Ezért ráncosodik be az ujjunk, ha sokáig ülünk a vízben!
Mindenki tudja, hogy amikor sokáig vagyunk vízben, ráncosak lesznek az ujjaink. Ez elsősorban a nyári időszakban a legjellemzőbb, amikor túl sokat vagyunk a tenger vagy a medence vízében, de akkor is előfordulhat, ha hosszabb ideig ülünk a fürdőkádban vagy ha sok a mosogatnivaló edény. Az ujjaidon a bőr nem azért ráncolódik össze, mert megszívja magát vízzel és megduzzad. Brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez az autonóm idegrendszer egyik reakciója, ami a légzést és a szívritmust szabályozza. Valójában az ujjak nem megduzzadnak, hanem összezsugorodnak, a benne levő véredények összehúzódásának a hatására. A kéz- és lábujjak a leginkább hajlamosak a ráncosodásra, mivel ezeken a bőrfelületeken vékonyabb a keratinréteg és nincsenek szőrszálak sem, ami a védelmet biztosító faggyúréteg termeléséért felelős. A kutatók azt állítják, hogy a vízben megjelenő ráncok hátterében az evolúció áll. Mivel a testünk és szervezetünk alkalmazkodik az aktuális környezetünkhöz, ezek a ráncok jobb fogást biztosítanak, és segítenek könnyebben megragadni és kézben tartani a tárgyakat a vízben. Van azonban olyan is, amikor az ujjainkon a bőr anélkül is összezsugorodik, hogy a vízben tartottuk volna. Ennek a hátterében lehet candida, pajzsmirigy probléma, lupusz, cukorbetegség, vagy kiszáradás. forrás: filantropikum.com
Egy hónapig naponta 3,5 liter vizet ittam meg. Íme mit tapasztaltam!
A következőkben egy New Yorkban élő fiatalember beszámolóját olvashatjuk, aki 30 napon keresztül napi 3,5 liter vizet ivott meg. Mikor eldöntöttem, hogy egy hónapig naponta 3,5 liter vizet fogok meginni, arra számítottam, hogy szebbé válik a bőröm, több lesz az energiám, stb, és így is lett. De a vízivásban az is közrejátszott, hogy a cég, ahol dolgozom, kötelezett arra, hogy megigyak ennyi vizet naponta. Nos, nézzük, hogy mi történt velem. ELSŐ NAP Tulajdonképpen nem szoktam folyadékból, főleg vízből 3,5 litert naponta meginni, azt sem tudom, hogy hány pohár víz jön ki ennyi mennyiségből. Szóval azt találtam ki, hogy egész nap mindenhova magammal viszek egy kancsót, és addig töltöm a vizet az üvegből, míg el nem fogy. Kicsit furcsa volt, de nem volt annyira nehéz. ÖTÖDIK NAP Húsz percenként pisilnem kell. Ennek ellenére megszerettem a vízivást, habár azért nem könnyű még mindig letolni napi 3,5 liter vizet, annak ellenére, hogy a szervezetem több mint 60 százaléka vízből áll. Akarni kell! Inkább akkor iszok, mikor nem vagyok szomjas, habár szinte sosem vagyok az, mert teljesen úgy érzem, hogy tele vagyok vízzel. Kevesebbet eszem, és húsz percenként pisilnem kell. A kollégáim azt gyanítják, hogy biztosan drogproblémáim vannak, mert rengetegszer ki kell mennem a mosdóba. TIZEDIK NAP Talán sármosabb vagyok? Úgy érzem, valami történik. Inkább reggelente észlelek változást. Korábban kávét kellett innom, hogy beindítsam magam, de mostanában úgy érzem, hogy felfrissülten ébredek, és az