Egy magyar boncmester őszinte vallomása. Figyelem, sokkoló állítások következnek!
„Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? „Most végül is mit takarítasz? Orvosi műhibákat vagy halottakat?” – kérdeztem kedves Boncmester ismerősömtől. „Mindkettőt…” –hangzik a válasz. Nincs mit meglepődni a kérdésen. Ugyanis tényekről beszélünk, mint a halál. Mind tisztában vagyunk az elkerülhetetlennel, azt azonban kevesen tudjuk, mi történik testünkkel a kórházban, miután elkönyvelték a halált. Egy nem túl kellemes utazásra viszem az olvasót, egy olyan ember vallomása alapján, aki minden nap a halottakkal foglalkozik. „Túl sokat láttam már…” Neki elhisszük! Nem sokan találkozunk például halott csecsemővel. Persze nem mintha akarnánk! De egy boncmesternek muszáj! És ez nem a legszörnyűbb dolog, amit egy nap lát. De mi lehet rosszabb a látványnál? Az, ha tudjuk, hogy a csecsemő könnyen életben maradhatott volna, ha nincsenek műhibák, vagy figyelmetlenség! Ha az orvosok öt perccel hamarabb futnak be munkahelyükre. Mi lehet felháborítóbb? Aláírni egy erkölcsös embernek a jegyzőkönyvet: „a halál oka fulladás”. Nem pedig „orvosi műhiba”. „Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Szülésnél ott van például egy csecsemő, akinek a torkára köldökzsinór tekeredett. Azt mondják megfulladt. Pedig nem abba hal bele, hogy nem kap levegőt, hanem abba, hogy a köldökzsinór záródik el. Azon keresztül szerez be minden tápanyagot. Akár a csuklójára is rátekeredhetett volna. Szóval úgy működik a dolog, hogy amikor én felmegyek két óra múlva az elhalt csecsemőért, és látom, hogy az orvos akkor érkezik meg, fizetett orvos, ezt hozzá kell tenni egyébként, mert már előre eltett egy halom lóvét, akkor öltözik be. Hogy legalább lássák. Egy ügyeletes orvos pedig lejegyzi, hogy a csecsemő meghalt. De ez még nem a vége a történetnek. Van amikor hetekig kell várni a boncolásra, ilyenkor a hűtőkamrákat használják. A hűtőkamrában pedig plusz 4 fok van… A hűtőkamrában összes van lent négy hely, majd deréktáji magasságban újabb négy és végül fejmagasságban is. Ezt persze nem igen használjuk, mert ki az a barom, aki feje fölé emel egy nyolcvankilós testet. Ide általában csecsemő, méhlepény, áldozatok rongyai, ilyenek kerülnek. Volt hogy a nyolc használható helyre huszonnégy embert is beraktunk. Egy íratlan szabály van, amit be kell tartani, hogy fejjel lefelé hullát nem szabad tenni, mert akkor megjelennek a hullafoltok, megnyomódik, stb. „Nincsen végtisztesség. Slaggal locsoljuk a halottakat és néha rongyokban visszük helyről helyre, hogy könnyebb legyen megemelni…” forrás: kiskegyed.blikk.hu
Sokkoló mondatok! Egy magyar boncmester őszinte vallomása (2. rész)
Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? Cikkünk előző részében élettelen testünk sokszor kegyetlen és megrázó utazását tártuk fel az egészségügyben, egy magyar boncmester őszinte vallomása alapján. Nem véletlenül keltett közfelháborodást, borzadályt vagy elkeseredést. Volt szó halott csecsemőkről, orvosi műhibákról, amit a boncmester „takarít el” egy aláírással, és testünk nem túl szép utazásáról a 4 fokos hűtőkamrákban, ahova hely hiányában néha több test is be van zsúfolva. Szóval egy sokszor kegyetlen, lelkileg rendkívül megrázó munkáról van szó. Arról azonban még nem esett szó, hogy mennyit keres ezért egy boncmester. A nettó fizetés 110.000 Ft körül mozog. (Mestervizsgával valamivel többet kapnak. Ezt mindenki magának fizeti persze, kivéve ha van tanulmányi szerződése. Ha van tanulmányi szerződése háromszáz órát minimum le kell boncolni, de egy boncolás öt-tízezer forintba kerül a tanoncnak. Összesen másfél millió a vége. Ebből már egyetemet végez el az ember.) „Ennyiért nem csinálom. Inkább fogom magamat, kimegyek külföldre és megkeresem a pénzemet. Persze a pénz nem minden. A lelki