Forint gyengülése: mi áll az árfolyamromlás mögött?
Forint gyengülése: miért került ismét nyomás alá a magyar fizetőeszköz? A forint gyengülése az elmúlt napok egyik legfontosabb gazdasági témájává vált, miután az euró árfolyama újra 364 forint közelébe emelkedett. Ez azért keltett figyelmet a piacokon, mert a magyar deviza júniusban még több hónapos csúcs közelében járt, most viszont ismét jelentős gyengülés látható. A háttérben nem egyetlen ok áll, hanem több gazdasági és geopolitikai tényező együttes hatása. Hirtelen fordulat történt a devizapiacon Június közepén az euró árfolyama még 350 forint körül mozgott, ami az idei év egyik legerősebb forintárfolyamát jelentette. Július második felére azonban az euró ismét 364 forint fölé emelkedett, vagyis néhány hét alatt érezhetően romlott a forint helyzete. Az MNB hivatalos árfolyamadatai szerint július 17-én az euró középárfolyama már 362,58 forint volt, míg a dolláré 316,91 forintot tett ki. Miért indult meg a forint gyengülése? A piaci elemzők több tényezőt is megneveznek. Az egyik legfontosabb a nemzetközi befektetői hangulat romlása. A Közel-Keleten kialakult újabb feszültségek miatt a befektetők világszerte óvatosabbá váltak, és a kockázatosabb eszközök helyett a biztonságosabb befektetések felé fordultak. Ilyenkor a feltörekvő piacok devizái – köztük a forint – gyakran gyengülnek. A szakértők szerint az energiaárak emelkedése szintén kedvezőtlenül hat a magyar fizetőeszközre, mivel Magyarország jelentős energiaimportőr ország. Az energia drágulása növelheti az ország külső finanszírozási igényét, amit a devizapiacok rendszerint érzékenyen áraznak. A korábbi erősödés után profitot realizálhattak a befektetők Több elemző szerint a júniusi erős forintárfolyam mögött jelentős befektetői pozíciók épültek fel. Amikor azonban megjelentek a nemzetközi kockázatok, sok piaci szereplő lezárta ezeket az ügyleteket, ami tovább gyorsíthatta az árfolyamgyengülést. Az ING Bank és más piaci szereplők szerint a magyar gazdaság alapvető mutatói önmagukban nem indokolnak drámai forintgyengülést, ugyanakkor a nemzetközi bizonytalanság rövid távon jelentős árfolyammozgásokat okozhat. Mit jelent ez a családok számára? A forint gyengülése a hétköznapokban elsősorban az importált termékeken keresztül érezhető. Különösen érintheti: a külföldi nyaralást tervezőket; az euróban fizető online vásárlókat; az import termékeket vásárlókat; a külföldről beszerzett építőanyagokat használókat; az olyan vállalkozásokat, amelyek devizában vásárolnak alapanyagot. Bár néhány forintos árfolyamváltozás rövid távon nem okoz azonnali drágulást, tartós gyengülés esetén a költségek előbb-utóbb megjelenhetnek a fogyasztói árakban is. Mit várnak a szakértők? Az elemzők között nincs teljes egyetértés, de többen úgy látják, hogy a következő hetekben a 360 forint körüli euróárfolyam lehet a meghatározó tartomány. Ugyanakkor a geopolitikai események, az energiaárak és a jegybanki döntések továbbra is erős hatással lehetnek a piacokra. A jelenlegi helyzet inkább figyelmeztetés, mintsem pánikra okot adó esemény. Az azonban jól látszik, hogy a forint gyengülése ismét érzékenyen reagál a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatokra.
