Felvillanások az agyhalál után?

Korábban sosem látott agytevékenységet figyeltek meg mélykómában fekvő betegeknél a Montreali Egyetem kutatói. Az agytevékenység megfigyelésére használt EEG-n csak a filmekből is ismerős egyenes vonal futott, ami az orvostudomány jelenlegi állása szerint valóban a semmivel egyenlő: se agytevékenység, se esély az életre. A mostani felfedezés egy teljesen új, eddig ismeretlen területre vezetheti el az emberi és az állati agyat kutató orvosokat.

A kutatók egy román orvos, Bodgan Florea jelzése alapján kezdtek bele a vizsgálatokba. A román eseténél egy epilepsziás, kómába esett betegnél fedezték fel az anomáliákat az EEG adataiban, a kanadai kísérleteknél macskákat használtak fel az igazolásra. A vizsgálatokat vezető Florin Amzica és csoportja mély, de átmeneti kómába helyezte az állatokat, akiknél az EEG valóban hozta az elvárt egyenes vonalat. Ez azt jelenti, hogy az agykéregben semmilyen aktivitás nem mérhető. A csoport minden egyes macskánál képes volt azonban aktivitást mérni a hippokampuszban, az emlékezetért és a térbeli tájékozódás működéésért felelős agyrészben. A korábban ismeretlen, felvillanásszerű jelenség a mérések szerint az agykéregig is eljutott. A nu-komplexnek elnevezett jelenség a kutatók véleménye alapján mind az emberi, mind az állati agyban reprodukálható és felismerhető.

Amzica szerint azonban nem arról van szó, hogy az eredmények alapján át kellene gondolni az agyhalál megállapításának körülményeit, illetve változtatni kéne az ezt követő eljárásokon.

„Akik korábban az EEG nulla agytevékenységet mutató egyenes vonala láttán döntöttek úgy, hogy egy rokonukat már le lehet húzni a létfenntartó gépekről, ne gondoljanak semmi rosszra és ne kérdőjelezzék meg az orvosaik szakértelmét sem. Az agyhalál beálltának megállapítása szigorú feltételrendszer mentén történik. A mostani eredmény talán hosszú távon átírja majd ezt, de egyelőre még nagyon messze vagyunk bármi ilyesmitől. A tanulmány és a felfedezés lényege korántsem ez.”

A szakértők szerint inkább a terápiás felhasználás az, ami fontos lehet. A súlyos sérülést szenvedő betegek egy részét művi kómába juttatják azért, hogy védjék az agyat és a testet a sokkhatástól. Amizca szerint azonban a macskáknál is használt extrém mélységű kóma még hatékonyabb lehetne. A kómából visszatérő inaktív agy sokkal rosszabb állapotban van, így már a minimális agytevékenység is előrelépést jelentene, ha közben a kóma pozitív hatásai is megmaradnak.

„Ugyanakkor az eredmények arra is utalhatnak, hogy az agy még különösen mély kómát is túl tud élni, ha a nem éri szerkezeti sérülés” – nyilatkozta Daniel Kroeger, az eredményeket összegző tanulmány első szerzője. „Az is kiderült, hogy a hippokampusz képes parancsokat küldeni az agyat amúgy irányító agykéregnek. És végül az sem lehetetlen, hogy egy új módszert találtunk a tanulás és az emlékfeldolgozás folyamatainak mélykómában végzett vizsgálatára. Egy halom alapkutatás előtt nyílt meg az út.”

index.hu