenségekben hívők azonban úgy vélik, hogy maguk az elhunyt lelkek ölték meg a munkást. Az, hogy mi az igazság nem derült ki, de az biztos, hogy az eset után többé senki sem mert az alagútban dolgozni, ha besötétedett, mert éjszaka a meghalt munkások sikolya töltötte be a járatot, és néha meg is jelentek a szellemek a hegy oldalában. A beszámolók szerint nem minden kísértet akart gonosz dolgokat tenni itt. Az 1970-es években például egy Joe Impoco nevű munkás állította, hogy egy rejtélyes hang figyelmeztette többször is, hogy veszélyben van. Ez mentette meg a férfit attól, hogy átmenjen rajta egy vonat. Shanghai Tunnels: A 20. században Portlandben gyakori volt az olyan emberrablás, amiben férfiakat vittek el, és tartottak fogva azért, hogy Ázsiába tartó hajókon dolgozzanak, a nőket pedig prostitúcióra kényszeríttették. A helyiek még most is úgy gondolják, hogy az áldozatokat a Portland Óvárosa alatt található alagút rendszerben tartották fogva az emberrablók, bár erre nincs valódi bizonyíték. Ez azonban nem rettenti el a kísértet vadászokat, akik a legenda miatt járnak ide. Közülük a legtöbben egy fehér ruhás nőről beszélnek, aki néha megjelenik, míg máskor durva férfihang biztatja a kíváncsiskodókat arra, hogy menjenek el, vagy ellenkezőleg, maradjanak. Egy másik szellemet az alagút rendszerekben túrákat levezénylő Joshua jelentett be. Ő egy 9 éves kisfiút látott, aki egy üres pénzgyűjtő edénnyel bolyong. Big Bull Tunnel: A Virginiában található rövid vasúti alagútnak van egy rokona is, a Little Bull. A Big Bull Tunnel történelmében hivatalosan két ember van, akikről biztosra lehet tudni, hogy az alagútban haltak meg. Az egyiket megskalpolták 1901-ben, a másik pedig leesett a vonatról 1904-ben. A helyiek azonban azt állítják, hogy már korábban is szellemek járták az alagútban. Erről szól az a legenda, amelyet 1905-ben kaptak fel az emberek. Ez azzal kezdődik, hogy egy vonat lerobbant az alagút bejáratánál. Az egyik mozdonyvezető azonnal ugrott, hogy visszarohanva figyelmeztető jelzéseket tegyen ki az alagút másik oldalán, ám nem sokkal később, elsápadva tért vissza, és arról számolt be, hogy egy furcsa hang azt mondta, hogy „itt senki nem haladhat át”. A mozdonyon tartózkodó másik két ember elindult a társukkal, hogy utánajárjon a jelenségnek. Ekkor a falakból hörgéseket és halálsikolyokat hallottak. A trió legbátrabb tagja hangosan rákérdezett, hogy mi folyik itt. A válasz nem maradt el, és egy rejtélyes hang azt felelte, hogy „Távolítsátok el ezt a szörnyű súlyt a testemről”, míg egy másik hang arra panaszkodott, hogy „A véremet isszák”. A három munkás nem menekült el, hanem rés után kezdtek kutatni a falon, mert azt hitték, hogy valaki segítségre szorul, vagy szórakoznak velük, ám hiába kutattak, semmit és senkit se találtak. A munkások gyorsan elmentek, és elküldték az élményeiket a Pitssburgh Pressnek, ahonnan azt a választ kapták, hogy mások is tapasztaltak hasonló dolgokat az alagútban. Church Hill Tunnel: A Virginiai Richmondban található alagútban nemcsak szellemek, hanem egy vámpír is tanyázik a legenda szerint. Az alagutat 1873-ban adták át, de 1902-ben már be is zárták. Mivel az 1920-as években megnőtt a város népessége, ezért a vasúti társaság ismét használatba vette az 1200 méter hosszú Churc Hill Tunnelt. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy rendbe tegyék a járatot. 1925-ben, október 2-án nagyjából 200 ember dolgozott az alagút mélyén azon, hogy a lapos vagonokat hozzárögzítsék egy gőzmozdonyhoz, hogy egyszerűbben hozzá tudjanak férni az alagút mennyezetéhez. Ekkor történt meg a tragédia, mert beomlott a tető, ami ezzel maga