energiaszintem is magasabb, mint volt. És ez jó! És ha a tükörbe nézek, azt látom magamon, hogy jóképű vagyok, és mintha izmosabb is lennék. TIZENÖTÖDIK NAP Egy igazi energiabomba lettem. Alig iszok kávét, pedig azelőtt 2–3 bögrével is elkortyoltam. Mikor esténként szaladok, sokkal könnyebbnek érzem magam, és tovább is bírom a tempót. Jobban alszok. Ami még fontos: nagyon szomjas tudok lenni, ha nem iszok elég vizet, tehát a szervezetem megszokta a napi 3,5 litert. HUSZADIK NAP Az emberek azt mondják, hogy boldogabbnak tűnök. Nem tudom, talán így van. HUSZONÖTÖDIK NAP Továbbra is sokat kell pisilnem, ami szinte teljesen átlátszó. A barátnőm szerint a bőröm is jobban néz ki. Be kell vallanom, hogy jobban is érzem magam a bőrömben. Mostanra már probléma nélkül legurítom a vízadagomat. HARMINCADIK NAP Vége a kihívásnak, a vízivó kúrának. Sokszor vagyok szomjas, és pisilnem is sokszor kell. Olyan vagyok, mint a nagyapám, csak annyi különbséggel, hogy sokkal jobb formában vagyok mint ő, és mint bármikor életem során. Rájöttem arra is, hogy eddig nagyon kevés vizet ittam. Azonban nem kell egyből 3,5 litert meginni, mert van akinél ez gondot okozhat, de a nap 2 liter vizet meg kell próbálni meginni. Ezt tudom tanácsolni. cikkért köszönet a napjaink.org-nak
7 vízzel elárasztott templom a világból
1. Kalyazin harangtorony, Oroszország 2. Templom a Reschensee tóban, Olaszország A Reschensee egy mesterséges tó az osztrák határ közelében. A 72 méter mély tó 1950-ben teljesen ellepte Graun falut kivéve a 14. századi harangtoronyot. 3. A Krokhino templom, Oroszország 4. Church of Old Petrolandia, Brazília 5. Szent Rózsafüzér templom, India 6. Szent Miklós-templom, Macedónia 7. A Potosi kereszt templom, Venezuela +1. Bözödújfalu, Románia forrás: erdekesvilag.hu
Afrikai gyerekek reakciója, amikor először isznak tiszta vizet
Afrikában sok millióan kelnek útra minden hajnalban, hogy 10-15 kilométeres távolságokból vizet vigyenek családjuknak. Több országnak van tiszta vize, azonban a kormányzat képtelen arra, hogy megfelelő módon eljuttassa nap mint nap az éltető vizet minden emberhez. A Word Vision szervezet célkitűzése, hogy tiszta és iható vízhez juttatja az Afrikában élő gyerekeket. Word Vision egyik kezdeményezésében, a Zambia projekt keretein belül 40.000 zambiai gyermek kaphat friss, tiszta ivóvizet. Rendkívül örömteli reakciót váltott ki egy zambiai faluban, amikor először szállítottak ivóvizet az ott lakóknak. Ezeknek a gyerekeknek a világ legnagyobb kincsét az iható víz jelenti, hiszen azzal egyenlő, hogy többé nem betegszenek meg. A vizek tisztasága és a higiéniai állapotok következtében Zambiában naponta több mint 1600 gyerek lesz beteg, súlyosabb esetekben pedig nem is élik túl. Nagyobb számban betegednek meg a víz hiánya vagy tisztasági állapotának következtében, mint ahányan az HIV vírus vagy malária miatt. forrás: erdekesvilag.hu
Ezek a gyerekek az életüket kockáztatva jutnak el az iskolába nap mint nap. Megdöbbentő képek!