teher mindvégig megmarad. A hullák, balesetek vagy kórházi műhibák áldozatai gyakran több darabban, súlyos és csak horrorfilmekből ismert ijesztő állapotban kerülnek az asztalra. Gyerekek, nők, férfiak. Az idő elteltével munkaeszközzé fajulnak a testek, és a tudat tiltakozván átkapcsol egy monoton fázisba ahol a halott embereket nem tekintheti tovább embernek. És ez sajnos az élőkre is gyakran igaz. Jellemző tünete a munkának a vállrándítás egy eset, egy halott felett.” Kisebb csavarral, némi mérgelődés után átfolyt a beszélgetés a boncmester egyéb feladatkörei felé, illetve olyan feladatkörökhöz, amiket munkájukon túl tesznek meg. Sokszor nem kevés zsebpénzért. Ilyenek a halottak öltöztetése, akár sminkelése és egyebek. Például egy esetben, roma szokásnak megfelelően, arra kérték boncmesterünket, hogy az elhunyt ujjai közé ötezreseket tegyen, így készítvén fel a temetésre. Ilyenkor zsebbe megy a pénz, a plusz munkáért és törődésért. „Van a magyar társadalomnak egy nagyon nagy hibája, amit külföldön soha nem látsz, és nem is tapasztalhatsz. Ugye van ez a plusz pénz, a csúszópénz amit az orvosnak adnak. Na most a magyar társadalomba bele van ivódva, hogy mindenért ami a magyar kórházban történik, őneki fizetni kell! A reumaotológus orvostól, a szülészen át a sebészig, a nővérnek, boncmesternek, mindenkinek… Ilyen eset például amikor a liftes srác elment egy órára, és megkért hogy üljek már be a liftbe. Mondtam, hogy hát jól van. Annyi volt a dolgom, hogy beülsz, és le föl viszed a látogatókat. Jött az idős nénike, kis nyugdíjas és kétszáz forintot nyomott a köpenyzsebbe. Száz forintot adtak, ötvenet… Egy óra alatt, ott a látogatási időben ezer forintot összeszedtem. És nem kértem! Nem is úgy csináltam a munkámat.” „Mi egyrészt dolgozunk a kórháznak, másrészről, viszont már a temetkezési vállalkozónak. Ha megvan a mestervizsgád, akkor már két oldalról tudod a „tehenet fejni”. Egyszer felveheted a kórházból a dolgozói fizetést, mert egészségügyi alkalmazott vagy, de föltudod venni a temetkezési vállalkozótól is, hogy őt ajánld ki. Az emberekbe bele van ivódva a pénz. Na meg aztán a boncmesterek alapítottak egy öltöztetői bt-t. Ez már zsebbe megy.” De térjünk vissza testünk utazására. Nem részletezem a különféle eljárásokat, de a helyzet afféle; „valahogy csak meg kell oldani” szituáció. Testek préselődnek, kavarodnak zokszó nélkül napról napra. Példának okáért, hiába kapott a részleg ízléses fém dobozokat a csecsemőknek. A papírdoboz könnyebb… És ez még mindig nem a vége. Ha nincs kartondoboz, van kendő. Legrosszabb mégis a „testhelyreállítás”. Nem borzolnám az idegeket, ezért ezt már saját fantáziára bízom, hogy ki-ki gondoljon, amit mer. Azt viszont elárulhatom, hogy a boncolás utáni halottba nem a szerveit teszik vissza, hogy temetésre „végtisztességre” kész legyen. Ezek után már csak a slagozás van hátra. Ez a folyamat a tisztítás, mosdás helyett funkcionál. „Mintha a kocsimat mosnám le…” „Egy dologra kell figyelni, hogy a szem alatt van egy mirigy, amit ki kell szedni és el kell küldeni szövettanra. Nincs tisztelet a halottnak, amint leért a proszektúrára csak egy darab. Egy áldozat, eszköz, munkatárgy. Minden más csak mese. Nehezen bírom már ezt az egészet három év után.” „Volt olyan eset, hogy anyuka nem jelentkezett, ott hagyta a halott csecsemőt. Ha már láttál aszalt szilvát, eltudod képzelni.” Nos, nem egészen olyan, mint amit a „Helyszínelőkben” megszoktunk. Képzési adatok: Képzési idő: 400 óra (maximálisan támogatható óraszám) Lehetséges képzési forma: iskolai rendszerben és felnőttképzésben is tanulható. Elmélet aránya a képzésben: 70% A munka jellege: Zárt munkahelyen, álló testhelyzetben járkálva végzett közepesen nehéz fizikai munka. forrás: kiskegyed.blikk.hu
A 20 legszebb hely, amit látnod kell, mielőtt meghalsz!
