Földönkívüliek a Bibliában

Vajon előfordulhat olyan tényállás, hogy a jelenleg is közforgalomban lévő Ótestamentumban űrutazásról találunk részletes leírást és beszámolót? Nos, nagyon úgy fest, hogy i.e. 573-ban egy Ezékiel nevű prófétát űrutazásra vittek az idegenek és olyan tudást osztottak meg vele, amely több 20. századi tudóst – köztük egy NASA-mérnököt – is arra sarkallt, hogy a végére járjon a dolognak.

A történet ott kezdődik, hogy az izraeliták egy részét a babiloniak fogságba hurcolják. Ez az úgynevezett babiloni fogság kezdete (i.e. 597). Akkoriban egy Bussi pap Ezékiel nevű fia furcsa „találkozásokat” él át, amelyeket ő az Istennel való találkozásokként aposztrofál.

Gyakorlatilag egy ismeretlen eredetű lénycsoport több alkalommal is elviszi Ezékielt egy épületkomplexumhoz – talán egy templomhoz –, amelyet pontosan felmérnek és alaposan megismertetnek vele. Ezekről a kiruccanásokról Ezékiel hűen be is számol. Végül, i.e. 560 környékén meghal.

Ezékiel próféta írásai megmaradnak az utókor számára, amelyet továbbörökítenek. A Tóra összeállítói azon vitatkoznak, hogy megfelelnek-e a sajátos kívánalmaiknak Ezékiel idézetei, illetve méltók-e a Tórába való bekerülésre vagy sem. Az egyik rabbi (Chananiah) közbenjárására végül bekerül Ezékiel története, majd a Vulgataba (latin nyelvű Bibliába) is beiktatják. Később több fordító megküzd a próféta szövegével, de nem mindig tudják pontosan értelmezni és szabatosan fordítani. A svájci Erich von Däniken felállít egy olyan hipotézist, mely szerint egykoron idegen látogatók érkeztek a világűrből és tanításokat osztottak meg többek között Ezékiellel is. Lássunk erre néhány elgondolkodtató idézetet a mai Bibliából. Az idézetek Ezékiel próféta könyvéből valók:

„1.És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.”

„13.És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égő üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tűznek fényessége vala, és a tűzből villámlás jöve ki.

14. És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása.

15. És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az ő négy orczájok felől.

16. A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna;
17. Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban;

18. És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva valának szemekkel köröskörül mind a négynél.

19. És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is.

20. A hová a lélek vala menendő, mennek vala, a hová tudniillik a lélek vala menendő, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.”

(Ezékiel könyve 1. rész)

„2. És ímé, Izráel Istenének dicsősége jő vala napkelet felől, és zúgása, mint nagy víz zúgása, és a föld világos vala az ő dicsőségétől.”

(Ezékiel könyve 43. rész)

A leggyakrabban megfogalmazott és valljuk be, nem alaptalan felvetés az szokott lenni, hogy ha ilyen éktelen dübörgés és füst közepette száll le a szerkezet, amely sugárzik, szikrázik és felhőt kavar, akkor vajon ez biztosan magának a Mindenható Isten a belépője, vagy valaki másé? Ha a Mindenhatóé, akkor minek ez a parádé? Miért nem jelenik meg egyszerűen és kész?

Azután, láthatjuk, hogy a kerekek a szárnyakkal együtt emelkednek fel, ami valamifajta repülő járműre, illetve fejlett technológiára enged következtetni. Újabb idézet következik:

„24. És hallám szárnyaik zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat.

25. És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.

26. És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül;

27. És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz volna. És fényesség vala körülötte,

28. Mint a milyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.”

(Ezékiel könyve 1. rész)
„12.És fölemele engem a lélek, és hallék mögöttem nagy dörgés szavát: Áldott az Úrnak dicsősége az ő helyéről.

13. És amaz állatok szárnyainak zúgását, a melyek egymást érik vala, és mellettök a kerekek csikorgását, és nagy dörgés szavát.”

