ITAL AMI LEGYŐZI A RÁKOT
Íme egy olcsó gyorsan és egyszerűen elkészíthető hatásos ital, aminek fogyasztása rendkívül jó hatással bír a szervezetünkre! A Miracle Drink (alma+cékla+sárgarépalé) nevű italt évtizedek óta isszák a kínaiak, azért hogy egészségesek maradjanak. “Egy tüdőrákos férfinak, Seto-nak, azt javasolta egy táplálkozás-szakértő, igyon 3 hónapon át ebből az italból, az eredmény pedig nem maradt el. Seto meggyógyult a rákból!” Csodálatos ital és könnyű is az elkészítése. Hogy elkészítsük ezt az élettel teli italt csupán egy céklára, egy sárgarépára és egy almára van szükségünk. Megmossuk jól a hozzávalókat, kockákra vágjuk és összeturmixoljuk, hozzáöntünk egy kis vizet és újra átkeverjük. Amint kész van már ihatjuk is. Jótékony hatásai: – megelőzi a rákos sejtek kialakulását – megelőzi a máj, vese, hasnyálmirigy betegségeit és meggyógyítja a gyomorfekélyt – megerősíti a tüdőt, megelőzi a szívinfarktust és csökkenti a magas vérnyomást – erősíti az immunrendszert – jót tesz a látásnak – lecsökkenti az izomlázat – méregtelenít, javítja a bélműködést, jó a székrekedésre. – meggyógyítja a pattanásokat és szépíti a bőrt – elűzi a kellemetlen leheletet – csökkenti a fájdalomérzetet – nincs mellékhatása – rendkívül tápláló és könnyen felszívódik – a fogyókúrában is rendkívül hasznos – immunrendszered 2 hét alatt megerősödik Fogyasztása: A három hozzátevőből és a vízből 250 ml üdítőt kell kapnod. A maximális hatás érdekében két adagot igyunk egy nap. Reggel éhgyomorra (a reggelit egy órával a turmix után együk) és este, 17 óra után. forrás: tudnodkell.info
Hétbolygós naprendszert fedezetek fel, ami hasonlít a miénkre!
Hétbolygós naprendszert fedezett fel európai csillagászok két, egymástól független csoportja a Kepler űrtávcső adatainak elemzésével. A kutatók szerint a galaxis hasonlít a Föld naprendszeréhez, mert a kisebb bolygók a csillaghoz közelebb, a nagyobbak távolabb keringenek, ám sokkal zsúfoltabbnak tűnik, hiszen mind a hét planéta a Föld-Nap távolságon belül helyezkedik el. Nézzük a részleteket! A KIC 11442793 nevű törpecsillag körül keringő hetedik bolygó felfedezése a két kutatócsoport szerint rekordot jelenthet. A galaxis egyes vonásai hasonlítanak a Föld naprendszeréhez, ám mind a hét planétája sokkal közelebb kering a Földtől körülbelül 2500 fényévre található csillagához. A zsúfolt galaxist két, egymástól független tanulmány írta le, amelyeket az arXiv.org elektronikus tudományos portálon tettek közzé – tudósított a felfedezésről a BBC hírszolgálata. Az egyik csoport a Planet Hunters internetes portál önkénteseiből állt. Az oldalt azért hozták létre, hogy önkéntes kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygókra vadászó Kepler űrtávcsövének nyilvános adatait vizsgálhassák. A Kepler űrtávcső bolygóvadász módszerei közé tartozik, hogy észleli a naprendszerek fénycsökkenését, amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt. Túl sok azonban az adat ahhoz, hogy az űrkutatók minden fényváltozást megvizsgálhassanak, ezért számítógépes programokat fejlesztettek a bolygóáthaladások nyomon követésére. Chris Lintott, a tanulmány társszerzője, az Oxfordi Egyetem kutatója elmondta: ez az első hétbolygós naprendszer, amelyet a Kepler úgynevezett fedési módszerével azonosítottak, és kicsi az esélye a téves találatnak. Egy másik, az előzőtől független, európai tudósokból álló csoport is benyújtotta az Astrophysical Journal című szaklapnak a felfedezésről szóló tanulmányát. Az újonnan azonosított exoplanéta a csillagától való távolság sorrendjében az ötödik. Keringési ideje csaknem 125 nap. Sugara 2,8-szorosa a Földének, galaxisában eddig két, durván Föld-méretű bolygót, három „szuper-Földet” – azaz olyan bolygót, amelynek tömege a Földénél nagyobb, ám a Jupiter-típusú óriásbolygókénál kisebb -, valamint két még hatalmasabb planétát azonosítottak – írja az MTI. forrás: neon.hu
Órákkal a halálunk után is visszatérhetünk az életbe!