A gyerekeknek itthon az iskolába járás legveszélyesebb része az úttesten való átkelés. De ez nem mindenhol ilyen egyszerű. A világ sok részén nincsenek kiépített utak, de még földutak sem. A lenti történetek itthonról hihetetlenül hangzanak, pedig a világ sok részén, ahol a jólét egy ismeretlen fogalom, nap mint nap veszélyes, megpróbáltatásokkal teli utakon mennek iskolába a gyerekek. Mert tanulni mindenhol kell. 1. Nézd meg például ezeket a kínai gyerekeket Genguan falujából. Minden nap egy fél méter széles járaton jutnak el az iskolába, hatalmas szakadékkal a lábuk alatt. Az iskola a hegy tetején van, és 2 út vezet csak oda. A másik 2 órával hosszabb séta, így inkább erre mennek. Az osztályfőnökük is velük tart minden reggel, mind a 49 diákkal. 2. Indonéziában, Padang falujában két évvel ezelőtt leszakadt a függőhíd, így azóta minden nap így egyensúlyozva kell átkelniük 10 méterrel egy folyó felett. Azt már meg sem kell említeni, hogy utána még 11 kilométert gyalogolnak az iskoláig. 3. Egy másik indonéziai faluban, Sanghiang Tanjungban szintén leszakadt a függőhíd a 2012-es árvizekben. Itt ugyan van pár kilométerre egy híd, de az 30 perccel meghosszabbítaná az utat, így a diákok és tanáruk inkább a veszélyesebb megoldást választják. A jó hír, hogy a helyi acélgyár hamarosan épít nekik egy új hidat. 4. Újból Indonéziában vagyunk, most Javában. A gyerekek itt egy levegőben függő vízcsatornán bicikliznek át 2 hegycsúcs között, hiszen a rendes út 6 kilométerrel hosszabb lenne. 5. A Fülöp Szigeteken, Rizal tartományában a gyerekek egy felfújható gumikeréken kelnek át a folyón iskolába menet. Ha esőzés van, és megduzzad, vagy gyorsul a folyó áramlása, ismerősökhöz kéredzkednek be, ha nem tudnak hazatérni iskolából. A falu környékén nincs híd, így ez az egyetlen megoldás, ha tanulni akarnak. 6. Ezeknek a vietnámi gyerekeknek még sanyarúbb sorsuk van. Ők a folyót átúszva mennek iskolába minden nap, és persze arra is jönnek haza. Műanyag szatyorba rakják ruhájukat az úszás alatt, hogy azok ne legyenek vizesek. A folyó 15 méter széles, és 20 méter mély. 7. Nepál hegyvidékein, ahol sem utak, sem hidak nem léteznek, a gyerekek bármilyen biztonsági felszerelés nélkül kelnek át a szakadékok felett a lent látható módon. Érdekes, hogy még így is egyenruhába járnak iskolába. 8. Columbiába ilyen kábeleken csúsznak a diákok iskolába. Elsőre akár élvezetesnek is látszik, de ha megtudnánk hogy a saját gyermekünk 70 km/órás sebességgel, 400 méterrel a felszín felett, 800 métert csúszik egy kifeszített kábelen, nem biztos, hogy örülnénk. 60 másodpercig tart a csúszás. Ezen az elképesztő képen a kislány előtti zsákban öccsét viszi, aki 5 évesen még túl fiatal ahhoz, hogy egymaga csússzon. A lány jobb kezében a „fék” látható. 9. Kínába visszatérve az elsőhöz hasonló képet láthatunk, csak itt a gyerekek 160 kilométert tesznek meg iskolába menet, de ezt persze évente csak egyszer, oda-vissza. Az út 2 napig tart, rendkívül veszélyes terepeken, sziklákon, folyókon át. 10. Végezetül egy megdöbbentő kép, ahogy egy Jeruzsálem melletti menekülttáborban sétál a kislány iskolába, látszólag tudomást sem véve a körülötte zajló dolgokról. A kislány körül köveket láthatunk, amiket a Palesztin tüntetők a kislány mögött lévő katonákra dobáltak. Kész elmebaj. forrás: erdekesseg.hu
Milyen szörnyet találtak orosz kutatók az Északi-sarkon?