Építőipari rezsióradíj emelése: drágulhat a felújítás
Építkezés vagy felújítás előtt áll? Rossz hír érkezett a kivitelezési költségekről Az építőipari rezsióradíj emelése miatt sok építkező és felújító magasabb kivitelezési költségekkel számolhat a következő időszakban. A frissen kihirdetett rendelet alapján az építőipar minimális rezsióradíja jelentősen emelkedik, ami közvetlenül befolyásolhatja a szakemberek munkadíját és a beruházások végső költségét. Több mint 16 százalékkal nő a minimális rezsióradíj A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint az áfa nélküli minimális építőipari rezsióradíj a korábbi 6764 forintról 7830 forintra emelkedik. Ez közel 16 százalékos növekedést jelent, amely már rövid távon is érezhető lehet az építkezések és felújítások költségvetésében. Az új érték néhány napon belül hatályba lépett, így a most induló munkáknál már megjelenhet az áremelkedés hatása – írja az economx.hu. Az új díjtételre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) tett javaslatot a választások után. Miért emelkednek a költségek? A szakmai szervezetek szerint az építőipart továbbra is jelentős költségnyomás terheli. Az energiaárak, a működési költségek, a munkavédelmi kiadások és a bérek emelkedése egyaránt hozzájárult a rezsióradíj növeléséhez. A problémát tovább fokozza, hogy számos építőanyag ára továbbra is érzékenyen reagál az energiaárakra, a logisztikai költségekre és az euró-forint árfolyamának változására. Több piaci elemzés szerint bár a korábbi évek extrém drágulása mérséklődött, 2026-ban továbbra is lassú, folyamatos áremelkedés figyelhető meg több termékkategóriában. Mennyire érinti ez a családi költségvetést? Első látásra a rezsióradíj emelése nem tűnik drámai változásnak, azonban egy több hónapig tartó kivitelezés esetében már jelentős többletköltséget eredményezhet. Különösen érintheti azokat, akik: családi házat építenének; teljes körű lakásfelújítást terveznek; energetikai korszerűsítésbe vágnának bele; tetőcserét vagy homlokzatfelújítást végeznének. Egy nagyobb projekt esetén a munkadíj az összköltség jelentős részét adja, így a rezsióradíj emelkedése végül több százezer forintos többletet is jelenthet. Mit tehetnek az építkezők? A szakértők szerint a jelenlegi piaci környezetben különösen fontos a pontos tervezés és az árajánlatok összehasonlítása. Érdemes: több kivitelezőtől ajánlatot kérni; előre rögzíteni az árakat szerződésben; időben megrendelni az építőanyagokat; számolni tartalékkerettel az esetleges áremelkedések miatt. Az is sokat segíthet, ha a beruházás előtt részletes költségterv készül, amely nemcsak az anyagköltségeket, hanem a munkadíjakat és az esetleges árváltozásokat is figyelembe veszi. Továbbra sem olcsóbb a felújítás Bár az építőipari piac a korábbi évek hektikus időszaka után valamelyest stabilizálódott, a költségek csökkenésére egyelőre kevés esély mutatkozik. Az építőipari rezsióradíj emelése azt jelzi, hogy a kivitelezési oldalon továbbra is erős a költségnyomás, amit végső soron az építtetők és a felújítók is megérezhetnek.
Facebook leállás: újra akadozott a Meta rendszere
Újra leállt a Facebook? Egyre többször akadoznak a Meta szolgáltatásai A Facebook leállás ismét sok felhasználó figyelmét felkeltette, miután július 19-én reggel tömeges hibajelentések érkeztek a Facebook, a Messenger és az Instagram működésével kapcsolatban. A Downdetector oldalán rövid idő alatt megugrott a bejelentések száma, ami arra utalt, hogy nem egyedi hibáról, hanem szélesebb körű problémáról lehet szó. Mi történt a Meta rendszereivel? A beszámolók szerint több felhasználó nem tudta megfelelően elérni a Facebookot, egyeseknél a rendszer azt jelezte, hogy a fiók pillanatnyilag nem érhető el. A problémák a Messenger és az Instagram használata során is jelentkeztek, ami arra utalhat, hogy a Meta infrastruktúrájának egy központi eleme érintett lehetett. A rendelkezésre álló adatok alapján a webes felületek voltak a leginkább érintettek, miközben a mobilalkalmazások sok esetben tovább működtek. Egyre gyakoribbak a nagy platformokat érintő fennakadások Az elmúlt években nem ez volt az első eset, hogy a Meta szolgáltatásaival problémák adódtak. A közösségi oldalak működtetése rendkívül összetett technológiai háttérre épül, amely adatközpontok, szerverek és hálózati rendszerek ezreit foglalja magában. Már egy kisebb konfigurációs hiba vagy hálózati probléma is elegendő lehet ahhoz, hogy felhasználók milliói tapasztaljanak kimaradást. Éppen ezért a szakértők szerint a teljes szolgáltatáskimaradások ugyan ritkák, de időről időre elkerülhetetlenek a világ legnagyobb online rendszereinél. Nem csak a felhasználókat érinti A közösségi oldalak ma már jóval többet jelentenek egyszerű kommunikációs felületnél. Számos vállalkozás ügyfélszolgálata, marketingje és értékesítése is a Meta platformjaira épül. Egy rövidebb Facebook leállás esetén is előfordulhat, hogy: megszakad az ügyfélkapcsolat, késnek a válaszok az érdeklődőknek, leállnak a hirdetések, csökken az online forgalom. Ezért a digitális szakemberek régóta azt javasolják, hogy a vállalkozások ne egyetlen platformra építsék teljes online jelenlétüket. Korábban már foglalkoztunk a témával Nem ez az első alkalom, hogy a Meta rendszerei nehézségekbe ütköznek. Egy korábbi leállás során szintén komoly fennakadások jelentkeztek a szolgáltatások működésében. Kapcsolódó cikkünk: Facebook leállás: világszerte akadozott a Messenger és az Instagram is Mit tehetnek a felhasználók? Amikor egy ilyen jellegű hiba jelentkezik, érdemes először ellenőrizni, hogy mások is tapasztalják-e a problémát. Erre jó lehetőséget nyújtanak a szolgáltatásfigyelő oldalak, például a Downdetector. A legtöbb esetben az ilyen fennakadások szerveroldali problémára vezethetők vissza, így a felhasználók részéről nincs szükség külön beavatkozásra. A szolgáltatás általában automatikusan helyreáll, amint a problémát elhárítják.