Komoly változást okozhat az orvoslásban egy új kutatás, melynek eredményeképpen a betegeket órákkal a szív leállása után is vissza tudják hozni az életbe. A válaszvonal élet és halál között közel sem olyan egyértelmű, mint azt eddig gondoltuk, mivel az újjáélesztéssel kapcsolatos tudományos fejlesztések eredményeképpen mostantól órákkal a szív leállása után is képesek az orvosok visszahozni az életbe az elméletileg már halott pácienst. „Az eddigi álláspont szerint ha egy beteg szíve és a légzése is leállt, akkor halottnak lett nyilvánítva” – árulta el Dr. Sam Parnia, a New York Állami Egyetem adjunktusa. „Semmit nem lehetett tenni, hogy változtassanak ezen.” Azonban a halállal kapcsolatos kutatások során kiderült, hogy az elmúlás nem egy pillanat alatt következik be, hanem egy hosszas folyamatként zajlik le a szervezetünkben. Igazából a halál jelenlegi definíciója után kezdik meg a sejtek a haldoklás folyamatát. „Ez a procedúra hosszú órákig is eltarthat és most már képesek lehetünk megfordítani azt” – tette hozzá Parnia. Az orvostudományban eddig tartotta magát az a tény, hogy ha egy emberi szív leáll és már nem pumpálja a vért, akkor pár perccel később az agy az oxigénhiány miatt elkezd maradandó károsodásokat szenvedni. Ezt az elméletet azonban ma már a legtöbb tudós, kutató idejétmúltnak nevezi. „Mikor a szív leáll, az csak a halál folyamatának kezdete” – árulta el Dr. Stephan Mayer, a Columbia Egyetem neurológus professzora. „Egy oxigén nélküli agyról tudjuk, hogy rengeteg jelzést küld a test különböző sejtjeihez: ideje meghalni” – árulta el Dr. Lance Becker, a Pennsylvania Egyetem professzora. „Szóval van lehetőségünk kicsit módosítani ezt a programot és elérni, hogy behúzza a féket a folyamat.” Az egész kutatás ötlete onnan ered, hogy már korábban is sikerült különösebb agyi károsodás nélkül visszahozni az életbe órák óta „halott” betegeket. Ennek azonban feltétele a hypothermia, azaz a kóros lehűlés. Ilyenkor a testet a normál hőmérsékleténél (37 fok) pár fokkal alacsonyabban tartják a szakemberek, mivel ebben az esetben az agy oxigénigénye csökken, ám ennek is vannak határai. Bár a hűtési folyamat már komoly technológiai háttérrel rendelkezik, de itt is eljön az a pillanat, amikor már nincs értelme a további próbálkozásnak. A kutatók arra is rájöttek, hogy az sem mindegy, hogyan kezdjük el visszahozni a pácienst az életbe. Az eddigi módszer szerint ha fellépett az oxigénhiány, akkor oxigént pumpáltak be, ám mostanra kiderült, hogy ez a legtöbb esetben ártalmas. Éppen ezért a szív újraindítása után tilos azonnal vért és oxigént adni a betegnek, fokozatosan kell beindítani a szervezetet. Az új eredményekkel azonban etikai gondok is lehetnek, hiszen nem biztos, hogy az orvosok vállalják majd annak a kockázatát, hogy órákkal a szív leállása után visszahoznak embereket és vagy lesz agyi károsodás vagy nem. „Amit meg kell tanulnunk az annyi, hogy a berögzült hiedelmek az agy visszafordíthatatlan károsodásáról egyszerűen nem valósak” – fejtette ki Mayer. „Ám ha túl korán hozzuk meg a döntést és nem megyünk végig az úton, akkor egyszerűen leírjuk ezeket a betegeket. Ha azonban tehetünk valamit értük, akkor miért csak félig megyünk el az úton?” forrás: komlomedia.hu
Megváltoztatták az élet egyik alappillérét egy baktériumban