Nemrég az orosz sajtóban olyan szenzációs hírek jelentek meg, hogy az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének kutatói gigantikus méretekkel rendelkező, mindeddig ismeretlen lényt találtak. A Klaveszin-1R pilóta nélküli tengeralattjáró szokatlan mozgást észlelt 1,5 kilométer mélyen, a fenék objektumainak megfigyelése során. Először úgy gondolták a kutatók, hogy a szerkezet egy hatalmas halrajt észlelt, de tévedtek. Az ismeretlen objektum egy hatalmas méretű lény, mely pár pillanattal később megtámadta a víz alatti szerkezetet és rángatni kezdte. Amikor a Klaveszin-1R-t a felszínre hozták, a kutatók több horpadást és karcolást fedeztek föl a testén. Milyen lény hagyhatta ezeket a nyomokat, és miért támadta meg a szerkezetet? A választ keresve az Oroszország Hangja Dmitrij Iszonkin zoológushoz fordult: Én óvatos lennék az ilyen hírekkel. Mindenféle bizonyíték nélkül, amit a kutatók fel tudnának mutatni, csupán üres, tárgytalan beszélgetést tudunk folytatni. Valóban, merre vannak a szerkezet felületén keletkezett sérülésekről készült képek és a videofelvétel az ismeretlen tengeri lényről? Elvégre a Klaveszin-1R akkor is szerezhette sérüléseit, amikor mondjuk egy fenéken lévő objektummal ütközött. Dmitrij Iszonkin elmondta: A „szenzációs” hírek felröppenése után arról, hogy orosz kutatók hatalmas lényt találtak az Északi-sarkon, különböző kiadványok egymást túlharsogva fokozták a témát. Ugyanakkor nem tudni, tett e hivatalos bejelentést Leonyid Naumov, a Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének tengeri technológiákkal foglalkozó intézetének igazgatója? A közlések szerint a JEVROSZMI hírprojekt volt az elsődleges forrása ennek a hírnek. Egy rövid közlemény jelent meg arról, hogy Leonyid Naumov beszámolt a Klaveszin-1R „sarkvidéki” balesetéről. Ezután az összes hírügynökség egymást túlharsogva kezdte e „beszámolót” idézni. Van-e jelentősége ennek, avagy ez csak a soron következő kacsa? Dmitrij Iszonkin biztos benne, amennyiben ez megtörtént, akkor a szerkezeten, a sérülések helyén a támadó lény szöveteinek darabjaira, vagy, amennyiben egy víz alatti szikláról van szó, akkor annak szervtelen darabjaira kellene, hogy bukkanjanak: Nem zárhatjuk ki, hogy az Északi-sark mély vizeiben új életformára bukkanjunk. Ez teljes mértékben lehetséges. Azonban komoly bizonyítékokra van szükségünk. Egyelőre korai hivatalos bejelentéseket tenni. Hogy valójában mi történt és kire, mire bukkantak az orosz kutatók, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor reméljük, hogy valóban egy új faj felfedezésének küszöbén állunk. forrás: paranormal.hu
Dihidrogén-oxid a budapesti vízben!
A Fővárosi Vízművek hétfő délutáni közleménye szerint a budapesti víz már kétszer annyi hidrogént tartalmaz, mint oxigént. Különös figyelemmel kell lenniük a fővárosiaknak, ugyanis a ivóvizek nyári szűrése – melynek eredményeit a a napokban kapta meg a vízművek – kimutatta, hogy a pesti csapvíz több, mint feledihidrogén-monoxid. Ez azt jelenti, hogy a csapokból folyó víz kétharmada hidrogén. „A vegyület eltüntetésén már dolgoznak munkatársaink – nyilatkozta Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek szóvivője – azonban míg biztos információkkal nem rendelkezünk, kérjük fogyasszanak palackozott vizet!” forrás: szarvasember.org
Élet lehet a Jupiter egyik holdján!
