9 meghökkentő tény az álmokról
Az álmok a legtitokzatosabb és a legérdekesebb élmények életünkben. Az ókori Rómában az álmokat az Istenek üzeneteinek tartották, és a szenátus előtt vitatták meg őket. Az álomtolmácsok még a hadvezéreket is elkísérték a hadjárataikra. Azt is tudjuk, hogy sok művész az álmaiból nyert ihletet a műalkotásaihoz. Sajnos elég kevés, amit biztosan tudunk az álmainkról, de összeszedtünk egy rövid listát az álmokról tudott érdekes tényekből.
Mi is pontosan a halál előtti fény?
[dropcap]Az agy elektromos aktivitásának átmeneti növekedése okozhatja a szív megállása után észlelet „fényélmény”.[/dropcap] A Michigani Egyetemen patkányokon figyelték az agy „haldoklásának” pillanatait neurofiziológiai szempontból. A patkányokat szívverésük megállításával a klinikai halál állapotába juttatták, abba, amikor az agy már nem kap vért. A kutatók elektroenkefalográffal figyelték a 9 patkány agyi tevékenységét, és azt tapasztalták, hogy a szív utolsó dobbanását követő 30 másodpercben jelentősen megnövekedett az összehangolt agyi aktivitás, mely nagyon is „tudatánál” lévő és felfokozottan működő agyra utal, ráadásul aktívabbra, mint normál ébrenléti állapotban. Főként a magas frekvenciájú agyhullámok – az úgynevezett gammarezgések – ugrottak meg. Embereknél ez akkor mutatkozik, amikor megpróbálnak összekapcsolni információkat az agy különböző részeiből. Az amerikai kutatók csaknem ugyanolyan agygörbét rögzítettek az összes patkánynál, ami a jelenség általánosságát támasztja alá. Emberek esetében a halálközeli állapotból visszatérők ötöde számol be „túlvilági élményről”: fehér fényű látomásról, élete lepergéséről, vagy arról, hogy „felülemelkedve magán” kívülről látta a testét és annak környezetét. A BBC az amerikai kutatással kapcsolatban megkérdezte Jason Braithwaite-et, a Birminghami Egyetem tudósát, aki szerint rendkívüli körülmények között – mint például a halálközeli állapot – az agy hiperaktívvá válhat. forrás: vidget.hu
Egy tudós, akinek megváltoztatta az életét az agyvérzés! (VIDEÓVAL!)
Jill Bolte Taylor olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki. Megdöbbentő történet. A videót magyar felirattal itt tekintheted meg:
Megvan a bizonyíték a halál utáni életre?
[dropcap]A természetfeletti kutatása[/dropcap] Íme, hét kutatás, mely arra keresi a választ, mi történik a láthatatlan világban. A természet- és humántudósokat is régóta foglalkoztatják a paranormális jelenségek, és közülük nem egy találta már magát a megmagyarázhatatlan, misztikus jelenségek szintjén olyan kutatás kapcsán, melyet a szigorú tudomány területén kezdett. Minden eredménynek vannak hívei és cáfolói, a következő kutatások mindenesetre elgondolkodtathatnak a láthatatlan világról. Gary Schwartz, az Arizonai Egyetem pszichológiaprofesszora arra volt kíváncsi, tényleg kapcsolatba tudnak-e lépni a médiumok a halottakkal. A médiumok átlagosan 83%-os pontossággal számoltak be eltávozott hozzátartozókkal kapcsolatos információkról, míg a kontrollcsoportnál az eredmény 36%-os volt. 1907-ben dr. Duncan MacDougall kissé bizarr kísérletben próbálta lemérni a lélek súlyát. Hat haldokló páciensét mérleggel ellátott ágyra fektette. Eredményei szerint a lélek távozásával a testek súlya 21 grammal csökkent. Gary Schwartz, az Arizonai Egyetem pszichológiaprofesszora arra volt kíváncsi, tényleg kapcsolatba tudnak-e lépni a médiumok a halottakkal. A médiumok átlagosan 83%-os pontossággal számoltak be eltávozott hozzátartozókkal kapcsolatos információkról, míg a kontrollcsoportnál az eredmény 36%-os volt. Az Isten sisakja egy olyan szerkezet, mely a temporális lebenyt stimulálja annál, aki felveszi. Stanley Koren és Michael Persinger neurológus mutatta be 1990-ben, céljuk a kreativitás vizsgálata volt, de pácienseik Isten jelenlétét érezték a fejfedő viselése közben. A Zener-kártyákat a harmincas években fejlesztette ki az észak-karolinai Duke egyetem pszichológusa, Joseph Banks Rhine, a pszi képességek tesztelésére. A 25 lapból álló csomag minden kártyáján más minta található – a vizsgálatban