A biológia mélyszerkezetébe nyúltak bele amerikai tudósok azzal, hogy átírták egy baktérium genetikai kódszótárát. A „meghekkelt” kódú baktérium ellenáll a vírusoknak, környezetbarát, és különleges fehérjéket termelhet. A genetikai kód univerzális – tanítják ma már a középiskolai biológiai órákon is, ami nem mást jelent, mint hogy a DNS négy „betűjéből” (A, C, G és T) összeálló valamennyi hárombetűs „szó” minden élőlényben ugyanazt a fehérjealkotó aminosavat képviseli. Az, hogy a teljes élővilág egyetlen genetikai nyelvet beszél, számos fontos következménnyel bír, részben magukra az élőlényekre nézve – például egymással nem rokon baktériumfajok is szabadon cserélgethetnek egymás között hasznos géneket –, részben a modern biotechnológiára nézve, hiszen ennek révén akár egy élesztőgombával is megtermeltethetünk egy táplálkozásban vagy gyógyászatban fontos emberi fehérjét. A kód univerzalitásának ugyanakkor kellemetlen mellékhatásai is vannak. Ez teszi például lehetővé a vírusok számára, hogy gazdasejtjeik genetikai fordítóberendezését, amely a DNS-RNS kód tolmácsolásával a fehérjéket termeli, saját nukleinsavukkal átprogramozzák és a maguk hasznára működtessék. S ez a fajok közötti átjárhatóság az, ami a génmódosított élőlények ellenzőit is aggasztja: ők attól tartanak, s nem minden alap nélkül, hogy a GM-növények az ember által átfabrikált DNS-szakaszokat terjeszthetnek el vadon élő rokonaik között. (illusztráció) A vírusokkal szembeni ellenállás kialakítása és a GM-élőlények genetikai „elszigetelése” napjaink biotechnológiájának nagy megoldatlan problémái közé tartozik. S hozzájuk sorolhatjuk még azt a természet adta korlátozást is, amely abból ered, hogy az élővilág mindössze 20 fajta aminosavat használ általánosan a fehérjék felépítésére, miközben elvben ennél nagyobb kémiai sokféleség létrehozására is megvolna a lehetőség. Mindezen kihívásokra egyszerre próbált megoldást keresni az a több neves amerikai egyetem munkatársaiból összeállt kutatógárda, akik létrehozták az első teljes egészében átalakított – mondhatnánk azt is: „megberhelt” – genetikai kódú organizmust. A Farren J. Isaacs vezette csoport nem kevesebbet tett, mint hogy újraírta a jól ismert E. coli baktérium egyik törzsének komplett genetikai anyagát, méghozzá oly módon, hogy a három, közönségesen „állj!” parancsként működő RNS-szó egyikét módszeresen eltávolította a fehérjekódoló génszakaszok végéről. Ezáltal a három úgynevezett stop-kodon – RNS-bázisokkal írva: UAA, UGA és UAG – egyike, az UAG megszűnt megállj-jelzésként funkcionálni, s egyidejűleg szabaddá vált arra, hogy újfajta alkalmazásával a módosított baktérium genetikai kódszótárába rendhagyó, a természetben nem használatos aminosavakat illesszenek. Az eredményekről beszámoló közlemény a Science most megjelenő, október 18-i számában lát napvilágot. A kutatók kiemelik, hogy az átírt genetikai szótárú organizmus nemcsak hogy ellenállóvá válik a vírusok támadásaival szemben – hiszen hibásan olvassa le a vírusok által ráerőszakolt géneket –, de a bábeli nyelvösszezavarás révén a rajta kívül álló élővilág egészétől elszigetelődik, miáltal lezáródik a közte és a többi élőlény között lezajló géncsere lehetősége. Egy átprogramozott genetikai kóddal rendelkező GM növény például egyszerre lenne mentes a vírusok kártételétől és a természetes rokonok felé történő génátadás kockázataitól. Ráadásul olyan, eddig legfeljebb vegyészek által, laboratóriumban szintetizálható fehérjéket tudna előállítani, amelyek a nem-természetes aminosavak beláthatatlan kémiai gazdagságát csempésznék be a proteinek hagyományos világába. Az így módosított baktériumok egészen egzotikus, minden eddigitől eltérő tulajdonságú biopolimereket tudnának gyártani, akár ipari mennyiségben is. forrás: origo.hu
Sikeres gondolatátvitelt hajtottak végre a Kaliforniai Egyetem kutatói!