Csütörtöki időjárás: felhőszakadás, jégeső és 34 fokos hőség is jöhet
Forróság után lecsaphatnak a zivatarok: több térségben is felhőszakadásra figyelmeztetnek A csütörtöki nap ismét igazi nyári időt hoz Magyarországra, a hőmérséklet sok helyen megközelítheti vagy akár meghaladhatja a 30 fokot. A kánikulát azonban több térségben heves záporok és zivatarok szakíthatják meg, amelyekhez felhőszakadás, viharos széllökések és helyenként jégeső is társulhat. A meteorológiai szolgálat emiatt több vármegyére figyelmeztetést adott ki. Napos kezdés után romolhat az idő A reggeli órákban még sokfelé kellemes nyári idő várható, bár a Dunántúl déli és nyugati részein már korábban megjelenhetnek vastagabb felhők. A délelőtt folyamán egy csapadékrendszer érkezhet, amely elsősorban a Dunántúlt és a Duna–Tisza köze déli területeit érintheti. A meteorológusok szerint a legintenzívebb cellákból rövid idő alatt akár 30–40 milliméter csapadék is lehullhat, ami helyi vízátfolyásokat és átmeneti elöntéseket okozhat. A délután sem lesz nyugodt Bár a reggeli csapadéktömb fokozatosan gyengülhet, a délutáni felmelegedés újabb zivatarok kialakulását segítheti elő. Legnagyobb eséllyel az Északi-középhegység térségében, valamint az Alpokalján pattanhatnak ki újabb viharok. Az erősebb zivatarokat: 55–70 km/órás széllökések, intenzív villámlás, rövid ideig tartó felhőszakadás, kisebb méretű jég is kísérheti. A hőség továbbra is velünk marad A záporok és zivatarok ellenére a hőmérséklet országszerte magas marad. A délutáni csúcsértékek jellemzően 29 és 34 fok között alakulnak, az Alföld egyes részein pedig még ennél is melegebb lehet. Több helyen a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot, ami tartós hőségnek számít. A fülledt levegő miatt sokan nehezebben viselhetik a meleget, különösen a kisgyermekek, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők. Mire érdemes figyelni? A szakemberek azt javasolják, hogy mindenki kövesse a friss radar- és riasztási információkat, mert a nyári zivatarok nagyon gyorsan kialakulhatnak. Különösen fontos: elegendő folyadék fogyasztása, a déli órákban a tűző nap kerülése, autók árnyékos vagy fedett helyre állítása, szabadtéri programok előtt az aktuális előrejelzés ellenőrzése. A villámlással kísért zivatarok idején ajánlott elhagyni a nyílt tereket és a vízpartokat, mivel ilyenkor jelentősen nő a balesetveszély. Estére csillapodhatnak a viharok Az előrejelzések alapján az esti órákra fokozatosan megszűnhetnek a zivatarok, az éjszaka pedig többnyire száraz időt hozhat. A levegő azonban továbbra is meleg marad, a minimum-hőmérséklet sok helyen 15–20 fok között alakul.