Telis-tele vannak a turizmussal foglalkozó újságok, magazinok olyan összeállításokkal, válogatásokkal, amelyek megítélése erősen relatív, hiszen minden egyes embernek más az érdeklődési köre, s más jelenti számára a szépet. S bár egy múltkori összeállítás – amely a világ leglátogatottabb nevezetességeit gyűjtötte egy csokorba – felvetette azt a kérdést, hogy mi alapján mérik a látogatószámot, illetve azok közül, akik mondjuk Párizsban járnak, valóban többen vannak-e, akik a Notre Dame-ot biztosan megnézik, de az Eiffel-tornyot már nem (ami erősen elképzelhetetlen, de a felmérés ezt tükrözte), arra a következtetésre jutottam, hogy minden hasonló összehasonlítás relatív. Ezért úgy döntöttem, hogy összevetem egy külföldi oldal és a saját kötelező bakancslistámat. A Stupid Station nevű angol nyelvű oldal a www.youramazingplaces.com alapján összeállította saját 20-as listáját, melyek a szerkesztők szerint kötelező látnivalók az életben. Vannak, amiben egyetértek velük, de vannak olyan nevezetességek, amelyek ugyanabban a kategóriában szerintem érdekesebbek, szebbek, vagy értékesebbek. De ez is csak szubjektív magánvélemény, örömmel veszem a további ötleteket, érveket. 1/20 – Stupid Station: Santorini, Görögország Santorini – klasszikus elnevezése Thera, hivatalosan Thíra – az Égei-tenger déli részén található görög sziget, mintegy 200 kilométerre délkeletre a görög szárazföldtől. A csöppnyi, vulkanikus működés következtében kialakult krátersziget a saját véleményem szerint is a Föld egyik legszebb szeglete. A meredek ormokra települt apró falvak, a hófehér házak, kék ajtók, ablakok és kupolák látványa festői panorámát nyújt a tenger mély kékjében. Santorini szigete nálam is ott van a kötelező 20-ban, bár én előrébb sorolnám, igaz, nagy valószínűséggel a Stupid Station sem rangsorolta a nevezetességeket. 2/20 – Stupid Station: Plitvicei Tavak Nemzeti Park, Horvátország A Plitvicei Tavak Nemzeti Park Délkelet-Európa legrégibb nemzeti parkja, és a legnagyobb ilyen jellegű intézmény Horvátországban. Az 1949-ben alapított park a Horvát Karsztvidéken, a boszniai-hercegovinai határ közelében található. A fontos észak-déli útvonal – mely a nemzeti park területén halad keresztül – a horvát szárazföldet és az adriai tengerparti régiót köti össze. A Plitvicei Tavak Nemzeti Park az én véleményem szerint is az egyik olyan látnivaló, amelyet valóban kötelező megtekinteni, annál is inkább, mivel szinte „egy köpésre” található csak Magyarországtól. A fűzérszerűen húzódó 16 tó – melyeket 196-200 vízesés köt össze egymással – a legjelentősebb turisztikai oldalak összeállításaiban is minden alakalommal kötelezően szerepel. Az első – Proscensko – és az utolsó – Sastavci – tavak között 156 méter szintkülönbség van. 3/20 – Stupid Station: Glacier Nemzeti Park, Montana, USA Az USA Montana államában – Alberta és Brit-Kolumbia kanadai határától délre – fekvő nemzeti park 4000 négyzetkilométernyi területet foglal el és a Sziklás-hegység két hegyvonulatát foglalja magában. Területén több mint 130 tó található, s ezer különféle növény-, és több száz állatfajnak biztosít élőhelyet. A Glacier Nemzeti Park valóban lenyűgöző vidéke Földünknek, de természeti szépségek közül rengeteg további példa is akad, akár még az amerikai kontinensen is, így a Yellowstone, a Yosemite, a Banff, a Jasper, a Grand Teton, vagy éppen a Los Glaciares Nemzeti Park Argentinában, amely az én egyik legnagyobb kedvencem: 4/20 – Stupid Station: Az Emei-hegy környezete a Leshani Óriás Buddhával, Kína A Leshani Óriás Buddha egy ülő pozíciójú Maitreya-szobor (jövőbeli Buddha elnevezése, az a bódhiszattva, aki a buddhista tradíciók szerint megjelenik