A Kaliforniai Egyetem kutatóinak elsőként sikerült elektronikus tetoválás segítségével, gondolattal irányítani egy okostelefont, és megoldották a gondolatátvitelt is. A telepátia és a telekinézis már nem paranormális fogalmak, hanem technológiai megoldások. Okostelefont irányítottak gondolatukkal A csuklóra helyezett, szinte láthatatlan elektronikus tetoválás segítségével, gondolattal irányítottak okostelefont a San Diego-i Kalifornia Egyetem kutatói. A kutatók kísérletükben SMS-t küldtek, csupán gondolataik segítségével. Az agyhullámokat a homlokra helyezett elektronikus tetoválás fogta fel, és értelmezte, majd egy vezeték nélküli jeladó továbbította a jelet az okostelefonra, amely elküldte az üzenetet – számolt be róla a celon.hu. Noha a gondolatátvitel és a tárgyak mozgatása sokáig csak a tudományos-fantasztikus irodalom elképzelése volt, ma már valóság. Az elmúlt években számos olyan agyi implantátumot fejlesztettek ki, amely segítségével gépeket vagy művégtagokat lehetett irányítani. Az agyi implantátumok elhelyezése azonban nagyon komoly sebészeti beavatkozást igényelt, ennek kiküszöbölésére talált megoldást Todd Coleman és csapata az elektronikus tetoválással. Az elektronikus tetoválás veszi az agyhullámokat Az elektronikus tetoválás az emberi hajszálnál alig vastagabb, 100 mikrométeres, műanyagból készült áramkör, amit, mint egy matricát, a bőrre kell ragasztani. A tetoválás rendkívül rugalmas, nyújtható, hajlítható és gyűrhető is, így nem sérül az ember bőrén sem, és bármikor eltávolítható. Mivel szinte láthatatlan, bárhol és bármikor használható. Az elektronikus tetoválás a homlokra helyezve képes regisztrálni az agyhullámok elektronikus jeleit. A tetováláshoz egy mini jeladó és egy napelem is kapcsolható, így az áramellátás és a vezeték nélküli jeladás is megoldott. Todd Coleman, a biotechnika professzora korábban drónokat, vezető nélküli repülőgépek irányítását valósított meg sikeresen önkéntesek homlokára helyezett elektródákkal. Ezekre az eredményekre alapozták mostani kísérletüket, amikor is az elektródákat már az elektronikus tetoválás helyettesítette. Gondolatátvitel, technikai megoldással Ezzel a technikával nem csak a gépek irányítása válik lehetségessé, hanem a gondolatátvitel is megvalósítható. Ennek alapja, hogy miközben szavakat formálunk gondolatban, közben a torkunkon lévő izmok automatikusan mozognak. Ez a jelenség a szubvokalizáció. A torokra helyezett elektronikus tetoválás képes ezeket a mikroméretű izommozgásokat érzékelni és értelmezni. Coleman és csapata ezt a jelenséget használta ki, hogy a kigondolt szavakat beszéddé alakítsa az Apple, Siri beszédfelismerő alkalmazásának segítségével. Coleman szerint: „Ma már megoldható, hogy úgy beszéljünk egy ismerősünkkel okostelefonunk segítségével, hogy közben nem mondjuk ki a szavakat, csak kigondoljuk őket.” A gépek gondolattal történő irányítása nem teljesen új, de a Kaliforniai Egyetem kutatói az elektronikus tetoválás segítségével rendkívül olcsóvá és könnyen alkalmazhatóvá tették azt. Bár Coleman szerint az agyi implantátumok egyelőre még hatékonyabbak a gondolatok értelmezésében, Miguel Nicolelis, a Duke Egyetem ideggyógyász professzora szerint a jövő az elektronikus tetoválásoké, mert azok sokkal könnyebben kezelhetőek. A kutatások távlatai óriásiak, a technológia segítségével megvalósított telepátia és telekinézis mindennapjaink részévé válhatnak a közeljövőben. forrás: celon.hu
Kiszagolja a rákos sejteket az intelligens szike