A vermonti elátkozott híd: Emily kísértetének története

Egy csendes amerikai kisváros mellett található egy több száz éves fedett híd, ami véres tragédia szemtanúja volt, melynek áldozata azóta is kísérti az arra tévedőket Az Egyesült Államokban, Vermont megyében található Stowe nevű kisváros egy igen híres és hátborzongató legendáról vált közismertté világszerte. A történet pontos helyszíne a Gold Brook-híd, vagy, ahogy legtöbben ismerik, Emily hídja. A fatetővel fedett, pár méter hosszú építményt 1844-ben emelték és 1974 óta műemléki védelmet élvez. Emily legendája hosszú évtizedek óta tartja rettegésben a környéken élőket. A legtöbben közülük sosem mernének éjjel átkelni a hídon. Számtalan bejelentés érkezett már a halott lány nyugtalan lelkének jelenlétéről és agresszív viselkedéséről. Arról, hogy pontosan ki is volt Emily és hogyan halt meg, megoszlanak a vélemények. Van azonban egy történet, melynek hitelességéért sokan kezeskednek. Az 1800-as évek közepén élt a faluban egy gyönyörű szép lány, név szerint Emily Smith. Ahogy Emily betöltötte a tizenhatot, a környék összes férfija a kegyeit kereste. Azonban apja, Walter szigorú, sőt kegyetlen ember volt, aki otthon akarta tartani lányát, hogy segítsen a ház körüli teendőkben. Ahány kérő csak felbukkant a háznál, mindegyiket megverte és megtiltotta nekik, hogy még egyszer beszéljenek, vagy akár csak ránézzenek a lányára. Emily napjai nagy részét bezárva töltötte, takarított, főzött, varrt és gondozta az állatokat. Titokban azonban mindig arról álmodozott, hogy egyszer eljön érte az igazi szerelem és elkerülhet gonosz családjától. Hosszú-hosszú idő után, a lány huszadik születésnapjához közeledvén egyik este fel is bukkant egy ifjú a szomszéd faluból. Donaldnak hívták, és a földeken keresett munkát. Útja éppen Smithék háza előtt vezetett, amikor lova megtorpant a kapunál. Miközben a patkókat ellenőrizte, megpillantotta a kertben a keményen dolgozó Emilyt. Első pillantásra beleszeretett. A ló nyerítésére Emily is felnézett rá, és ugyanúgy érzett a fiú iránt. Ekkor azonban a közeli kis dombon túlról meghallotta apja hangját, ahogy lovainak kiált és ostorozza őket. Tudta, hogy egy perc és odaér hozzájuk. Leszakított két szál vörös lóherét és a fiúnak adta érzései jeléül. Donald ezt egy saját maga faragta, fából készült medállal viszonozta. Megbeszélték, hogy másnap éjjel a hídnál találkoznak és elszöknek a zsarnoki felügyelet alól. Emily apja rögtön ezután fel is bukkant. Látta a ház előtt a puha földben a patanyomokat, megkérdezte, ki járt a háznál. Emily azt válaszolta, hogy csak egy kereskedő kínálta saját készítésű edényeit, de elküldte. Az apja nem firtatta a dolgot, nyugovóra tértek. Másnap hajnalban Walter ismét munkába indult. Félúton sem járt még, amikor észrevett egy idegent, aki lova patáját vizsgálgatta az út szélén. Ki nem állhatta, ha ismeretlenek jártak a faluban, megállt hát, hogy megkérdezze, mi a gond és szemügyre vegye az illetőt. „Új patkó kéne már erre az állatra, de nincs én nekem pénzem azt megfizetni.” – felelte az ifjú, ahogy felemelkedett. Ekkor Walter megpillantotta a gomblyukába tűzött két szál vörös lóherét. Rögtön felismerte, hogy az ő kertjéből valók. Mert hiába dolgoztatja azt a haszontalan lányt mindennap alkonyatig a növények közt, csak nem tudja kigyomlálni a sok átkozott gazt. Ahogy ránézett az idegen lován a használt patkókra, tudta, hogy ugyanezeket a nyomokat látta tegnap a háza előtt… Amint leszállt az éj, Emily boldog izgalommal telve osont ki a házból, ahonnan néhány fontos holmival felpakolva a híd felé igyekezett. Nyakában a Donaldtól kapott medál lógott. Alig várta, hogy újra lássa újdonsült szerelmét és megszabaduljon szörnyű apjától. Csakhamar meg is pillantotta az aprócska híd sötét fából ácsolt tetejét. Beállt alá a szakadó esőben és türelmesen várt. És várt, várt, csak várt. Pirkadni kezdett már, mikor az átfagyott lányban tudatosult, hogy szerelme nem jön el. Nem tudhatta, hogy a fiút eszméletlenre verték apja emberei, és egy árokban fekszik számos sebből vérezve. Nem tudta, hogy Donald végig a kezében szorongatta a két szál egyszerű, apró virágot, és végig rá gondolt, miközben egymaga öt emberrel próbált küzdeni. Azt hitte, ő is ugyanolyan gyáva ficsúr volt, aki látott benne egy szép arcot, de amint hallott szigorú apjáról, rögtön megfutamodott. Olyan intenzív haragot és keserűséget érzett, amilyet addigi hányattatott életében sem élt még át soha. Öklével addig ütötte a hidat borító faszerkezet falait, amíg több helyről ki nem serkent a vére. Letépte nyakából a famedált és a folyóba hajította. Felnézett a szürkéskék égre és tudta, hogy nem fog visszatérni többé abba a zsarnoki házba. Kioldotta a kötelet, amivel a néhány ruhát és némi élelmet kötötte össze, amit elhozott magával… Hosszú, szenvedéssel teli percek következtek, amíg végül megfulladt. Az ósdi fagerendák még sokáig nyikorogtak csendesen, ahogy a lány könnyű teste himbálódzott a rájuk erősített kötélen… Azóta, a legenda szerint Emily nyughatatlan, haragos szelleme kísérti a Golden Brook-hidat. Azóta is nagyon sok látogató számol be különös jelenségekről. Sokan hallanak egy bizonyos testetlen hangot, illetve léptek neszét, megfeszülő kötél ropogását, vagy sikolyokat. Egy, a helyi középiskolában tanuló lány így írt a látogatásakor történtekről: „Amikor egyik este ellátogattam a hídhoz, kamerát is vittem magammal. Nem hittem, hogy bármi érdekeset fel fog venni, csak egy iskolai anyaghoz kellett, amiben az állam nevezetességeit mutatjuk be, és ez a legenda tűnt számomra kézenfekvőnek, mivel Stowe-ban élek. Nem hívtam magammal senkit, mivel nem is féltem a dologtól. Igazából nevetségesnek tartottam az egészet, csak a könnyű végét akartam megfogni a feladatnak. Amikor odaértem, bekapcsoltam a kamerát, és vártam. Nem tudtam igazán, mit kéne csinálnom, úgyhogy lassú léptekkel a híd felé sétáltam, felvettem kívülről, aztán beléptem a tető széle alá. Azonnal éreztem, hogy megborzongok, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, hiszen bár jól fel voltam öltözve, októberi este volt. Nem volt még teljesen sötét, nem akartam, hogy semmit ne lássak, de szerettem volna, ha már szürkület van, mire kiérek, annál hatásosabb a videó. Körbefordultam a kamerával a kezemben, ráközelítettem a régesrégi fadeszkákra, amiknek a felületén jó néhány mély karcolás és repedés volt már. Ekkor hallottam először a hangot, ekkor még nagyon halkan. Azt hittem, csak a szél. Kissé megborzongtam és léptem párat előre, beljebb a faszerkezet alá. Lassan felfelé fordítottam a kamerát. Ekkor hallottam újra a suttogásszerű hangot. Ezúttal már kicsit hangosabban, most már határozottan suttogásnak tűnt. Ahogy a tetőt pásztáztam, eszembe jutott, hogy annak egyik gerendájára akasztotta fel magát az a szerencsétlen lány annak idején… igyekeztem elhessegetni magamtól a gondolatot, de a híd