a Földön, eléri a tökéletes megvilágosodást és a dharmát tanítja – a bódhiszattvát rendszerint egy széles mosolyú, kövér szerzetesként ábrázolják, meztelen mellkassal és felsőtesttel). A Buddha Leshan városától (Szecsuán tartomány) keletre, három folyó – a Min, a Quingyi és a Dadu – összefolyásánál található. A szobor a város környékének legfestőibb helyszínén magasodik. Tény és való, a Leshani Óriás Buddha lélegzetelállító műalkotás (a világ legnagyobb kőbuddhája), melyet csak még nagyszerűbbé tehet, hogy a VII-X. század között, a Tang-dinasztia idején készült. Az Emei-hegy környéke és a hatalmas Buddha-szobor 1996 óta része az UNESCO Világörökségnek. Hasonló méretű Buddhák állnak a Bingling-templomnál (Kína), illetve álltak egykor az afganisztáni Bamiyanban is, melyet azonban sajnálatos módon 2001. márciusában a tálibok felrobbantottak. Az én kőbe vésett abszolút favoritom azonban a jordániai Petra, melynek rózsaszín-narancs kőtemplomatit egyszer az életben mindenkinek látnia kell! 5/20 – Stupid Station: Természetes medence, Santorini, Görögország A minden luxussal felszerelt Oia Santorini Hotel rejtegeti azt a lenyűgöző panorámájú, természetes kialakítású úszómedencét, melyet a Stupid Station 20 kötelező, kihagyhatatlan úti célja között említ, ez azonban csak akkor elérhető, ha a nevezett szállodában akarunk pihenni, ami nem éppen a legolcsóbb lehetőség. A medence valóban csodálatos, lenyűgöző, a panoráma is lélegzetelállító, de véleményem szerint nem tartozik be a világ 20 legszebb látnivalójába. Ez az a kategória, ami mellett nem is tudnék mit párhuzamba állítani, ezért a saját kötelező látnivalóim közül választok egyet. Azt hiszem, ha életünkben legalább egyszer élőben láthatjuk a perui Machu Picchut, több élményben lesz részünk, mintha a Santorinin található természetes medence partján strandolhatnánk. S bár a lenyűgöző panorámájú, zöldellő hegyek közé ékelt inka romvárost nincs ember, aki fényképekről nem látta még, egészen bizonyos, hogy a helyszínen való csavargást semmi másra nem cserélnénk. Az 1911-ben véletlenül felfedezett Machu Picchu 1983 óta szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. 6/20 – Stupid Station: Nishinomaru Kert, Osaka, Japán Az osakai várkastélyt 1931-ben újították fel az osakai polgárok felajánlásaiból, megközelítőleg mintegy 1.5 millió japán jenért (ez ma 75 milliárd jennek felel meg). A torony mellett egy csodálatos kastélypark is található, benne tizenhárom fontos kulturális nevezetességgel, a többi között az Otemon kapu, a Sengan’yagura torony, a Toyokuni szentély, egy lenyűgöző ume (egyfajta szilva) kert, illetve a Nishinomaru Kert. A kertek az emberiség történetében mindig fontos szerepet játszottak, elsősorban a kikapcsolódás, a lelki feltöltődés szerepét töltötték be, számos kultúrában, vallásban megjelentek. Bármerre is keveredjünk a nagyvilágban, szebbnél-szebb kerteket találunk mindenfelé, bár ezek közül is a japán kertek valóban lenyűgözőek és exkluzívak. Aki választani szeretne közülük, annak nehéz dolga lesz, mert egyaránt gyönyörű a kyotói Tenryu-ji, a Kinkaku-ji, vagy a lenyűgöző Suizen-ji Joju-en kert Kumamotoban. Én nem is tudnék kedvencet mondani, bármelyikbe is vezessen utunk, biztos nem fogunk csalódni. 7/20 – Stupid Station: Bora Bora A Csendes-óceáni Bora Bora a francia-polinéziai Köztársaság-szigetek egyik paradicsomi földdarabja, Franciaország egy tengerentúli területe. A sziget 230 kilométerre északnyugatra található Papeetétől (Tahiti), Francia Polinézia fővárosától, s jellegzetessége a három égbe törő hegy – Hue (619 m), Pahia (661 m) és Otemanura (727 m) – mellett a zátony és lagúna, melyek körbeveszik.