A daganatok műtéti eltávolítása során sokszor problémát okoz annak megállapítása, hogy hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges szövet. Ha a sebész túl sokat vág, azzal a páciens gyógyulását nehezíti, ha túl keveset, akkor meg azt kockáztatja, hogy rákos sejtek maradnak a szervezetben. Egy újfajta elektromos szike jelenthet megoldást a problémára, amely vágás közben elemzi a megsértett szövetből fejlődő füstöt, és ez alapján azonosítja a rákos sejteket. A rendszer a sejtmembrán lipidjeinek elemzésén alapul, amelyeket az elmúlt évek elmúlt időszakban egyre gyakrabban használnak a különféle sejtek azonosítására. A különféle szöveti sejtek, illetve a daganatos sejtek membránját ugyanis más-más arányban építik fel a lipidek egyes fajtái, így mintavétellel, majd a kivett szövet tömegspektrometriai elemzésével megállapítható a sejtek típusa. Ehhez azonban egy külön laborvizsgálatra van szükség, amelyre műtét közben nem mindig van idő, arra pedig biztosan nincs lehetőség, hogy minden vágás során újabb sejteket küldjenek vizsgálatra. Egy magyar vegyész, a jelenleg Londonban dolgozó Takáts Zoltán jött rá arra, hogy az elektromos szike vágása nyomán keletkező füst elemzése révén is megoldható a sejtek azonosítása, így gyakorlatilag a vágás pillanatában kiderül, hogy egészséges vagy beteg szövetről van-e szó. Az ELTE-n végzett szakember jelenleg az Imperial College London orvostudományi karán dolgozik, ezt megelőzően pedig a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában, a Semmelweis Egyetemen, az amerikai Purdue Egyetemen, illetve németországi Justus Liebig Egyetemen tevékenykedett. Az elektromos szike vágása nyomán felszabaduló füst rengeteg különféle anyagot tartalmaz, Takátsnak és kollégáinak ugyanakkor sikerült igazolniuk, hogy egyes elemeiből tömegspektrométerrel ugyanúgy megállapítható a sejtmembránt felépítő lipidek aránya, és így a sejt típusa, mintha hagyományos módszerrel, a szövetből vennének mintát. Takáts és kollégája, Jeremy Nicholson 300 daganatos páciens közel 3000 szövetmintáját gyűjtötték össze, majd a kutatócsoport patológusai különválogatták az egészséges és daganatos szöveteket. A következő fázisban minden mintához hozzáérintették az iKnife (intelligens szike) névre keresztelt, tömegspektrométerre kapcsolt vágóeszközt. A szike által megállapított lipidprofilból pontosan kiderült, hogy melyik minta egészséges, illetve beteg, milyen szervből származik a szövet, illetve az áttétes tumorok esetében az is kiolvasható volt az eredményekből, hogy honnan terjedt tovább a rákos megbetegedés. (Ez a jövő szempontjából azért nagyon fontos eredmény, mert ennek alapján a szike nem kizárólag daganatok eltávolítása során lesz használható, hiszen felismeri rossz vérellátású szöveteket, illetve a bakteriális fertőzések nyomait is.) A következő fázisban a 3000 mintás adatbázist referenciaként használva 81 tényleges sebészeti beavatkozáson teszteltéka szikét. Az iKnife az utólagos szövettani elemzések alapján csaknem tökéletes munkát végzett az egészséges és a beteg szövetek elkülönítése során. A műtétek közben mindössze 1−3 másodpercet kellett várni egy-egy szövetrész elemzésére, így a sebész gyakorlatilag valós időben kapta meg az információkat, szemben az akár fél óráig is eltartó patológiai elemzéssel. Bár más próbálkozások is vannak a tumorszélek minél gyorsabb azonosítására, ezek többsége valamilyen kontrasztanyag befecskendezésével jár, ami bonyolítja az eljárást. Az iKnife esetében éppen az lenyűgöző, hogy a műtétet végző orvos ugyanazt csinálja, amit korábban is tett, csak közben egy monitoron figyeli a szike által megérintett sejtek szövettani elemzésének eredményeit. A fejlesztők elmondása szerint az eszköz legkorábban három év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba, mivel az engedélyeztetési folyamat megkezdése előtt még egy 1000−1500 műtétből álló nagyobb tesztsorozatban is kipróbálják a sebészkést. Az iKnife fejlesztése eddig nagyjából 68 millió forintba került, Takáts szerint azonban a ráfordítás hamar megtérül majd, hiszen már most is óriási az érdeklődés. forrás: ipon.hu