Miért csípnek meg jobban a szúnyogok? A tudomány megtalálhatta a választ
Szúnyogmágnes vagy? A tudomány szerint a bőröd is elárulja, miért téged csípnek meg Nyári estéken sokan tapasztalják ugyanazt a furcsa jelenséget: egy társaságban ülve valakit szinte békén hagynak a szúnyogok, míg másokat percek alatt több csípés is ér. A kutatók szerint ez nem véletlen, és nem is pusztán szerencse kérdése. A tudomány ma már egyre pontosabban érti, mi alapján választják ki áldozataikat ezek a vérszívó rovarok. A válasz a légzésünkben, a testhőmérsékletünkben, a bőrünkön élő baktériumokban és részben a genetikánkban keresendő. A szúnyogok valójában kifinomult vadászok Sokan úgy gondolják, hogy a szúnyogok véletlenszerűen repkednek az emberek körül, valójában azonban rendkívül érzékeny érzékszervekkel rendelkeznek. A nőstény szúnyogok – hiszen csak ők csípnek – több kilométerről ugyan nem találnak meg minket, de akár 10 méteres távolságból is képesek érzékelni a kilélegzett szén-dioxidot, amely számukra olyan, mint egy világító jelzőfény. Éppen ezért a nagyobb testalkatú emberek, valamint azok, akik intenzívebben lélegeznek, gyakran vonzóbb célponttá válhatnak. Futás, kerékpározás vagy egy kiadós séta után ezért gyakran több szúnyog jelenik meg a közelünkben. Nem minden ember illata egyforma Az utóbbi évek kutatásai szerint a legfontosabb tényező talán nem is a szén-dioxid, hanem a bőrünk egyedi kémiai „aláírása”. Bőrünk felszínén baktériumok milliárdjai élnek, amelyek a verejték és a faggyú lebontása során különféle vegyületeket termelnek. Ezek az anyagok folyamatosan a levegőbe kerülnek, és egyfajta szagmintát hoznak létre. Bár az ember számára ezek a különbségek többnyire észrevehetetlenek, a szúnyogok rendkívül érzékenyek rájuk. A kutatások szerint különösen az ammóniát, a tejsavat és bizonyos zsírsavakat tartalmazó illatprofilok lehetnek vonzóak a vérszívók számára. Emiatt előfordulhat, hogy két ember ugyanazon a helyen ülve teljesen eltérő számú csípést szenved el. A testhő is fontos szerepet játszik A szúnyogok infravörös érzékelésre is képesek, vagyis a melegebb testfelületeket könnyebben észreveszik. Ez magyarázza, hogy edzés után miért nőhet a csípések száma, illetve miért gyakori célpontjai a várandós nők a vérszívóknak. A terhesség során a szervezet több hőt termel, az anyagcsere fokozódik, és a légzés intenzitása is növekszik. A szúnyogok számára mindhárom tényező erős vonzerőt jelent. Tényleg számít a vércsoport? A vércsoportok és a szúnyogcsípések kapcsolatát több kutatás is vizsgálta. Egyes eredmények szerint a 0-s vércsoportú emberek gyakrabban válhatnak célponttá, mint az A vagy B vércsoportúak. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a vércsoport önmagában nem magyarázza meg a különbségeket. A bőrön keresztül kibocsátott kémiai anyagok, a testhőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás együttesen sokkal nagyobb hatással vannak arra, hogy a szúnyogok kit választanak. A genetika is közbeszólhat Valószínűleg mindenki ismer olyan embert, akin egyetlen csípés hatalmas duzzanatot okoz, míg mások alig veszik észre ugyanazt a sérülést. Ennek hátterében az immunrendszer működése állhat. A kutatók kapcsolatot találtak bizonyos immunológiai gének és a szúnyogcsípésre adott reakciók között. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a csípések száma lehet eltérő, hanem az is, hogy mennyire visel meg bennünket egy-egy találkozás a vérszívókkal. Mit tehetünk a szúnyogok ellen? Bár az egyéni adottságokat nem tudjuk megváltoztatni, jelentősen csökkenthetjük a csípések esélyét. A szakértők elsősorban a következőket javasolják: szúnyogriasztó készítmények használata; hosszú ujjú ruházat viselése alkonyatkor; állóvizek megszüntetése a kertben; szúnyogháló alkalmazása; sportolás után zuhanyzás és ruhacsere. A modern kutatások azt mutatják, hogy a szúnyogok célpontválasztása sokkal összetettebb folyamat, mint korábban gondoltuk. Nem a „finom vér” miatt kedvelnek valakit jobban, hanem egy bonyolult biológiai jelrendszer alapján döntenek. A légzésünk, a bőrünkön élő mikroorganizmusok és genetikai adottságaink együtt alakítják ki azt az egyedi profilt, amely alapján a szúnyogok kiválasztják következő áldozatukat.