Egy tudós, akinek megváltoztatta az életét az agyvérzés! (VIDEÓVAL!)
Jill Bolte Taylor olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki. Megdöbbentő történet. A videót magyar felirattal itt tekintheted meg:
DIMENZIÓKAPUKON MÚLIK AZ EMBERISÉG SORSA?
A NASA állítása szerint bizonyítékot talált a dimenziókapuk létezésére. A feltevések szerint ezek segítségével térben és időben is lehetséges a közlekedés. Az elméleti fizikus szerint bele kell húzni a kutatásba. [divider] Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) bejelentette: bizonyítékuk van a dimenziókapuk létezésére. A sci-fi szerzők egyik kedvenc témája a kapu vagy féregjárat, egy különleges átjáró az időben vagy a térben, amelyen át az utazók hatalmas távolságokra juthatnak el egyetlen szempillantás alatt. De eddig még soha nem sikerült a féregjáratok létezésére bizonyítékot találni. Egy, a NASA által támogatott kutató, az Iowai Egyetemen rájött, hogyan lehet megtalálni őket. Hisznek a kapuban – Vannak helyek, ahol a Föld mágneses mezeje összekapcsolódik a Nap mágneses mezejével, létrehozva ezzel egy folyamatos járatot, amely a mi bolygónkat és a tőlünk 150 millió kilométerre lévő Nap atmoszféráját köti össze. A nyitott kapukon át tudnak áramlani az energiarészecskék, felhevítve ezzel a Föld atmoszférájának felső rétegeit, mágneses viharokat és sarki fényjelenségeket idézve elő – mondta el Jack Scudder, az Iowai Egyetem plazmafizikusa. A NASA 2014-re új missziót tervez, melynek feladata a jelenség tanulmányozása lesz. A fizikus kételkedik Lukács Béla professzor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet elméleti fizikusa kissé szkeptikus a felfedezést illetően. – Egyelőre kétlem, hogy a Napból érkező részecskék egy féregjáraton keresztül érkeznének a Földre. Ennek magyarázata egyszerű: ha így jönnének, akkor azonnal megjelennének itt, nem tartana nekik 8 perc 18 másodpercig az idefele vezető út. Ennyi idő alatt ér el ugyanis a fény is ide – fejtette ki Lukács Béla általános relativista a Borsnak. Példaként hozta fel, hogy amikor erősödő napfolttevékenységet figyelnek meg, akkor sem azonnal jelentkeznek annak embereken észlelhető hatásai (pl. szívérrendszeri panaszok), hanem csak késve. Hozzátette: a Nap légköre és a földi légkor közötti kapcsolat megkérdőjelezhetetlen, s az is meglehet, hogy erősebb, mint amit a tudósok feltételeznek. Baljós elôjelek – Attól viszont nagyon meg lennék lepve, hogy ha a Nap és a Föld mágneses tere együtt olyan erős lenne, hogy kaput bírjon nyitni egy másik dimenzióba. Hiszen a Föld mágneses terénél sokkal erősebb tereket hoznak létre ma már laboratóriumokon belül, mégsem volt senkinek találkozása féregjáratokkal és dimenziókapukkal – folytatta Lukács Béla professzor. A szakember szerint az biztos, hogy a fizikusoknak elő kell állnia valamilyen megoldással a csillagközi utazások felgyorsítása érdekében, mert a Földön tapasztalható túlnépesedésnek száz éven belül már fájdalmas következményei lesznek. Lakható égitest kell – Azt már tudjuk, hogy a 20,3 fényévre lévő Gliese 581 g az a bolygó, aminek egy részén folyékony víz lehet. Ez az alapfeltétele annak, hogy egy égitest élhető legyen. De a jövőben a legjobb technikával is minimum 40–50 évig tarthat az oda-vissza út – mutatott rá Lukács Béla. – Ezért, ha valami nagyon nagy újdonság nem lesz a fizika fejlődésében, akkor nem lesz tartós csillagközi kapcsolat. A Mars vagy a Vénusz lakhatóvá tételével csak kevés időt nyer az emberiség. De, ha tudunk kapukat vagy féregjáratokat találni, akkor be lehet telepíteni a tejútrendszert. Ha már találtak egy alagutat, akkor a fizikusok azt