Terminátor készül az amerikai hadseregnek?
[dropcap]A DARPA humanoidja úgy mozog mint egy ember, és nagyon erős.[/dropcap] A 190 centiméter magas, a mérlegen pedig 130 kilót nyomó, Atlas nevű humanoid robotot az amerikai hadsereg csúcstechnológiai fejlesztéseiért felelős ügynöksége, a DARPA számára fejlesztette ki a Boston Dynamics nevű amerikai cég. Ez a társaság, amely korábban egy nagytestű kutyára hasonlító, négylábú teherhordó robotot is kifejlesztette. A mellkasán egy monitort viselő robotembert a DARPA által meghirdetett versenyre fejlesztették, melyen az indulóknak egy olyan robotot kell létrehozniuk, amely természeti katasztrófák helyszínein segédkezik az emberek mentésében. A versenykiírás értelmében a robotnak nyolcféle különféle, ehhez kapcsolódó feladatot kell tudnia végrehajtani. Bár Atlas már egy valódi ember ügyességével képes egyensúlyozni, lépkedni, ugrálni, vagy akár nehéz terepen is mászni, a kitűzött feladatok végrehajtására hét, civil fejlesztőkből álló fejlesztőcsapat fogja felkészíteni. Számukra a gyártó már korábban a elérhetővé tette az Atlas működését vezérlő rendszer szimulátorát, ennek megfelelően bizonyos mértékig már kitapasztalhatták a hidraulikus motorokkal mozgatható végtagokkal szerelt robot képességeit. A fejlesztők csak ezen a héten találkozhattak először a valóságban is a Terminátorra hasonlító robottal, amelynek térérzékelését digitális kamerák mellett a Street View autókban is alkalmazott lézerradarok (LIDAR) biztosítják. Az egyébként a civil szférában tevékenykedő fejlesztőcsapatok által már megírt programokat csak a közeljövőben fogják lefuttatni a valódi roboton. Öt hónap áll rendelkezésükre a robot felkészítésére egy elődöntőre. Ezen Atlasnak várhatóan olyan feladatokat kell majd végrehajtania a versenyen, mint az autóvezetés, a létrán való felmászás, az ajtók kinyitását gátló törmelék eltakarítása, vagy egy fecskendő csatlakoztatása egy tűzcsaphoz – írja a BBC. A DARPA által meghirdetett robotversenynek csupán egyik indulója lesz Atlas, a kétmillió dolláros fődíjú versenyen további olyan humanoidok indulnak, amelyek mentési feladatokra lesznek bevethetők. forrás: origo.hu
Fejével együtt emlékeit is újranövesztheti az örvényférgek egy csoportja
A Tufts Egyetem kutatói kísérletileg igazolták, hogy egyes emlékek mindent képesek túlélni, akár a fej elvesztését is. Az örvényférgek közé tartozó planáriák közismerten kiváló regenerációs képességekkel rendelkeznek, egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban ez nem csupán a szervek újranövesztésének szintjén valósul meg: a kutatók által vizsgált állatok fejük levágása után képesek voltak a benne tárolt ismeretek bizonyos elemeit is regenerálni. A szakértők a planáriák emlékezőképességét olyan módon vizsgálták, hogy lemérték, mennyi ideig tart az állatoknak egy előre elrendezett terepen az élelem megtalálása. A férgek alapvetően nem kedvelik a nyílt tereket és a túl fényes környezetet, de a kísérleti állatokat megtanították arra, hogy ezeket figyelmen kívül hagyják táplálékuk