a küldő a lapok egyikét nézi, a fogadó pedig igyekszik kitalálni, hogy melyiket. A szellemdetektorok kétféleképpen működnek, vagy a mágneses sugárzást mérik, vagy a hangokat rögzítik, melyek közül utólag kivehető a kísérteteké is. A szellemkereső alkalmazás immár mobilra is letölthető. Rupert Sheldrake biológus a telepátiát és az állatok különleges képességeit érintő kutatásai miatt vált híressé, ő vezette be a morfogenetikus mező fogalmát, mely olyan közös, tudati térnek felelhet meg, ahol minden információ megjelenik. Ian Stevenson kanadai pszichiáter több száz olyan interjút készített, melyben alanyai előző életükre emlékeztek. forrás: femina.hu
MEGDÖBBENTŐ LELET: ELTŰNT AZ ÓRIÁS EGYIK FELE
Szenzációs leletre bukkantak régészek Mexikóban. Az ország antropológiai és történelmi intézetének munkatársai a napokban egy öt méter hosszú, és hetvenkétmillió éves, megkövesedett dinoszauruszfarkat találtak. Az állat valószínűleg egy hadroszaurusz lehetett, amely a növényevő és kacsacsőrű dinoszauruszok csoportjába tartozott. A lelet az állat teljes hosszának felét teszi ki, és környéken az állat csípőcsontjának maradványait is megtalálták. Francisco Aguilar, az intézet Coahuila megyei kirendeltségének vezetője elmondta, hogy Mexikóban már többször bukkantak dinoszauruszleletekre, de eddig ez a legnagyobb példány, amelynek maradványait sikerült a feltárniuk. A most talált farokrészt a helyiek fedezték fel, s a paleontológusok húsz nap alatt tisztították meg. A tudósok első vizsgálatai alapján az állat rákos volt, és ízületi gyulladás kínozta. Azt még nem tudják, hová lett az óriás másik fele. forrás: borsonline.hu
Önmegújító idegen űrhajók járhattak a Naprendszerben
Az Edinburgh Egyetem kutatói a Földön kívüli élet kutatásának egyik szaklapjában, a Journal of Astrobiologyban írják le elképzeléseiket. Ezek szerint ha egy fejlett technikai civilizáció a fénysebességnek csak egytizedével haladó, önmagukat folyamatosan megújító robotszondákat készít, akkor ezekkel 10 millió év alatt átkutathatja egész galaxisunkat, a Tejútrendszert. A Nap vagy a Föld kb. 5 milliárd éves korához képest ez belátható idő. A nagy sebesség eléréshez gravitációs lendítéseket használhatnak az idegen űreszközök, de nem bolygókat, hanem csillagokat használnak a hintamanőverekhez (a csillagokhoz közel elhaladva, annak gravitációs teréből nyerik energiájukat). A brit kutatók most úgy gondolták újra ezt az elképzelést, hogy „sima” szondák helyett önmegújító szondákban gondolkodtak: olyan űreszközökben, amelyek a csillagközi tér por- és gázanyagából képesek javítani vagy újraépíteni magukat, fejlettebb verzióban is. Modelljeik szerint a galaxis átfésülése ilyen módon 2-3 nagyságrenddel rövidebb idő alatt is megtörténhet. Az idegen űrszondák a kutatók szerint már a Naprendszerben is megfordulhattak. Mindez magyarázatot adhat a Fermi-paradoxonra is: ha olyan sok lehet a technikai civilizáció, miért nem lép velünk kapcsolatba egyik sem? forrás: origo.hu
A nők agya kisebb, de hatékonyabban működik
A nők agya kisebb, de hatékonyabban működik, mint a férfiaké – állítják amerikai és spanyol kutatók közös tanulmányukban. A Los Angeles-i egyetem és a madridi egyetem tudósai intelligenciatesztek egész sorát végeztették el nőkkel és férfiakkal, és arra jutottak, hogy a nők agya a férfiakéhoz képest kevesebb energiával és neuron használatával képes megoldani ugyanazokat a bonyolult feladatokat. A nők jobbnak bizonyultak következtetésekben és néhány numerikus feladatban. A férfiaknak „térintelligenciájuk” – térérzékelésük, gondolkodási képességük három dimenzióban – a jobb – adta hírül a The Sunday Telegraph című brit lap. Forrás: zaol.hu
Muszáj gyarmatosítani a Marsot