A jeges felszín alól előtörő vizet találtak a NASA kutatói a Jupiter Europa nevű holdján a Hubble űrteleszkóp felvételein. A kitöréseket a hold déli pólusa körül fedezték fel, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciscó-i ülésén jelentették be. Az Europáról eddig is azt tartották, hogy a jeges felszín alatt folyékony vízóceánok lehetnek, a hold eddig is a földön kívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja volt. Ez a mostani eredmény az első alkalom, hogy a folyékony víz jelenlétére bizonyítékot találtak a kutatók. „A déli pólus körül talált vízpára megerősíti annak lehetőségét, hogy az Europán kialakulhatott az élet” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Lorenz Roth, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. „Ugyanakkor egyelőre nem tudjuk, hogy a pára valóban a jégfelszín alatti vízből származik-e.” A szakemberek szerint a vízpára valószínűleg a jégfelszín repedéseiből tör fel, de nem tudni, hogy a repedések leérnek-e a jég alatt hullámzó óceán felszínéig, vagy a pára a megolvadt jégből származik. A Hubble felvételei alapján az Europa a második hold a Naprendszerben, ahol vízpára jön létre. A Cassini űrszonda 2005-ben a Szaturnusz Enceladus nevű holdján talált vízpárát, szintén a hold déli pólusa körül. További hasonlóság, hogy a szakemberek szerint az Europán is csak akkor látható vízgőz, amikor az anyabolygójától a lehető legmesszebb kerül a keringés közben – ezt már az Enceladus esetében is megfigyelték. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Jupiterhez (illetve az Enceladus esetén a Szaturnuszhoz) közel érve a gravitáció olyan nagy, hogy a repedések összehúzódnak. Az Europán egy 2012 decemberében készített megfigyeléssorozat fedte fel a vízpárát. A Hubble-ra szerelt spektrográf egy halvány ibolyántúli fényt vett észre a hold déli pólusa felett kialakuló sarki fényben. A sarki fény kialakulásáért a Jupiter erős mágneses mezeje felel, ami annyira felgyorsítja a hold felé tartó részecskéket, hogy azok felhasítják a felszín közelében lévő pára vízmolekuláit, az így felszabaduló hidrogén- és oxigénatomok könnyen azonosítható nyomait észlelte a spektrográf. A tanulmány társszerzője, Joachim Saur elmondta: a Hubble határait feszegetve sikerült bizonyítékot találni a jelenségre. Az igazi lehetőséget csak az űrtávcső legutolsó nagyjavítása adta meg, amit még a 2009-es STS–125-ös számú küldetés keretein belül végzett el az Atlantis űrsikló legénysége. Az Europa felé legközelebb 2022-re terveznek missziót, az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája a Jupiter három jeges bolygóját, a Ganimédészt, a Kallisztót és az Europát vizsgálja majd. forrás: index.hu
DÖBBENETES MÓDSZERREL SPÓROL A REZSIN A FÉRFI
A 25 éves férfi elzáratta a háza vízvezetékét, mert kiszámolta, hogy olcsóbban kijön havonta palackos víz használatával. Így még a vécét is ásványvízzel önti le. Nem ő az egyetlen, aki bizarr módon igyekszik megfogni a pénzt, ezért néhány egészen extrém esetet. A 25 éves Lee Beaumont szeret spórolni, és amikor a helyi vízművek havi 14 fontra (nagyjából 5000 forint) emelte a vízdíjat, úgy döntött, ahelyett, hogy fizetne, inkább hagyja, hogy elzárják házában a vizet. Azóta mindent a legolcsóbban beszerezhető palackos ásványvízzel old meg, ezzel mos, sőt, még a vécét is ezzel önti le, írja a Daily Mail. Tisztálkodáshoz babatörlőt használ az ásványvíz mellé, de gyakran beugrik barátaihoz, vagy az edzőterembe zuhanyozni. Hogy ne kelljen mosogatni, csak eldobható edényeket és evőeszközt használ. Lee állítja, tökéletes így az élete, ráadásul egy csomó pénzt megspórol vezetékes víz nélkül. Az