gyorsabb megtalálása érdekében. Miután az állatok fejét, és a benne található agydúcokat eltávolították, a férgek vártnak megfelelően rövidesen újranövesztették fejüket. A kísérlet következő szakaszában a kutatók újra idomítani kezdték az állatokat az általuk kevéssé kedvelt környezetben való haladásra, és a szakértők legnagyobb meglepetésére az előzőleg betanított, majd levágott fejű egyedek sokkal gyorsabban sajátították el ezt a tudást, mint azon társaik, akik első alkalommal estek át az okításon. A levágott fejű példányok számára egyetlen lecke is elég volt ismereteik felfrissítésére, és onnantól a korábbi hatékonysággal és gyorsasággal közelítették meg a táplálékot, nem véve tudomást a környezetről. Egyelőre senki sem tudja, hogyan lehetséges mindez. Bár a planáriák központosított dúcidegrendszerrel rendelkeznek, amelynek fő irányító szerve a fejben található agydúcpár, elképzelhető, hogy emlékeik egy része nem a fejben tárolódik. A másik felmerülő lehetőség, hogy az állatok eredeti agydúcai a tanulás hatására módosításokat eszközöltek az idegrendszer más pontjain, ezek pedig az amputációt követően visszahatottak az új agydúcok fejlődésére is. A kutatók szerint mindenképpen további vizsgálatokra van szükség annak kiderítése érdekében, hogy ténylegesen mi történik a planáriák idegrendszerében. A szakértők azt remélik, hogy a férgek emlékezőképességének és tanulási folyamatainak alaposabb megismerése révén az emberi agy működéséről is többet tudhatnak meg. Ez első hallásra talán meglepő felvetésnek tűnhet, hiszen egy emberinél sokkal egyszerűbb idegrendszerről beszélünk, ugyanakkor bizonyítottan léteznek párhuzamok: az örvényférgeket évek óta sikeresen használják például a drogfüggőség és az elvonási tünetek idegi hatásainak kísérleti tanulmányozására. forrás: ipon.hu
Ellentmondó nyilatkozatok a 15 cm-es lényről
A nemrégiben, Los Angeles-ben bemutatott Sirius című dokumentum film nem kevesebbet állít, mint a fényképen látható 15 cm körüli, emberhez hasonló, viszonylag épségben megmaradt lény teste, földön kívüli eredetű. Az Origo.hu a Discovery News.-ra hivatkozva mai cikkében ismerteti az Amerikai Stanford egyetem álláspontját, miszerint a tíz évvel ezelőtt Chilében talált 15 centiméteres csontváz emberi eredetű. A tesztek során a szakemberek megállapították, hogy a miniatűr ember egy 6-8 éves gyerek lehetett, és csupán néhány évtizeddel ezelőtt halhatott meg. A szokatlan maradványnak a méretén kívül több érdekessége is van, például 12 helyett csak 10 bordával rendelkezik, és a torz koponya arcorri része, valamint az állkapocs is alulfejlett. A genetikai vizsgálat során nem találtak törpenövéssel kapcsolatba hozható, jelenleg ismert mutációkat, ezért az okok kiderítésére további tesztekre van szükség. A mitokondriális (anyai ágon öröklődő) DNS vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a gyermek anyja vélhetően egy chilei bennszülött lehetett. A kutatók szerint ez a miniatűr lény hat-nyolc éves koráig élt. Érdekes összevetni a lény méreteit az újszülött csecsemők adataival. születéskor 50-52 cm 3 hónapos korban 60 cm 6 hónapos korban 66 cm 9 hónapos korban 70 cm egyéves korban 74-80 cm. A 15 cm-es testhossz méhen belüli fejletlen állapot, mely az eddigi ismeretek szerint, méhen kívül teljesen életképtelen. Arra, hogy egy ennyire koraszülött, számtalan rendellenességgel világra jött embrió nyolc éves koráig éljen, eddig sehol nem volt példa. A tudós világ továbbra is értetlenséggel áll a lelet előtt. forrás: costadelsolmagazin.com
A személyiség nem örökölhető?