már gyorsan ki fogják deríteni, hogy hol kell megváltoztatni a relativitáselméletet, s azon az alapon akkor már lehet egy űrhajót építeni – mondta el a professzor, majd hangsúlyozta: örülne, ha a derék amerikai kollégájának sikerülne valamit találni. Einstein hiába kutatta A témával olyan fizikusok foglalkoztak már a világtörténelem során, mint Albert Einstein, vagy napjaink egyik legismertebb tudósa, Stephen Hawking. De eddig még soha nem sikerült a féregjáratok létezésére bizonyítékot találni. Nekik biztosan nem. A Gliese 581 g lesz az új föld? A Gliese 581 bolygórendszernek hat égiteste van és 20,3 fényév távolságra található a Földtől. Ennek a rendszernek a része a Gliese 581 g, az első olyan beazonosított exobolygó, amely alkalmas lehet akár az emberi életre is. forrás: borsonline.hu
Sikerült a dimenzió utazás? – Philadelphia kísérlet
A Philadelphia kísérlet képzeletbeli volt, egy dezinformációs terv, hogy eltereljék az emberek figyelmét a valódi kísérletről. A Philadelphia kísérlet egy csalás – állították sokszor a médiákban, hogy elvonják az emberek figyelemét a valódi Philadelphia kísérlet utáni nyomozástól, amelyet nem Philadelphia közelében végeztek. Sorállományú katonák valóban sérülést szenvedtek, és mivel a kérdezősködések kockázata megvolt, a fedő történetre hathatós felvilágosítást adtak a kérdezőknek, hogy azok zsákutcába jussanak. A valódi kísérlet a dimenziók közti mozgással – amely bekövetkezhet természetes körülmények között is a bolygótokon – egy raktárban végezték Kansasben – távoli falusias, gyakorlatilag lakatlan területen végezték, ahol ritkán terültek el a farmok. A terület csak a vetés és a betakarítás idejére népesült be. Heves nyomás hatására – amilyen a Föld középpontjában is előfordul – a 3. denzitásbeli anyag energiasugarakat bocsájt ki, amely hasonlít ahhoz, ami természetesen előfordul a 4. denzitásban. Ezen sugarak a Föld magjából alkalmanként gyorsan törnek ki, amelyek például a Bermuda-háromszögből jelentett problémákat okozzák, ahol hajók vagy repülőgépek tűnnek el, majd újból előbukkannak. Alapvetően a 3. denzitásbeli anyagnak ideiglenesen megzavarodik a normál vibrációs frekveniája, és a 4. denzitás állapotába mozdul át. Ez hasonlatos ahhoz, amit mi csinálunk a kontaktákkal, amikor arról számolnak be, hogy átmentek a falakon. Azonban az emberek kezében, akik információt szereztek az önmagukat-szolgáló idegenektől, hogy hogyan kell ezt csinálni, ez a képesség katasztrófálisnak bizonyult. A 4. denzitásba való mozgáshoz több kell annál, hogy az anyagot bombázzuk a kompressziós feszültség pontjáig. Teljes áthelyezést igényel, és ha az illető vissza akar térni, teljes visszahelyezést. Olyan emberek vezették ezt a kísérletet, akik azt az eligazítást kapták, hogy nem kell törődniük a katonákkal, akiket a kísérlethez használtak, hogy mi lesz velük. Inkább, mint hogy tétovázzanak, tudván, nincs minden paraméter a helyén, nekiláttak. Az alany, akit bezártak egy fémdobozba, részben a 4. denzitásban maradt a konténerének darabjaival együtt. Ők természetesen mind meghaltak, de a kísérlet szemtanúi és a kisegítő személyzet, akik az alanyokkal csak éppen mostanában érintkeztek, sokan vannak. A kormányzat kitervelte a kísérlet megismétlését, amely részben részben távol folyt (?), elég annyi, hogy a történet – akárcsak az eredmények – hasonlóak voltak. További alanyokat (katonákat) használtak fel, tudva a valószínű eredményt, de legtöbbjük túlélte, hogy megbeszélhessék maguk és a családjuk között. Minden titok kiszivárgott, így a nyomozók rossz nyomon jártak, és a rossz résztvevőkkel beszéltek! forrás: zetatalk.com