Tudomány, földönkívüliek, ufo, szellemek, történetek, hihetetlen, hírek, érdekes képek, ijesztő képek, paranormális jelenségek, érdekes történetek, ijesztő történetek, hihetetlen hírek, magazin Tudomány, földönkívüliek, ufo, szellemek, történetek, hihetetlen, hírek, érdekes képek, ijesztő képek, paranormális jelenségek, érdekes történetek, ijesztő történetek, magazin, hihetetlen, hihetetlen hírek
Miért piros a rénszarvas orra, a hangsebesség hányszorosával halad a Télapó, és árt-e gyerekeknek a Mikulás meséje? Íme a legbizarabb tudományos eredmények a piros kabátos Mikulásról.
Ezért piros Rudolf, a rénszarvas orra
A British Medical Journal weboldalán megjelent karácsonyi összeállítás szerint a Mikulás rénszarvasának azért vörös az orra, hogy meg tudjon birkózni a repüléssel. A piros színért a kutatók szerint a Rudolf orrában lévő vörösvérsejtek a felelősek. A magas vörösvérsejtszám ugyanis elengedhetetlen a hatékony oxigénszállításhoz és a testhőmérséklet szabályozásához olyan extrém körülmények között, mint a repülés. Holland és norvég kutatók videómikroszkóppal vizsgálták meg emberek és rénszarvasok orrát, és azt találták, hogy a rénszarvasok orrában lényegesen több apró vérér található, amelyek vörösvérsejtekben különösen gazdagok.
„Ezek a tényezők jól magyarázzák, hogy miért vörös Rudolf, a Mikulás szolgálatában álló rénszarvas orra és azt is jól mutatja, hogy Rudolf jól alkalmazkodott a rendkívüli megterheléssel járó munkavégzéshez.” – szögezik le a kutatók tanulmányukban.
Télapó a matematikus és a fizikus szemével
A Gothenburg-i egyetem matematikai tanszékének vezetője a Télapó munkáját próbálta meg számszerűsíteni.
„Becslése szerint a világon nagyjából kétmilliárd gyermek él, de a Télapó nem látogatja meg a muszlimokat, hébereket, buddhistákat, így összességében csak 380 millió gyereket kell meglátogatnia„ – számolta ki Stefan Lemurell, a numerikus analízis ismert szaktekintélye.
Ha feltételezzük, hogy egy családban átlagosan 2,5 gyermek található, akkor 152 millió otthont kell a Télapónak meglátogatnia, azaz kilencszázat másodpercenként.
A számításba a fizikusok is beszálltak: ha feltételezzük, hogy a házak száz méterre vannak egymástól, és a Télapónak időbe telik, míg megfelelően leparkol a szánnal, bemászik a kéményen és kiosztja az ajándékokat, akkor a Télapó átlagos sebessége 90 ezer km/órásra becsülhető. Ez a hangsebesség több, mint 250-szerese.
„Hasznos lenne megtudni, hogy ezt hogyan oldja meg a Télapó, mert ez áttörést hozhatna az űrkutatásban is” – nyilatkozta Maria Sundin, az egyetem Fizika Tanszékének docense.
Nem káros a mítosz
Sok szülő érzi úgy, hogy hazudik a gyermekének a Télapóról, és ez megingathatja a bizalmat közte és gyermeke között. A Montreali Egyetem kutatói szerint azonban erről nincs szó, a gyerekek egyfajta beavatásként élik meg a Télapó történetét. Serge Larivée, pszichológus szerint a gyermekek jelentős része magától kitalálja, hogy a Télapó nem létezik, amint logikai képességeik eléggé kifejlődnek. Amikor rájönnek az igazságra, a gyermekek elfogadják a játékszabályokat és továbbra is úgy tesznek, mintha hinnének a Télapóban.
„Ez egyfajta rituális beavatás, amelyben a gyermekek elfogadják, hogy többé már nem kisbabák”.
A kérdést egyébként már 1896-ban is vizsgálták a kutatók, és arra jutottak, hogy a gyermekeknek csak két százaléka érzi magát elárulva, amikor kiderül, hogy a Télapó nem létezik, és ez az arány napjainkra sem változott.
A ma ismert piros kabátos Mikulás
A Mikulás eredete tisztázott kérdés, ám a ma ismert piros kabátos, szőrmegalléros Mikulás egyelőre komoly viták tárgya. A legtöbben úgy vélik, hogy a vidám külsejű Mikulás az eredeti legenda része, ám ez csak részben igaz.
A ma élő Mikulás-kép elterjedése nagyban a Coca-Colának köszönhető. Az üdítőital gyártó ezzel a figurával népszerűsítette üdítőitalát 1931-től. Egy kutató azonban rábukkant a New York Times 1927-es számában egy cikkre, amely azt ecsetelte, hogy a gyerekek a Mikulást a piros kabátjával kötik össze, így ez az elmélet megdőlt.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mai piros ruhás Mikulás, egy archaikus Mikulásképet őrzött meg. A korai kereszténység idején ugyanis a püspökök hagyományos viselete a fehér-vörös volt, és csak később vált a lila szín meghatározóvá. Miklós püspök, a mai Mikulás őse, pedig ebben a korban élt és hajtotta végre jócselekedeteit.
Aki ennél is több részletet szeretne megtudnia a Mikulást övező tudományos kérdésekről, az iratkozzon be a Wisconsin Egyetem Santa Claus kurzusára.
forrás: borkabatbolt.hu