Ismeretlen ősbolygó nyomait fedezték fel egy különleges meteoritban
Elveszett ősbolygó nyomaira bukkantak egy különleges meteoritban A Naprendszer születésének időszaka ma is számos titkot rejt a csillagászok számára. Egy friss kutatás azonban újabb darabot illeszthet be a több mint 4,5 milliárd éves kirakósba: egy ritka meteorit vizsgálata arra utal, hogy egy mára teljesen eltűnt, akár a Holdnál vagy a Marsnál is nagyobb ősi bolygó maradványai érkezhettek a Földre. Egy különleges meteorit vezette nyomra a kutatókat A tudósok az NWA 12774 jelű meteoritot vizsgálták, amely az úgynevezett angrit típusú meteoritok rendkívül ritka csoportjába tartozik. Az ismert több mint 80 ezer meteorit között mindössze néhány tucat ilyen példányt tartanak számon, ezért minden új lelet kiemelt figyelmet kap a kutatók körében. Az angritok különlegessége, hogy a Naprendszer legősibb magmás kőzetei közé tartoznak. Ezek a kozmikus kövek olyan időszakból származnak, amikor a bolygók még csak kialakulóban voltak, így fontos információkat őriznek bolygórendszerünk korai történetéről. Hatalmas nyomás alatt születhetett a kőzet A vizsgálatok során a kutatók egy különleges ásványt, alumíniumban gazdag klinopiroxént azonosítottak a meteoritban. Az ásvány kémiai összetétele alapján arra jutottak, hogy a kőzet rendkívül nagy nyomáson alakulhatott ki. A számítások szerint ehhez legalább 1,75 gigapascal nyomásra volt szükség, ami jóval meghaladja a Mariana-árok legmélyebb pontján mérhető nyomást. Ilyen körülmények csak egy jelentős méretű égitest belsejében jöhettek létre. A kutatók becslése alapján az égitest átmérője legalább 2000 kilométer lehetett, de egyes modellek szerint akár 3600 kilométeres vagy annál is nagyobb objektumról beszélhetünk. Ez már megközelíti a Hold méretét, sőt bizonyos számítások szerint akár a Mars nagyságát is elérhette. Egy mára eltűnt világ emléke A szakemberek szerint a meteorit nem egy ma is létező bolygóról vagy kisbolygóról származik. Minden jel arra utal, hogy egy különleges összetételű protobolygó – vagyis bolygókezdemény – része lehetett, amely a Naprendszer kialakulásának hajnalán létezett. Ez az ősi égitest valószínűleg alig néhány millió évvel a Naprendszer megszületése után formálódott. Abban az időben a fiatal Nap körüli anyagkorong még nem keveredett teljesen össze, ezért bizonyos térségekben szokatlan összetételű anyagok halmozódhattak fel. Ennek következtében olyan bolygókezdemények is kialakulhattak, amelyek jelentősen eltértek a ma ismert kőzetbolygóktól. Egy ősi kozmikus katasztrófa pusztíthatta el A kutatók feltételezése szerint az ismeretlen ősbolygó egy hatalmas ütközés során semmisülhetett meg. A Naprendszer korai időszakában az ilyen összeütközések gyakoriak voltak, és kulcsszerepet játszottak a bolygók fejlődésében. A becsapódás szinte teljesen szétrombolhatta az égitestet, amelyből mára csak néhány apró töredék maradhatott fenn. Elképzelhető, hogy az angrit meteoritok jelentik az egyetlen közvetlen bizonyítékot egy olyan bolygó létezésére, amely több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt tűnt el a Naprendszerből. Miért fontos ez a felfedezés? A meteoritok valóságos időkapszulák a tudomány számára. A bennük rejtőző ásványok és kémiai nyomok segítenek rekonstruálni a Naprendszer kialakulásának első néhány millió évét, amelyről nagyon kevés közvetlen bizonyíték áll rendelkezésre. Ha a feltételezések helyesek, akkor ez a meteorit egy olyan világ utolsó emléke lehet, amely soha nem fejlődött teljes értékű bolygóvá, mégis fontos szerepet játszott a Naprendszer történetében.
Gombafonalak hálózata: 110 billiárd kilométer rejtőzik a talajban
A talajt hajlamosak vagyunk élettelen barna rétegnek tekinteni, pedig minden lépésünkkel egy felfoghatatlanul összetett élő rendszer fölött járunk. A kutatók most először készítettek globális térképet a növények gyökereihez kapcsolódó gombafonalakról. Az eredmények szerint ez a föld alatti hálózat nemcsak óriási, hanem bolygónk élelmiszer-termelésében és éghajlatának szabályozásában is kulcsszerepet játszik. Amikor gombára gondolunk, többnyire az erdők talajából előbújó kalapos termőtestek vagy az élelmiszerként fogyasztott csiperke jut eszünkbe. Az élőlény nagyobb része azonban rendszerint láthatatlan marad: a talajban mikroszkopikus fonalak, úgynevezett hifák szövevényes rendszere terjeszkedik. Ezek összességét micéliumnak nevezzük. A fonalak behálózhatják a növények közvetlen környezetét, behatolhatnak a gyökerek szöveteibe, és olyan területekről is vizet, illetve tápanyagokat szállíthatnak, amelyeket a növény önmagában nem érne el. Egy nemzetközi kutatócsoport most először próbálta globális léptékben megbecsülni az arbuszkuláris mikorrhiza gombák föld alatti hálózatának kiterjedését. A vizsgálat szerint a bolygó felső talajrétegeiben található gombafonalak teljes hossza megközelítheti a 110 billiárd kilométert. Ez körülbelül 11 500 fényévnek felel meg, vagyis csillagászati értelemben is hatalmas távolságról beszélünk. Egy teáskanál talajban tízméternyi hálózat lehet A felfoghatatlan globális adat kisebb léptékben talán még szemléletesebb. A kutatók becslése alapján egyetlen teáskanálnyi egészséges talajban akár tíz méternyi mikorrhizás gombafonal is megbújhat. Ezek a csupán töredék hajszálvastagságú képződmények rendkívül sűrű hálózatot alkotnak a növények gyökerei körül. Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák szoros együttműködésben élnek a szárazföldi növényfajok mintegy 70 százalékával. A kapcsolat mindkét fél számára előnyös: a növény a fotoszintézis során előállított szénvegyületekkel látja el a gombát, cserébe a gombafonalak vizet és nehezen hozzáférhető ásványi tápanyagokat – különösen foszfort – közvetítenek a gyökerekhez. A finom fonalak lényegesen keskenyebbek a növényi gyökereknél, ezért a talaj apró pórusaiba is be tudnak hatolni. Segítségükkel a gyökérrendszer akár százszor nagyobb talajtérfogat erőforrásaihoz férhet hozzá. Ez különösen szárazság vagy tápanyaghiány idején jelenthet komoly előnyt a növényeknek. Gépi tanulással térképezték fel a láthatatlan világot A föld alatti hálózatot természetesen nem lehet egyszerűen lefényképezni egy műholddal. A kutatóknak ezért többféle adatot és technológiát kellett összekapcsolniuk. A becslésekhez 322 korábbi kutatás eredményeit, valamint több mint 16 ezer, világszerte begyűjtött talajminta adatait használták fel. A terepi információkat talajkémiai, éghajlati és növényzeti adatokkal egészítették ki, majd gépi tanulási modellek segítségével következtettek a gombafonalak sűrűségére azokon a területeken is, ahonnan nem álltak rendelkezésre közvetlen mérések. A számítások pontosításához laboratóriumban nevelt gombahálózatokat is vizsgáltak. Egy robotizált képalkotó rendszer több mint 300 ezer mérést végzett az élő hifákon. Ezek az adatok tették lehetővé, hogy a hálózat becsült hosszát tömegre és széntartalomra is átszámítsák. Az eredmények alapján a világ arbuszkuláris mikorrhiza-hálózatai mintegy 300 millió tonna szenet tartalmazhatnak. Ez a tömeg a becslések szerint négyszer-hatszor nagyobb, mint a Földön élő teljes emberiség együttes testtömege. A gyepek alatt rejtőzik a hálózat jelentős része Az első globális térkép egyik legfontosabb felismerése, hogy a gombafonalak eloszlása korántsem egyenletes. A világ arbuszkuláris mikorrhiza-hálózatának körülbelül 40 százaléka a füves élőhelyek talajában található. Különösen sűrű hálózatokat jeleztek előre többek között Dél-Szudán időszakosan vízzel borított gyepein, a floridai Everglades területén és a Tibeti-fennsíkon. Ez azért figyelemre méltó, mert a környezetvédelemben általában az erdők kapják a legnagyobb nyilvánosságot. A gyepek föld alatti élővilága jóval kevésbé látványos, miközben ezek az ökoszisztémák is jelentős mennyiségű szenet tárolnak, táplálékhálózatokat működtetnek és hatással vannak a talaj vízháztartására. A kutatás szerint ráadásul a legsűrűbb gombahálózatokkal rendelkező területek mintegy 95 százaléka kívül esik a természetvédelmi oltalom alatt álló régiókon. A nagyüzemi mezőgazdaság megritkíthatja a hálózatot A térkép nemcsak a föld alatti élet gazdagságát mutatja meg, hanem annak sérülékenységét is. A mezőgazdasági termőterületek alatt a gombafonalak becsült sűrűsége átlagosan mintegy 47–50 százalékkal alacsonyabb, mint a természetes ökoszisztémákban. Ennek hátterében több tényező állhat. Az intenzív talajművelés fizikailag felszakíthatja a fonalakat, a növénytakaró hiánya megszakíthatja a gombák tápanyagellátását, egyes növényvédelmi eljárások és a túlzott műtrágyahasználat pedig átalakíthatja a talaj biológiai közösségét. A ritkább hálózat következménye nem pusztán az, hogy kevesebb gomba él a talajban. Csökkenhet a növények víz- és tápanyagfelvételének hatékonysága, lassulhat a tápanyagok körforgása, és gyengülhet a talaj környezeti stresszel szembeni ellenálló képessége. A klímavédelem láthatatlan szereplői A mikorrhizás gombák a globális szénkörforgásban is fontos szerepet játszanak. A növények által a légkörből megkötött szén egy része a gyökereken keresztül a gombákhoz jut, majd bekerül a talaj élő rendszerébe. A kutatói becslések szerint ezek a hálózatok évente körülbelül négymilliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő szénmennyiséget közvetíthetnek a talaj felé. Ez az emberi tevékenységből származó éves szén-dioxid-kibocsátás hozzávetőleg 11 százalékának felel meg. Fontos ugyanakkor, hogy a föld alá kerülő szén nem feltétlenül marad ott tartósan: egy részét a talaj élőlényei idővel visszajuttatják a légkörbe. A gombahálózatok megőrzése ezért nem helyettesíti a fosszilis energiahordozók használatának csökkentését. A talaj élővilágának védelme azonban hozzájárulhat az ökoszisztémák egészségéhez, a termőföldek ellenálló képességéhez és a természetes szénkörforgás fenntartásához. Ideje másként néznünk a talajra A most elkészült térkép nem egy végleges leltár, hanem egy új kutatási korszak kezdete. Segítségével azonosíthatók lehetnek azok a föld alatti élőhelyek, amelyek különleges védelmet igényelnek, valamint azok a mezőgazdasági régiók, ahol a talajkímélőbb gazdálkodás különösen sokat jelenthet. A felfedezés üzenete egyszerű, mégis alapvető: az egészséges növényzet nemcsak abból áll, amit a felszínen látunk. A rétek, erdők és termőföldek alatt egy ősi biológiai infrastruktúra működik, amely már több százmillió éve támogatja a szárazföldi életet. A következő alkalommal, amikor végigsétálunk egy füves területen, érdemes arra gondolni, hogy a cipőnk talpa alatt kilométereken át futó, élő szálak kapcsolják össze a növényeket a talajjal. Bolygónk egyik legnagyobb hálózata ugyanis nem az internet – hanem az a láthatatlan rendszer, amely csendben, a föld mélyén tartja életben a felszíni világot.
