Marslakókat rejteget az amerikai kormány a híres-hírhedt 51-es körzetben? Átverés volt a Holdra szállás? Rémhír a globális felmelegedés? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében Timothy Melley, a Miami Egyetem professzora. A könyvből a Scientific American folyóirat válogatott ki érdekes részeket.
Az összeesküvés-elméleteket sok társadalomtudós szélsőséges csoportok holdkóros látomásainak tekinti, amelyeket gyakran az amerikai politika „paranoid stílusa” is inspirál, írja Melley Az összeesküvés birodalma (The Empire of Conspiracy) című könyvében. Ez a nézet sok kutatót arra ösztönzött, hogy az összeesküvés-elméletek hívőit paranoiásoknak bélyegezze. A közvélemény-kutatások szerint azonban nem csak a paranoid kisebbség hisz ezekben az elméletekben.
Az amerikaiak 37 százaléka hiszi például, hogy a globális felmelegedés kacsa. 21 százalékuk gondolja úgy, hogy az amerikai kormány eltitkolja az idegen lények létezésének bizonyítékait, és 28 százalékuk meg van győződve arról, hogy egy globalista tervet dédelgető titkos elit erő sző világuralmi összeesküvést. Alig néhány órával a bostoni robbantások után már megjelentek a különféle összeesküvés-elméletek, kezdve attól, hogy a merényletek „belső munkák” voltak egészen addig, hogy a YouTube-ra feltöltött egyes videók azt állították, hogy az egész esemény csak kacsa volt.
Egyesek szerint az ember nem is járt a Holdon
Miért hisz tehát annyi ember az összeesküvés-elméletekben? A legújabb tanulmányok néhány figyelemre méltó megfigyelésre és lehetséges magyarázatra hívják fel a figyelmet.
Ismert például, hogy azok az emberek, akik hisznek valamelyik összeesküvésben, hajlamosak hinni több másikban is. Azt várnánk, hogy kevesen hisznek egymásnak ellentmondó elméletekben, ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Sokan hisznek például abban, hogy Oszama bin Laden még él, de ugyanezek közül többen azt is el tudják képzelni, hogy a terrorista már a látványos kommandóakció előtt halott volt. Ebben nem sok logika van, hiszen Bin Laden nem lehet egyszerre halott és élő.
Az összeesküvés-elméletekben való hitet a közelmúltban összekapcsolták a tudomány elutasításával. Stephen Lewandowsky és munkatársai a Psychological Science folyóiratban megjelent cikkükben a tudomány elfogadását és az összeesküvés-hívők gondolkodásmódját elemzik. Eredményeik arra utalnak, hogy akik több összeesküvés-elméletben hisznek, jelentős hányadban elutasítják a jelentős tudományos következtetéseket, például a globális felmelegedést vagy azt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz.
A nevadai 51-es körzetben sokak hite szerint földönkívülieken kísérleteznek
A British Journal of Psychology folyóiratban megjelent másik közelmúltbeli tanulmány azt mutatja, hogy azok, akik többet foglalkoznak az összeesküvés-elméletekkel, hajlamosak elszakadni a jelentős politikai és társadalmi témáktól. Kimutatták például, hogy akik olyan információkat kaptak, amelyek szerint a globális felmelegedés csak félrevezetés, kevésbé voltak hajlandók az egyéni viselkedésük megváltoztatására, például a szénlábnyomuk csökkentésére. Melley szerint ezek az eredmények azért riasztóak, mert azt mutatják, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztik a társadalmi bizalmatlanságot, és elvonják a figyelmet a fontos tudományos, politikai és társadalmi kérdésekről.
Nem vitás, hogy a közvéleménynek hiteles és érthető információkat kell követelnie a kormánytól, és egészséges szkepticizmussal kell kezelnie a közleményeket – írja Melley. Az összeesküvés-elméletek azonban többet is kínálnak. Igyekeznek magyarázattal szolgálni a fontos társadalmi események alapvető okára, sokszor úgy, hogy erős egyének vagy szervezetek titkos szövetségét vonják be a magyarázatba. Az összeesküvés-elméletek hajlamosak minden eseményt „szándékosnak” és „tervezettnek” beállítani, így alábecsülik a sok politikai és társadalmi megmozdulásban rejlő véletlenszerűséget.
Egyszerűbb kitalációnak tartani a globális felmelegedést, mint elhinni
Egyes korábbi tanulmányok (például amelyik a Political Psychology folyóiratban jelent meg) azt is kimutatták, hogy az összeesküvés-elméletekben való hit a tehetetlenség, a bizonytalanság érzésével párosul, és ezek az elméletek az összetett társadalmi folyamatokra adott egyszerű magyarázataikkal segítenek az embereknek abban, hogy értelmet kapjon számukra a világ. Ily módon helyreállítják a szabályozottság és a megjósolhatóság érzését.
Jó példa erre a klímaváltozás. Míg a legújabb nemzetközi tudományos összefoglalások zöme egyetért abban, hogy az ember által kiváltott globális felmelegedés zajlik, a klímaváltozás következményei gyakran annyira aggasztóak és elszomorítóak, hogy az emberek nehezen tudnak megbirkózni ezzel mind értelmileg, mind érzelmileg. Így sokkal egyszerűbb, megnyugtatóbb és kényelmesebb ahhoz az állításhoz folyamodni, hogy a globális felmelegedés pusztán fantazmagória. Sajnos azonban az igazság nem mindig kényelmes, így ezekben az esetekben sokat ártanak az összeesküvés-elméletek, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek, és megnyugvást adnak az emberek egy részének.
Forrás: Index.hu