(Ezékiel könyve 3. rész)

Ezután megtaláljuk a különleges jármű leírását is. Pár érzékletes sor a teljesség igénye nélkül:

„9. És látám, és ímé, négy kerék vala a Kérubok mellett, egyik kerék vala az egyik Kérub mellett és a másik kerék a másik Kérub mellett, és olyanok valának a kerekek, mintha tarsiskőből volnának.

10. És mintha volna mind a négyöknek ugyanazon egy formája, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna.

11. Jártokban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártokban, hanem arra, a merre a fő fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentökben.

12. És egész testök és hátok és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel köröskörül mind a négy kerekükön.

13. Hallám, hogy a kerekeket forgókerekeknek nevezték fülem hallatára.”

(Ezékiel könyve 10. rész)

A korábban említett templom vagy leszálló bázis leírásával sem fukarkodik Ezékiel. Megint nem a teljesség igényével idéznék, csupán utalnék az idevonatkozó igehelyre:

„1. És bevitt engem a templomba, és megméré a gyámoszlopokat, hat sing széles vala egyfelől és hat sing széles másfelől a gyámoszlopok szélessége.

2. És az ajtó szélessége tíz sing vala, és az ajtó oldalfalai öt sing egyfelől és öt sing másfelől; és megméré hosszúságát is negyven singre, szélességét pedig húsz singre.

3. És beméne belsejébe, és megméré az ajtó gyámoszlopait két singre, és az ajtót hat singre, és az ajtó oldalfalait hét singre.

4. És megméré hosszúságát húsz singre, és szélességét húsz singre a templom felé, és mondá nékem: Ez a szentek szentje.”

(Ezékiel könyve 41. rész)

Vajon miért osztottak meg ilyesfajta technikai részleteket Ezékiellel az idegenek, avagy az Ótestamentum istensége(i)? Miért volt erre egyáltalán szükség? Mit keres ez a Bibliában? Erre részint válaszol a szöveg, részint mi is kitalálhatjuk.

„11. És ha pirulni fognak mind a miatt, a mit cselekedtek: e ház formáját és berendezését, kijáratait és bejáratait és minden formáit és minden rendeléseit és minden formáit és minden törvényeit jelentsd meg nékik és írd meg szemeik előtt, hogy megtartsák minden formáját és minden rendeléseit, s azokat cselekedjék.

12. Ez a ház törvénye: A hegy tetején egész határa köröskörül igen szentséges. Ímé, ez a ház törvénye.”

(Ezékiel könyve 43. rész)

Ezékiel megbízatása ettől összetettebb, s erről magunk is megbizonyosodhatunk, ha elolvassuk könyvének 40-48. részét.
A teológiai és technológiai elemzésektől idegenkedők és a laikusok kedvéért tegyük hozzá az eddigi fejtegetésekhez, hogy Josef Blumrich NASA-mérnök kifejezetten szerette volna megcáfolni az Ezékiel-könyvhöz kapcsolódó megannyi mítoszt és feltételezést. Ámde, a dolog visszafelé sült el, ugyanis hasonlóságokat, sőt mit több, egybevágóságokat állapított meg Ezékiel leírása és a modern kor űrjármű-tervei között. A NASA szakértő pontról pontra elemezte a bibliai passzusokat. Ily módon sikerült például a leszállóegység négy rotorját is beazonosítania, mint ahogyan a kereket és a szárnyakat is. („az egyik kerék mintha a másik közepén futott volna”).

Ezen tervek alapján fogta magát és megtervezett egy ilyen titokzatos járművet. Később arra következtetésre jutott, hogy az Ezékiel könyvében szereplő eltérítések, vagy utazások akár valósak is lehettek. Hans Herbert Beier pedig 2500 év múltán rekonstruálta Ezékiel kicsinyített templomának mását.

Összességében elképzelhető, hogy a bibliai Ezékiel valóban harmadik típusú találkozásokat élt át, találkozott idegen lényekkel. Bár az egyelőre rejtély, hogy a Templom és az egyéb helyek földrajzilag hol helyezkedtek el, ha egyáltalán a Földön voltak.

Akit ez a téma behatóbban érdekel, annak figyelmébe ajánlom Erich von Däniken Ezékiel próféta űrhajója című könyvét.

forrás: boldognapot.hu