Sam Neill halála: elhunyt a Jurassic Park legendás színésze
Meghalt Sam Neill, a Jurassic Park legendás sztárja A filmvilág egyik ikonikus alakját gyászolja a közönség: 78 éves korában elhunyt Sam Neill új-zélandi színész, akit a legtöbben a Jurassic Park-filmek tudós paleontológusaként, Dr. Alan Grant szerepében ismertek meg. A család közlése szerint a színész 2026. július 13-án, Sydney-ben hunyt el, szerettei körében. Halála váratlanul érte a hozzátartozókat és a rajongókat is.
Facebook leállás: világszerte akadozott a Messenger és az Instagram is
A Facebook leállás több millió felhasználót érintett világszerte, amikor a Meta több szolgáltatása egyszerre vált részben vagy teljesen elérhetetlenné. Sok internetező számára ismerős érzés, amikor egy alkalmazás nem tölt be megfelelően, ám június közepén ennél jóval nagyobb problémával szembesültek a felhasználók. A Facebook, a Messenger, az Instagram és a Threads egyszerre kezdett hibásan működni, ami rövid idő alatt világszerte tömeges panaszokat váltott ki. A fennakadás nemcsak a mobilalkalmazásokat, hanem a böngészőből elérhető verziókat is érintette. Néhány perc alatt ellepték a hibajelentések az internetet A problémák délután jelentkeztek, amikor sok felhasználót automatikusan kijelentkeztettek a Facebookról és a Messengerből. A visszajelentkezési kísérletek során hibaüzenetek jelentek meg, másoknál pedig a hírfolyam maradt teljesen üres. A szolgáltatásfigyelő oldalak gyorsan jelezték, hogy nem egyedi hibáról, hanem globális fennakadásról lehet szó. Az ilyen események jól mutatják, milyen mértékben függ a világ néhány nagy technológiai platformtól. A Meta szolgáltatásait naponta emberek milliárdjai használják kommunikációra, üzleti kapcsolattartásra, ügyfélszolgálatra vagy tartalomfogyasztásra. Nem először történik hasonló leállás A közösségi média történetében korábban is előfordultak jelentős üzemzavarok. Az elmúlt évek egyik legismertebb esete 2021-ben történt, amikor a Facebook, a Messenger, az Instagram és a WhatsApp órákra elérhetetlenné vált a hibás hálózati konfiguráció miatt. A szakértők szerint az ilyen globális kiesések gyakran szerveroldali konfigurációs hibákra, adatközponti problémákra vagy hálózati útválasztási gondokra vezethetők vissza. Bár az esetek többségét gyorsan elhárítják, a felhasználók számára már néhány percnyi szolgáltatáskimaradás is komoly fennakadást okozhat. A Meta gyorsan reagált A vállalat szóvivője, Andy Stone a kiesés idején közölte, hogy a cég tud a problémáról, és dolgoznak a szolgáltatások helyreállításán. Rövid időn belül javulás mutatkozott, a felhasználók egy része ismét hozzáférhetett a platformokhoz, bár kezdetben lassabb működésről számoltak be. A cég ugyanakkor nem részletezte azonnal, hogy pontosan mi okozta az üzemzavart. Mi történik egy globális leállás során? Egy ilyen méretű technológiai platform mögött több ezer szerver, adatközpont és hálózati kapcsolat dolgozik egyszerre. Ha a rendszer egyik kritikus eleme meghibásodik, dominószerű hatás alakulhat ki, amely rövid idő alatt országokon és kontinenseken átívelő problémát okozhat. Különösen érzékenyek erre azok a vállalkozások, amelyek: Facebook-oldalon kommunikálnak ügyfeleikkel; Messenger-alapú ügyfélszolgálatot használnak; Instagramon értékesítenek termékeket; Meta-hirdetésekből szerzik a forgalmuk jelentős részét. Egyre fontosabb a több lábon állás Digitális szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy egy vállalkozás ne kizárólag egyetlen közösségi platformra építse jelenlétét. Egy váratlan leállás során könnyen megszakadhat a kapcsolat az ügyfelekkel, ami bevételkiesést is okozhat. Ezért érdemes: saját weboldalt működtetni; e-mail listát építeni; több közösségi platformon jelen lenni; alternatív kommunikációs csatornákat fenntartani. A mostani fennakadás ismét emlékeztette a felhasználókat arra, hogy a legnagyobb technológiai rendszerek sem sebezhetetlenek.