extrém spórolás néhány embernél már szinte sport, ők sokakat meg is botránkoztatnak környezetükben. Karissa és Rick Parran minden nap együtt zuhanyzik, ám ebben semmi romantikus nincs, ugyanis csak vizet akarnak spórolni, így a közös tisztálkodás is szigorúan csak két percig tart. Ami már sokkal bizarrabb, hogy ugyanazt a fogselyemdarabot használják, sőt, a fültisztító pálcikán is megosztoznak. Ugyanazt a borotvát használják, sőt, azt sem dobják el, ha elkopott, inkább megpróbálják újraélezni. Barátaik szerint undorító módon élnek, ám ők inkább annak a pénznek örülnek, amit havonta így megtakarítanak, és nem foglalkoznak környezetük véleményével. Az ohioi anyuka, Victoria szeret vizet spórolni, így a vécé lehúzását bűnös pazarlásnak tartja. Ezért inkább üvegbe pisil, amit szintén nem néz túl jó szemmel családja. Emellett minden nap kukázik, így nem ritka, hogy ebédkor valami újrahasznosított élelmiszer kerül az asztalra. A nő igazán büszke zuhanyzójára, aminek tökéletes tisztasága annak köszönhető, hogy Victoria még soha nem használta. Ő ugyanis az edzőterembe jár zuhanyozni. A szintén ohiói Greg is hasonlóképpen él, bár ő legalább heti egyszer lehúzza a vécét. Máshol is igyekszik spórolni, például árcédulával együtt használja ruháit, hogy bármikor visszavihesse azokat a boltba. Ráadásul a ruhákkal együtt fürdik, így a mosást is megspórolja. Kay Hashimoto a vécépapírt tartja feleslegesnek, szerinte egy üveg víz és egy darab olcsó szappan sokkal olcsóbban megoldja a problémát. Emellett a fürdővizében mos, és a lakását is csak kukékból túrt bútorokkal rendezi be. Roy a családját is kordában tartja: legfagyasztja a bank- és hitelkártyákat, nehogy valaki hirtelen felindulásból valami kevéssé fontos dolog megvásárlására használja azokat. Torski, a virginai családanya pedig az összes házimunkát éjfél és hajnali öt között végzi, így sokat spórol az olcsóbb, éjszakai áram használatával. Persze nem kell határainkat átlépni, ha extrém módon takarékoskodó embereket keresünk. Nagyapám 8 évig volt hadifogoly, ezért miután végre hazajöhetett, mindent megfogott, nehogy többet nélkülöznie kelljen – meséli Viktória. – Gyerekként nem értettem, ha náluk vagyunk miért kell egy hétig használnunk a szalvétát, miért nem lehet normális mennyiségű vécépapírral kitörölni a fenekünket, miért kapjuk vízzel hígítva a tejet. Apám a sok panaszkodás után elmesélte, hogy vízlevest evett hosszú évekig a nagypapa, ezért kattant be. Kisgyerekként is felfogtuk, hogy min mehetett keresztül, de ennek ellenére lázadtunk spórolás ellene a testvéremmel.ű Fruzsi nagymamája is a vízre érzékeny: lavórban mos kezet és fürdik, majd ezzel a vízzel önti le a wc-t használat után. Balázs művészi szintre emelte a takarékosságot. Naponta kétszer eszik, csupa olyan ételt, amely nem igényel hűtőszekrényt, ez utóbbit be sem kapcsolja. A fűtést is minimalizálta, 18 foknál soha nincs több a lakásában – csak nyáron –, éjjel soha nem fűt. Az, hogy a kézmosóvizet újrahasznosítja, és azzal önti le a wc-t, nem csak a spórolást szolgálja, hanem a környezetvédelmet is, nincs szíve ivóvízzel leöblíteni a toalettet. Ugyan használ mosógépet, de ügyel arra, hogy csak telepakolt állapotban használja a gépet, feleslegesen soha nem mos. Ha valamelyik ruhára hirtelen szüksége van, kézzel mos, de a vizet wc-öblítésre újrahasznosítja. Bérletet soha nem vesz, futva vagy gyalog közlekedik, a megfelelő ruhát a hátizsákjába pakolja, ha olyan helyre megy, ahol később át kell öltöznie. Az élelmiszer-vásárlást nem csak az határozza meg, hogy olyan ételt vesz, ami nem igényel hűtést, hanem az árakat is alaposan megnézi, a piacokat