Stephen Hawking szerint kétszáz évünk van hátra a Földön. A második emberként Holdra lépő Buzz Aldrin erre azt mondta, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. A Smithsonian Intézet az űrrepülés aktuális kérdéseiről, többek közt a Mars-utazás szükségességéről faggatta a legendás űrhajóst. Az Apollo-11 küldetés tagjaként Buzz Aldrin volt 1969-ben a második ember, aki a Holdra lépett. Az azóta eltelt években az űrkutatás és a műszaki fejlődés lelkes szószólójává vált, rendszeresen szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok ismét hajtson végre jelentős befektetéseket az űrprogramban.Mission to Mars: My Vision for Space Exploration (Küldetés a Marsra: gondolataim az űrkutatás jövőjéről) című könyvében Aldrin részletesen leírja a vörös bolygó meghódításának több lépcsős tervét, amelynek csúcspontja az első állandó, emberi település létrehozása a Földön kívül. Az alábbiakban az eredeti beszélgetés fordítását közöljük. Több mint négy évtized telt már el, mióta a Holdra lépett. Hogyan értékeli az elmúlt évtizedek amerikai űrprogramját? Időnként felbukkantak nagyszabású tervek, de az Egyesült Államok nem finanszírozta ezeket megfelelően. Az Apollo-program holdraszállásai után az érdeklődés csökkent. A vietnámi háború nemcsak az amerikai kormány figyelmét, hanem az anyagi erőforrásait is lekötötte, miközben az amerikaiak általában is közömbösekké váltak az USA vezető szerepét és a műszaki fejlődést illetően. Az Apollo-program idején az oktatásban, a tudományban, a műszaki területeken és a matematikában nemzetközi összehasonlításban erősödtek a pozícióink, később azonban hátrébb csúsztunk. A magam eszközeivel megpróbálok javítani ezen a helyzeten. Az Apollo óta eltelt időszakban az űrrepülőgép volt a legfontosabb csúcstechnológiai vállalkozás. Sikerként értékeli a programot? Két személyzet az életét vesztette, jelentősen túllépték a költségvetést, valójában mégsem érte el a program az eredetileg kitűzött célokat. Természetesen úttörő szerepet játszottunk a nemzetközi együttműködésben, a súlytalansági kísérletekben, és gyarapítottuk orvosi ismereteinket az űrben eltöltött hosszú idő hatásairól. A kísérletek azonban a nemzeti laboratóriumok szintjéhez képest csalódást keltőek voltak. Csak az oroszok segítségével tudtuk megépíteni az űrállomást. Mi több, most az Egyesült Államok finanszírozza az orosz űrprogramot, hogy saját honfitársaink ott lehessenek a 100 milliárd dollár költséggel megépített Nemzetközi Űrállomáson, mert nyugdíjaznunk kellett az űrrepülőgépeinket. A NASA 2011-ben befejezte az űrrepülőgép-programot. Úgy gondolja, idő előtti volt ez a döntés? Nem. A programot törölni kellett, de a NASA-nak és az Egyesült Államoknak 2004 eleje és 2010 vége között hét éve volt arra, hogy pótolja az űrrepülőgépeket. Ezt viszont elmulasztották megtenni. Aggodalmát felezte ki, amiért az Egyesült Államokban visszaesés tapasztalható. Úgy véli, hogy más kormányok és űrügynökségek jobban teljesítenek? Például az oroszok, vagy az Európai Űrügynökség? Ők mindketten alulfinanszírozottak. De azért az oroszok továbbra is képesek személyzetet feljuttatni a 100 milliárd dolláros Nemzetközi Űrállomásra. A kínaiak – orosz segítséggel – sokat fejlődtek, akár le is hagyhatják az Egyesült Államokat. Az Apollo-program idején folyt az úgynevezett űrverseny a Szovjetunióval. Mi a véleménye, az Egyesült Államoknak fontos, hogy vezető szerepet játsszon a világ űrkutatásában, vagy inkább az országok közötti partneri viszonyra lenne szükség? Az Egyesült Államoknak feltétlenül vezető szerepet kell játszania az űrkutatásban, ez túlélésünk kulcsa. Ez ösztönzőleg hat a jövő generációkra. Ön kritikusan viszonyult Bush elnök és a NASA Holdra történő visszatérést célzó terveihez. A Hold azonban szerephez jut az Ön elképzeléseiben is, amikor a Marsra indítandó küldetést tervezi. Miként magyarázza ezt? Ha egyszerűen csak embereket küldenénk a Holdra, az nem jelentene előrelépést. Több mint 50 évvel az első holdraszállás után térhetnénk vissza a Holdra, ahol valószínűleg a kínaiak köszöntenék az űrhajósainkat. Ehelyett inkább űrhajósok nélkül kellene visszatérnünk a Holdra, ahol robotokkal felépítenénk egy nemzetközi holdbázist, így megtanulhatnánk, hogyan lehet majd a Marson is robotokkal felépíteni egy bázist. Milyennek képzeljük el a holdbázist? A bázis a későbbi amerikai bolygóközi űrhajók lakómoduljának egy kezdetleges változata