Dinoszauruszok kihalása: új nyomot találtak a kutatók
Nem maga az aszteroida ölhette meg a dinoszauruszokat? Új részletek derültek ki a kihalásról A dinoszauruszok kihalása több mint fél évszázada foglalkoztatja a tudósokat, és bár ma már szinte biztosnak tekinthető, hogy egy hatalmas aszteroida becsapódása indította el a végzetes folyamatokat, a kutatók még mindig vizsgálják, pontosan mi okozta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges kihalását. Egy új kutatás szerint elképzelhető, hogy nem maga a becsapódás, hanem a légkörbe jutó hatalmas mennyiségű por és törmelék okozta a végső csapást. Egyetlen nap alatt megváltozott a Föld története Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt egy több kilométer átmérőjű égitest csapódott a mai Mexikói-öböl térségébe, létrehozva a Chicxulub-krátert. A becsapódás következtében óriási mennyiségű anyag került a légkörbe, globális tüzek alakultak ki, és drasztikus éghajlatváltozás kezdődött. A katasztrófa végül a Föld élővilágának mintegy 75 százalékát pusztította el, köztük a nem madár dinoszauruszokat is. Új nyomra bukkantak a kutatók A legfrissebb vizsgálatok alapján az aszteroida valószínűleg egy rendkívül ritka, úgynevezett CO-kondrit meteorittípushoz tartozhatott. A kutatók a becsapódás után világszerte kialakult üledékrétegek nikkelizotópos elemzésével jutottak erre a következtetésre. A felfedezés azért érdekes, mert ezek a meteoritok viszonylag kevés ként tartalmaznak. Korábban sok tudós úgy vélte, hogy a légkörbe jutó kén jelentős szerepet játszott a globális lehűlésben. Az új eredmények azonban arra utalnak, hogy a becsapódás során keletkező finom por és törmelék lehetett a legfontosabb tényező. Évekig tartó sötétség alakulhatott ki A modellek szerint a légkör felső rétegeibe jutó por hosszú időre elzárhatta a napfényt. A fotoszintézis lelassult vagy teljesen leállt, a növények tömeges pusztulása pedig az egész táplálékláncot összeomlaszthatta. A növényevők élelem nélkül maradtak, őket pedig a ragadozók követték. A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy a kihalás nem azonnal, hanem fokozatosan söpört végig a bolygón. Nem minden élőlény tűnt el Bár a dinoszauruszok kihalása az egyik legismertebb esemény a földtörténetben, számos állatcsoport túlélte a katasztrófát. Az új kutatások szerint például a cápákat és rájákat jóval kisebb arányban érintette a tömeges kihalás, mint korábban gondolták. Egyes becslések szerint a fajok mindössze körülbelül 10 százaléka tűnt el. A túlélők közé tartoztak számos madárfaj ősei, kisebb emlősök és különböző tengeri élőlények is. Meglepően gyors volt a természet regenerációja Sokáig úgy gondolták, hogy az életnek több tízezer évre volt szüksége a talpra álláshoz. Új kutatások azonban azt mutatják, hogy bizonyos planktonfajok már néhány ezer évvel a becsapódás után megjelentek, ami geológiai léptékben rendkívül gyors alkalmazkodásnak számít. A tudósok szerint ez azt bizonyítja, hogy az élővilág sokkal gyorsabban képes alkalmazkodni a szélsőséges környezeti változásokhoz, mint azt korábban feltételezték. A dinoszauruszok kihalása ma is tartogat meglepetéseket Bár az aszteroida-becsapódás ténye ma már széles körben elfogadott, a kutatások továbbra is új részleteket tárnak fel arról, pontosan milyen folyamatok vezettek a dinoszauruszok eltűnéséhez. A legújabb eredmények alapján egyre valószínűbb, hogy a légkört beborító porfelhő és az azt követő globális éghajlati összeomlás játszotta a legfontosabb szerepet a kihalási eseményben.