háromszor körbejárja, mielőtt dönt, és sokszor egy kiló – szinte ugyanolyan minőségű – almát meg tud venni 600 forint helyett 180 forintért. Alapelve, hogy fontos a körültekintés, bejáratott módszerei nem vesznek igénybe sok időt, mindent gyorsan, tudatosan, de odafigyelve csinál. Kozmetikumokra is keveset költ, szappannal mosakszik, nem tusfürdővel, a különböző piacokon ezeket az árukat is jóval olcsóbban kapja meg, mint a boltokban. Bankügyeit is körültekintve végzi, figyeli az aktuális híreket, melyik tranzakció lett drágább. Telefonra szinte egyáltalán nem költ, csevegésre egyáltalán nem használja mobilját, csak abban az esetben kezdeményez hívást, ha nagyon szükséges, vezetékes telefonja, tévéje nincs. forrás: borsonline.hu
Hóolvadás formált völgyeket a Marson
[dropcap]A Mars felszínén szerteágazó völgyhálózatok figyelhetők meg, amelyek minden kétséget kizáróan arra utalnak, hogy egykor vízfolyások voltak a vörös bolygón.[/dropcap] Hogy ez a víz a talaj mélyebb rétegeiből bugyogott fel, vagy csapadék (eső, hó) formájában hullott a felszínre, egyelőre eldöntetlen kérdés. Egy nemrég közölt tanulmány szerzői földi és marsi helyszínek összehasonlítása alapján az utóbbi folyamatra utaló jeleket találtak. A Brown University (Providence, USA) geológusokból álló kutatócsoportja analógiaként Hawaii időjárási jelenségeit vette alapul. A keleti irányból érkező, nedves légáramlatok jellemzően túl kicsi mozgási energiával rendelkeznek ahhoz, hogy átjussanak a fősziget magas hegycsúcsain. Ezért, míg a csapadékkal bőven áztatott keleti hegyoldalakon trópusi esőerdők alakultak ki, addig a szélárnyékos nyugati-déli hegyoldalakra jóval szárazabb éghajlat és szavannás környezet jellemző. Az amerikai kutatók vizsgálatai szerint a vörös bolygón némiképp hasonló időjárási jelenségek játszódhattak le a múltban, és ezen hatás jelenlétének egyfajta nyomai a jelenleg is látható völgyhálózatok. A felfedezés egészen új megvilágításba helyezheti a planéta ősi éghajlatáról és légköri folyamatairól alkotott elképzeléseket. Víz vájta völgyek a vörös bolygón a Mars Odyssey űrszonda felvételén. A völgyrendszerek kialakulását az egykori csapadékos időjárás, illetve a hegyek oldalán lefolyó, olvadó hó okozhatta (forrás: NASA). A geológusok négy olyan területet azonosítottak be a Marson, ahol a magas hegygerincek vagy kráterperemek mentén – feltételezhetően víz által vájt – völgyhálózatok helyezkednek el. A területeken uralkodó széljárások irányának meghatározására egy újonnan kifejlesztett klímamodellt alkalmaztak. Ebben egyrészt figyelembe vették, hogy a jelenlegi ismereteink szerint milyen összetételű lehetett az ősi Mars légköre, másrészt a földi meteorológiai modellek alapján a magashegységekbe ütköző légáramlatok hatását is vizsgálni tudták. Az eredmények alapján a legtöbb csapadék a völgyhálózatok legsűrűbb részeinél lévő hegyoldalakon eshetett. Mivel a modellezések szerint a klíma hideg volt, így a csapadék nagy valószínűséggel hó formájában érte el a felszínt. Az időszakos felmelegedések során azonban a hó elolvadhatott, és a hegyekről lezúduló víztömeg alakíthatta ki a völgyrendszereket; emellett a melegebb időszakokban akár eső is eshetett. Annak kiderítésére, hogy milyen időskálán zajlott a hó olvadása, illetve hogy önmagában ez elég volt-e völgyek létrejöttéhez, vagy az esőnek is szerepe volt-e benne, további modellezésekre van szükség. Ezen kutatások során amellett, hogy a völgyrendszerek kialakulása és a csapadékhullás közötti összefüggéseket keresik, a kutatók a Mars évmilliárdokkal ezelőtti, globális éghajlati viszonyaiba is mélyebb betekintést nyerhetnek. forrás: index.hu