lehetne. Kipróbálhatnánk a hőmérséklet-szabályozást a holdi 14 napos nappalok és 14 napos éjszakák világában, valamint a sugárvédelmet – ami elengedhetetlen, ha a Föld mágneses terén túlra akarunk merészkedni. Miután felépítettük a holdbázist, akkor Ön szerint a tapasztalatokat felhasználva embereket kellene küldenünk a Mars egyik holdjára, a Phobosra, hogy ott építsék fel a marsbázist. Ezt tartom a legjobb elképzelésnek. A Mars felszínén dolgozó Spirit és Opportunity robotjainknak köszönhetően rájöttünk, hogy ezeket nem lehet megfelelően irányítani a Földről. Amit a Marson öt év alatt elértünk, az egy hét alatt is megvalósíthatnánk – ami komoly előrelépés lenne -, ha emberi intelligenciát tudnánk telepíteni a Mars körüli pályára. Sokkal-sokkal könnyebb lenne az embereket fél vagy egy évre odavinni, azután visszahozni őket, még mielőtt úgy küldenénk oda őket, hogy állandóan a Marson maradjanak. Könnyebb lenne visszajönni a Földre, ha a Mars helyett a Phobosról indulnánk, mert a kisebb égitestnek kisebb a gravitációja? Pontosan így van. A Mars körüli pályán maradva kell felépítenünk a Mars felszínén a bázist, még mielőtt embereket küldenénk a bolygó felszínére. Akiket azután odaküldünk, azok állandó telepesek lesznek, mint ahogy a Mayflower telepesei is végleg elhagyták Európát. Úgy gondolja, találunk olyan embereket, akik vállalják, hogy egész hátralévő életüket a Marson élik le? Teljes mértékben. Miként lehetne erre rábeszélni az embereket? Óriási áldozatot kellene kérni tőlük. Hatalmas lépésre kellene rászánniuk magukat. Nem jelentene problémát, hogy önkénteseket találjunk, akik vállalják, hogy életük hátralévő részében ezt a küldetést teljesítik. Hamar rájönnének, hogy tettükkel beírnák magukat a történelemkönyvekbe. A Mayflower telepesei is rászánták magukat erre a lépésre. Kolumbusz is óriási vállalkozásba kezdett. Magellán is. Miért kellene az embereknek gyarmatosítani egy másik bolygót? A Földön járványok törhetnek ki, atomháború robbanhat ki vagy egy nagyobb kisbolygó becsapódása sodorhatja veszélybe a földi élet fennmaradását. Stephen Hawking szerint mintegy 200 évünk van hátra. Erre azt válaszoltam neki, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. Kennedy elnök híres, 1961-es beszédében azt mondta, hogy az évtized vége előtt embereket küldünk a Holdra. Úgy gondolja, hogy hasonló súlyú kijelentésre lenne szükség a Marshoz indítandó küldetés előkészületeinek megkezdéséhez? Éppen ez a célom. A világnak az a vezetője, aki ilyen kötelezettséget vállal, belekerül a történelembe. Sokkal inkább, mint Nagy Sándor, Izabella királynő vagy bárki más. Az Apollo-11 -17 küldetések 50. évfordulójának 2019 és 2022 közötti ünneplése kiemelkedően fontos időszak lehet, mert a Föld valamelyik országának vezetője ekkor elkötelezheti magát amellett, hogy az ember megjelenjen a Naprendszer valamelyik bolygóján. A Kennedy által a Hold meghódítására adott egy évtizedes határidő helyett azonban ebben az esetben valószínűleg két évtizedre lesz szükség.
Űrpolipokat talált a NASA!
A NASA kutatói bejelentették, hogy a Marsról hazahozott kőzetekben egy bizonyos ACH302 elnevezésű baktérium parazitát találtak. A parazitáról később kiderült, hogy képes reakcióba lépni az emberi szervezettel, és gazdatestként használni azt ahhoz, hogy késöbb kifejlődhessen mint önálló életforma. A felvételen, egy 3 napos parazita embriót láthatunk amely megszületéséhez, a NASA kutatói egy kísérleti bárányt használtak fel. A videón egy olyan szűrőt használtak, amely képes kiküszöbölni az élőlény által gerjesztett elektromos hullámokat. Eme elektromos hullámok miatt lenne lehetetlen egyszerű videó felvételt készíteni róla. Mint látható a videón is, az élőlény leginkább a polipra hasonlít, azonban a kutatók a DNS vizsgálatokkal megállapították hogy nem áll rokonságban a két faj. Mik is a veszélyei annak, ha ez az élőlény valamiféleképpen elszabadulna? Mivel képes az embereket is gazdatestnek használni, ezért a végkifejlet a sci-fi filmekben látott félelmeink váltaná valóra. (a képek illusztrációk!)