A személyiség kifejlődését nem a genetikai örökség határozza meg, a viselkedési sajátosságokat inkább külső tényezők, elsősorban a neveltetés formálja – állapították meg brit és német tudósok, akik zebrapintyeken figyelték meg a folyamatot. Az exeteri és hamburgi egyetemi kutatók azt vizsgálták, hogyan ruházódnak át a személyiségjegyek az egyik nemzedékről a másikra. Úgy találták, hogy a nevelőszülők lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gondozásukra bízott utódok személyiségének alakulására, mint a valódi szülőktől örökölt gének. „Ez az első kísérletek egyike, amely igazolja, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton is átadhatók az utódoknak. Tanulmányunk megmutatta, hogy a zebrapintyeknél az egyedi jellegzetességek a viselkedésen keresztül is öröklődnek” – magyarázta Nick Royle, az Exeteri Egyetem tudósa. A Biology Letters című szakkiadványban ismertetett vizsgálat során a zebrapintyek magatartását – személyiségi jegyeit – úgy mérték fel, hogy új, számukra ismeretlen környezetben helyezték el őket. Akadtak köztük olyanok, amelyek megilletődve, félénken gubbasztottak, de olyanok is, amelyek nyitottságukról bizonyságot adva vidám szökdécseléssel kutakodtak, hogy mielőbb megismerjék az idegen helyet. Később összeválogatták a nőstényeket és a hímeket, és lehetővé tették, hogy párosodjanak. A tojásokat aztán „mostohaszülőkre” bízták, mielőtt az utódok kikeltek volna. A kicsik által örökölt viselkedési sajátosságokat felnőttkorukban vették szemügyre: nevezetesen azt elemezték, hogy azok a példányok, amelyek felfedező típusnak bizonyultak, valódi vagy nevelőszüleire ütöttek-e inkább. Kiderült, hogy a személyiség formálódására az utóbbiak gyakoroltak meghatározó befolyását, míg a külsődleges jegyeket, kiemelten a testméreteket a valódi szülőktől, tehát genetikai úton örökölték a pintyek. A kutatók megállapították azt is, hogy a közvetlen „társadalmi környezet” egyéb hatásai – köztük a költési hely, a fészek nagysága, vagy hogy a madárfióka egy- vagy kétszülős családban cseperedett-e fel – nem motiválták a személyiség, jelen esetben a felfedezői típus kialakulását. Az eredmények azt jelzik, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton történő átadása fontos szerepet játszanak az állatok személyiségi különbségeinek kiformálásában. A kutatók megítélése szerint tanulmányuk lényegi kérdéseket vet fel – és további vizsgálatokra ösztönöz – egyéb fajok tulajdonságöröklési mechanizmusáról, beleértve az embert is. Vajon az örökbefogadott gyerekek valódi vagy nevelőszülőinek személyiségjegyeit hordozzák-e magukon? A személyiség kifejlődésére az ember esetében is nagyobb befolyást gyakorol a környezet, mint a genetikai örökség? forrás: www.hirek.sk