Elképesztő dolgokat rejtenek a föléfestéssel készült alkotások.
Föléfestést jelent a képzőművészetben a „pentimento” (többes számban „pentimenti”) kifejezés. A „pentimento” arra utal, hogy a festő utólag módosította a festményét, és például eltűntetett róla valamit, amivel olykor teljesen megváltozott az alkotás jelentése.
A „pentimento” szabad szemmel nem látható, ezért röntgen kell ahhoz, hogy fel lehessen fedezni. Most 5 olyan festményt mutatunk be, amelyek esetében kiderült, hogy az alkotás valójában több annál, mint amennyit látunk belőle.
1. Hendrick van Anthonissen: Kilátás Scheveningenre. És az ámbrás cet?: A németalföldi művész festménye a XVII. században került múzeumba. A restaurátort ekkor kezdte el izgatni a kérdés, hogy miért gyülekeznek az emberek a tengerparton, ha nincs mit nézni.
A szakember hamarosan választ kapott a kérdésére, mert a festmény tisztítása közben láthatóvá vált, hogy a tengerparton eredetileg egy nagy ámbráscet teteme volt. A szakértők egyetértenek abban, hogy Hendrick van Anthonissen esztétikai okokból tüntette el a cetet.
2. Picasso Az öreg gitáros című festménye – meg egy rejtélyes alak: Volt pár nehéz időszaka Picassónak, ezért olykor nem tudott kelékeket vásárolni, úgyhogy a festéshez azt használta, amije éppen volt.
Megesett például az, hogy Picasso átfestette a régi vásznát. Ez történt „Az öreg gitáros” című alkotásával is, amin egy másik alak körvonalai láthatóak, ha közelebbről megnézzük. A röntgen vizsgálat után kiderült, hogy az átfestett kép egy gyermeket tartó nőt ábrázol vidéki környezetben.
3. Titokzatos eltűnés: Jean-Auguste-Dominique Ingre Jacques Marquet de Montbreton de Norvins-t ábrázoló portréja az ékes bizonyítéka a „politikai pentimentónak”. Az alkotás a római rendőrfőnököt ábrázolja miután Napóleon elfoglalta a várost.
A kutatók azt feltételezik, hogy a festmény hátterében eredetileg Napóleon fiának mellszobra volt látható. Napóleon azonban vereséget szenvedett, ezért már nem volt biztonságos olyasmiket ábrázolni, amik kapcsolatban hozhatóak vele, úgyhogy a művész átfestette mellszobrot.
4. Kis koporsó a zsák burgonya helyett: 1859-ben készítette Jean-François Millet, francia művész az Angelus című festményét. Első pillantásra azt látjuk, hogy két földműves áll a mezőn, és egy kosár burgonyát néznek.
Salvador Dali azonban ragaszkodott a röntgenvizsgálathoz, mert biztos volt benne, hogy a festményen eredetileg nem burgonya, hanem egy kis koporsó van. A Louvre vonakodott teljesíteni Dali kérését, de végül megcsinálták a vizsgálatot, amiből kiderült, hogy tényleg koporsó volt eredetileg a festményen.
5. Gustave Courbet a Menyasszony öltöztetése című műve korántsem az, aminek látszik: Egy befejezetlen festmény a Menyasszony, ami elméletileg a francia vidéki élet egyik hagyományát ábrázolja. A festményt az 1800-as évek közepén készítette Gustave Courbet. Az alkotás 1929-ben múzeumba került. 1960-ban megröntgenezték, és kiderült, hogy valójában egy temetést ábrázol az alkotás, amin a megfestett nőalak a halott.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
