KÉPES AZ AGY ÉRZÉKELNI AZ ESEMÉNYEKET, MIELŐTT AZOK MEGTÖRTÉNNEK?

Képes az agy érzékelni az eseményeket, mielőtt azok megtörténnek? Ez volt a lenyűgöző következtetése egy kísérletsorozatról írt 2012-es tanulmánynak, melyet hét független laboratóriumban végeztek az elmúlt 35 évben, és amely megállapította, hogy az emberi test “látszólag képes érzékelni véletlenszerűen érkező ingereket jövőbeli megjelenésük előtt 1-10 másodperccel.”

A vizsgálatok során fiziológiai méréseket végeztek a résztvevőkön, akiket kiszámíthatatlan eseményeknek vetettek alá, melyek célja, hogy aktiválják a szimpatikus idegrendszert (például provokatív képek mutatásával), valamint “semleges eseményekkel”, melyek nem aktiválják az idegrendszert. Ezek az értékek azt mutatták, hogy az idegrendszer igazodott az esemény jellegéhez (aktiválódott/nem aktiválódott), mi több, az esemény előtti válasz nagysága megfelelt az esemény utáni válasz nagyságával.

Egy még frissebb tanulmányban a kutatók kritikusan elemezték ezeket az eredményeket, figyelembe véve az eredmények lehetséges hétköznapi magyarázatait, és azt is, milyen következményekkel járnak az eredmények, ha valóban egy paradigmát megrázó felfedezésre mutatnak:

A legfontosabb megfigyelés ezekben a vizsgálatokban az, hogy úgy tűnik, az emberi fiziológia képesnek látszik megkülönböztetni a kétértékű kiszámíthatatlan jövőbeli ingereket, mint például az érzelmi, vagy semleges képeket vagy hangokat, a csendet. Ezt a jelenséget előérzetnek nevezik (mint a “jövő megérzésénél”). Ebben a tanulmányban prediktív megelőző aktivitásnak hívjuk, vagy PAA-nak. A jelenség “prediktív”, mert meg tudja különböztetni a közelgő ingert; “megelőző”, mert fiziológiai változások történnek a jövőbeni esemény előtt, és “aktivitás”, mert magában foglal  kardiopulmonáris, bőr, és/vagy idegrendszeri változásokat.

Azt találták, hogy “úgy tűnik, sem megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatok (elfogultság), sem a fiziológiai leletek nem képesek megmagyarázni a PAA-t”, és hogy “a bizonyítékok azt mutatják, hogy van egy időbeli tökrözés a fiziológiai megelőző és utóesemények között, így az eseményt követő fiziológiai válasz jellege összefügg a PAA adott eseménnyel kapcsolatos jellemzőivel.”

A tanulmány szerzői rámutatnak a kutatás lenyűgöző aspektusaira is, mint például arra a tényre, hogy “a PAA egy tudattalan jelenség”, ami “úgy tűnik, hogy hasonlít a jövőbe látásra (tudatában lenni, hogy valami történni fog, mielőtt bekövetkezne), de a PAA konkrétan tudattalan fiziológiai reakciókra utal, szemben a tudatos előérzettel.”

A következmény az, hogy “kell, hogy legyen szükségszerűség a PAA-ra, hogy tudattalan maradjon az idő nagy részében”, tekintettel arra, hogy “ha az idegrendszerünk egy része képes információkat szerezni az eseményekről másodpercekkel a jövő előtt, nem alakul ez az információ tudatossá.”

Van egy szellemes, spekulatív vita, hogy egy ilyen jelenség hogyan lehetséges:

Egy metafora segíthet, hogy intuitív megérzést nyújtson erre a hatásra – nézzünk egy folyót, amiben egy bot van leszúrva. A metafora a következőképpen működik: Képzeld el, hogy a víz jelenlegi folyásiránya a tudatos tapasztalás áramlása az időben (időbeli áramlás), és képzelj el egy behatolást ebbe az áramlásba (a bot), ez egy érzelmi, izgató, vagy más fontos esemény. A legnagyobb zavart a vízben a behatolás okozza (az előrehaladó idő irányában), amely hasonló a fontos eseményeknél tapasztalható tudatos rekcióhoz. De ha megvizsgáljuk a víz áramlását közel a bothoz, láthatóan megjelenik egy kis előtte lévő zavar, előre jelezve a behatolást az ellennyomás miatt. Ez általában nem része a tudatos éberségünknek, ahogy a zavar a víz áramlásában többségében a behatolás után a folyás irányában van.

Ugyanakkor természetesen mint máskor, ezt a jelenséget is fenntartással szükséges kezelni. A szerzők legújabb tanulmánya óvatosságra int mindaddig, amíg a kiterjedtebb kutatások folynak. “Amíg tartanak a standard kísérletek számos laboratóriumban, pontosan ugyanazon eljárást, fiziológiai méréseket és statisztikai elemzéseket használva, addig továbbra is fennáll a lehetősége, hogy ezek a többszörös elemzések befolyásolhatják a PAA-t alátámasztó bizonyítékokat.”

forrás: tudnodkell.info