8 fotó amit ne nézz meg, ha félsz a szellemektől!

Sokan hisznek abban, hogy a halott emberek lelkei itt ragadhatnak a Földön, és szellem formájában felbukkanhatnak különböző helyeken, főleg ott, ahol elhunytak. Következzen 8 kép, amelyek készítésekor más emberek nem voltak jelen – vajon csak képhiba, vagy tényleg léteznek szellemek?   forrás: 2perc.hu

Szellemautóval ütközött egy kocsi? – videó

Egy fura balesetről szóló videó terjed az interneten, amelyet már több mint 2 millióan néztek meg. A videón látottak alapján először egy szokványos karambolnak tűnik. Zöldre vált a lámpa, indul a kocsisor kanyarodni. Aztán a semmiből megjelenik egy fekete autó és bevág egy másik elé. A két kocsi összeért és még szikrázott is. De az egész videó rejtélye, hogy hogyan került oda az a kocsi. Lassításban megnézve is olyan, mintha az a bizonyos autó semmiből bukkant volna fel. Kockánként lejátszva sem világos, hogy igazából mi történt. A fekete autó ugyanis egyáltalán nem látható az ütközés előtti pillanatokban. Lehet, hogy a villamos takarta el, de akkor is meg kellett volna jelennie a kép jobb oldalán. Ha ez az egész trükk felvétel, akkor tökéletesen létrehozott. Ha viszont igazi, akkor meg vajon mi történt a moszkvai kereszteződésben? forrás: rejtelyekszigete.com